Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-188

Az országgyűlés képviselőházának 188. nök úr iminden elgondolásomat magáévá tegye, de irneg vagyok győződve arról, 'hogy azt a szellemet, amely engem vezet ennek a kérdésnek a megoldásánál, magáévá fogja tenni. (Helyeslés a jobboldalon.) Ebben az előttünk fekvő törvényjavaslatban ez a szellem érvényesül, miért is ezt a javaslatot elfogadom. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: T. Ház! A napirend tárgyalására megállapított idő letelt, ezért a vitát félbeszakítom. . Javaslatot teszek arra vonatkozóan, hogy legközelebbi ülését a Ház .holnap, szerdán délelőtt 10 órakor tartsa s annak napirendjére tűzzük ki a ma tárgyalt törvényjavaslat vitájának folytatását. Méltóztatnak napirendi javaslatomat elfogadni? (Igen!) ' A r Ház az elnök napirendi javaslatát magáévá teszi. Következik az indítvány- és interpellációskönyvek felolvasása. Az indítványkönyvben újabb r bejegyzés nincs, kérem ezért a jegyző urat, szíveskedjék az interpellációs könyveket feloíviasná. Szeder János jegyző (olvassa): »Esztergályos J ános — a kormányhoz — alkalmazottak és nyugdíjasok járandóságaiból történő szanálási levonások megszüntetése tárgyában. (Szóval.) Propper Sándor — a belügyminiszterhez — az inségbérök megállapítása körül tapasztalt visszásságokról. (Szóval.) Anda'házi Kasnya Béla — a pénzügyminiszterhez — a hátralékos adók behajtása tárgyában. (Szóval.) Tóth Pál — a pénzügyminiszterhez — az alföldi szegénysorsú nép apró gyermekeinek cukorellátása tárgyában. (Szóval.) Toperezer Ákosné — a kormányhoz — az ifjúság problémáiról. (Szóval.) Patacsi Dénes — a földmívelésügyi miniszterhez — a vadkárok megtérítése tárgyában. (Szóval.) Patacsi Dénes — a földmívelésügyi miniszterhez — a h aranyamegyei Kerekalja-puszta földbirtokpolitikai célra való felhasználása tárgyában. (Szóval.) Éber Antal — a miniszterelnökhöz^— a külkereskedelem felszabadítására irányuló nemzetközi tárgyalásokba való kapcsolódásunk tárgyában. (Szóval.) Csoór Lajos — a földmívelésügyi miniszterhez — a tavaszi mezőgazdasági munkálatok tárgyában. (Szóval.) Gallasz Ágost Rudolf — a pénzügyminiszterhez — a gazdavédelmi rendeleteknek a földbérlőkre való kiterjesztése tárgyában. (Szóval.) Csoór Lajos — a pénzügyminiszterhez — a lisztforgalmi adó behajtásának (kirívó eseteiről. (Szóval.) Baross Endre — a kormányhoz — a bányamunkások nyugbérrendezése tárgyában. (Szóval.) Payr Hugó — a belügyminiszterhez — a legismertebb magyar gyógyfürdőben létesítendő vízvezeték engedélyezésének bűnös késleltetése tárgyában. (Szóval.) Payr Hugó — a miniszterelnökhöz — a királyi család ráckevei uradalmán folytatott veszteséges gazdálkodás tárgyában. (Szóval.)« Elnök: Ezzel kapcsolatban bejelentem, hogy a felsorolt képviselő urak interpellációikat a holnapi interpellációs napon szóval kívánják megindokolni. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Az interpellációk nagy számára való tekinülése 1937 február 23-án, kedden. 485 tettel javaslom, hogy azok meghallgatására 11 órakor térjünk át. (Helyeslés.) Méltóztatnak javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, azt határozatként mondom ki. T. Ház! Surgóth Gyula képviselő a Házszabályok 143. §-a 1. bekezdésének a) pontja alapján személyes megtámadtatás címén kért szót. A szót a képviselő úrnak megadtam. Surgóth Gyula képviselő urat illeti a szó. Surgóth Gyula: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A mai napon szereztem tudomást a Képviselőház 1937. február 19-iki naplójából arról, hogy Vázsonyi János igen t. képviselőtársam beszéde közben közbeszólt Buchinger Manó képviselő úr és közbeszólás alakjában azt a kijelentést tette, hogy »Surgóth képviselő úr biztosan már fiatal korában is akasztatott s ihogy már akkor ilyen zseniális volt.« Buchinger Manó képviselő úrnak ezen íseniális kijelentése nem felel meg a valóságI ;

uak. Én soha életemben nem akasztattam és /nem akasztottam. Mindenki nagyon jól tudja, hogy milyen volt a kommün utáni helyzet. A kommün után, mint az államhatalom egyik törvényes képviselője ítélkeztem azok fölött, akik a magyar hazát megtagadták. Tény az, hogy olyan ügyekben és olyan cselekmények felett is ítélkeztem, amelyekre a törvény halálbüntetést szab ki. Tény az is, hogy a vezetésem alatt álló bírói tanács több halálos ítéletet is hozott és ezek a halálos ítéletek >— miután azokat a kir. Kúria is helybenhagyta — végre is hajtattak. Ezeket az ítéleteket tehát senkisem kifogásolhatja, legfeljebb csak az, aki az elítéltekkel lelki rokonságban áll(Ügy van! Ügy van! jobbfelől és a középen.) Mindenki, akinek legalább négy elemi iskolai képzettsége van, tisztában van azzal, hogy a bíróság nem akasztat, s hogy nem a bíróság hajtja végre az ítéletet, hanem az ítéletet az államhatalom egy másik törvényes képviselője, a királyi ügyészség hajtatja végre, s hogy a végrehajtó közeg olyan egyén, akinek szintén megvan a négy elemi iskolai képzettsége. T. Ház! A lexikonban az áll, hogy Buchin

: ger Manónak megvan a négy elemi iskolai képzettsége, sőt három polgári iskolát is végzett. Azonkívül megmondja a lexikon azt is, hogy 1920-ban a kommün bukása után emigrált Bécsbe, 1929-ig ott volt és csak akkor tért haza. (Egy hang a jobboldalon; Kegyelemből!) Hogy azonban miért ment ki, ezt nem mondja még a lexikon, erre vonatkozólag majd ő fog nyilatkozni itt a Ház színe előtt. Kétségtelen tehát, hogy neki meg volt az a szellemi képzettsége, amelynél fogva tudnia kellett, hogy a bíróság csak halálraítél, de a halálos ítéletet nem hajtja végre, hanem azt más eszközli. Amikor tehát Buchinger képviselő úr kérdéses kijelentését megtette és ezzel engem olyan egyénnek állított be, mint aki saját személyemben jogtalanul akasztottam és jogtalanul akasztattam, mint annakidején őneki egy igen közeli ismerőse, Szamuely Tibor, akkor valótlant állított. Másfelől kétségtelen az ;i:s, (hogy zseniális módon járt el, mert ezt a kijelentését itt a Házban a mentelmi jog palástja alá bújva tette meg. Ez nem vall valami nagy bátorságra, én azonban feltételezem róla, hogy igen bátor és merész ember és éppen ezért felhívom innét, hogy ismételje meg ezt a kijelentését a Házon kívül is és meg fogja látni, hogy abban az esetben hosszabb időn át négy fal között 69*