Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-188

Az országgyűlés képviselőházának 188. gát a kérdés megoldásával. Ismerem a mérhetetlen akadályokat, a szörnyű nagy problémákat, amelyek akkor előtte állottak, de mennyivel előbbre lenne ez a nemzet, ha legalább a választójogi probléma hosszú évtizedeken keresztül nem zavarta volna politikai közéletünket már a háború előtt is. Ha a nmltba nézünk, lehetetlen le nem vonnunk a tanulságokat a háború előtti korszak történetéből is. Ennek a kornak mi már részesei vagyunk, de én szeretnék egészen tárgyila

: gosan, minden szenvedélytől mentesen beszélni azokról a tanulságokról, amelyeket kétségtelenül le kell vonnunk a háború utáni választások történetéből. A választójog kiterjesztetett, természetes tehát, hogy ha ez a jog mégsem volt szabadon gyakorolható, a kártételek sokkal szélesebb réteget érintettek a háború után, mint a háború előtt. Méltóztassék csak visszaemlékezni az 1931-es választások utáni időre, amikor hirtelen gazdasági válság zuhant az országra. Olyan választás után, amelyben nem alkalmaztattak volna az 1981-es választásoknál is tapasztalt eszközök, mennyivel könnyebben megoldható lett volna a parlamenti ós az országos helyzet. Méltóztassék visszaemlékezni az 1935. évi választások utáni időkre, amikor ez a parlament szenvedélyes viták színhelyévé vált. Méltóztassék csak megszámlálni a, napokat, amelyeket ea a parlament tisztán azzal töltött el, hogy az általános és időközi választások után választási sérelmekkel foglalkozott (Ügy van! balfelől.) és akkor le lehet mérni azokat a kártételeket, amelyek a választójogi kérdés megoldatlansága miatt jelentkeznek. De van még egy nagyon súlyos kártétel, népünk erkölcsi világában. (Ügy van! Úgy van! balfelől.) Ezek a kártételek ma lemér hetetlenek és mindig lemérhetetlenek békés viszonyok között. Ellenben akkior jelentkeznének, — adlja Isten, hogy ne jelentkezzenek soha — amikor ez. a nemzet megint egy történelmi próbának vettetik alá». Igen t. Ház! Talán itt volna az alkalom arra, hogy az utóbbi idők parlamenti divatja szerint én is valami idézetet olvassak fel nagytekintélyű külföldi politikusok, jogi írók könyvéből, méltóztassék azonban nekem megengedni, hogy amikor egy idézetet hozok ide, egy egyszerű magyar ember szavait idézzem, ~akit nevezzenek Szabó Sándornak vagy Nagy Péternek. Egy választás után, amikor az utóbbi időkben szokásos jelenetek lejátszódtak, megrendülten állott eléba ez a józan magyar ember, több. száz hold egyszerű paraszt birtokosa és azt mondjotta: »Én csak egyet nem tudok megérteni, uram, és ez. az, hogy ha nékem adnak egy jogot, akkor miért akadályoizzák meg, hogy éljek vele. Jobb lenne, ha ezt a jogot nem kaptam volna meg.«

1 Éhben az ítéletben fellebibezhetetleu verdiktet, kaptunk az egész választójogi rendszer elítélése tekintetében. (Ügy van! Ügy van! balfelől.) Szerintem nem vállalhatja senki a toyáibbi elodázásért a felelősséget azért sem, mert ilyen alkalmas idő, mint a mai, nem volt még ennek az országnak történetében» a kérdés becsületes megoldására. (Gr. Apponyi György: Mind akarjuk ! — Kun Béla: A túloldalon nem nagyon!) Ma felelősségteljes pártok vannak a parlamentben, (Rakovszky Tibor: Álljon fel, aki nem akarja! — Kun Béla: A túloldalon mondják, hogy akarják, die nem egészen száz százalékig!) valamennyien tudjuk és valamenynyien érezzük, hoigy ezzel a kérdéssel játékot űzni nem lehet ée nem lehet a nemzet türelmét ülése 1937 február 23-án, kedden. 471 tovább feszíteni ennek a kérdésnek további halogatásával és elhúzásával. Ma békés légkör van a politikában, olyan békés légkör, amilyenre példa az elmúlt évtizedben, azt hiszem) alig volt. (Br. Berg Miksa: Például Miskolcon! — Mozgás. — Fiábián Béla: Itt íbékés légkör van, kint háborút csinálnak!) A parlament mostani tárgyalásait nem a szenvedélyesség jellemzi. Hajlandók vagyunk meghallgatni egymás érveit és hajlandók vagyunk becsülete», tisztességes politikai kompiromiszszumra minden a nemzet egyetemét érintő kérdésben. Cseh-Szombathy László igen t. képviselőtársam rámutatott arra, hogy politikailag ma sokkal érettebb és iskolázottabb tömegekkel állunk szemben, mint régebben. A választójog kiterjesztése, még ha ennek a tömegnek szenvednie is kellet a nyiltszavazás tortúrái miatt, arra mindesetre jó volt, hogy ezek a tömegek mégis keresztülmentek egy politikai iskolázáson és a politikai élet ma már, hála Istennek, elvek és világnézetek szerint kezd tagozódni, nemcsak a parlamentben, hanem kint az országban is. Nem tudom elképzelni azt, hogy ilyen szerencsés és kedvező alkalom elmulasztásáért bárki ebben az országban vállalni merné és tudná a felelősséget. Nagy történelmi alakokat és történelmi eseményeket megőriznek a történelem' lapjai, de nagyon keveset írnak az elmulasztott alkalmakról, pedig országok, népek és fajták történetében ezek legalább olyan súlyos szerepet játszottak, mint azok a pozitívumok, amelyekről az előbb szóltam. De nem odázhatjuk el ennek a kérdésnek megoldását és nem vállalhatjuk ezért a felelősséget azért sem, mert a további elodázás ma súlyos sebeket ejtene Magyarországon magán a parlamentáris gondolaton és a parlamentáris rendszeren. Parlament szabad választás nélkül tulajdonképpen nem egyéb, mint bizonyos diktatórikus irányzat leplezése. (Kun Béla: Bábszínház!) A magyar népnek a parlamentbe vetett bizalma mélyen és talán véglegesen megrendülne abban az esetben, ha ez a Ház nem tudná vagy nem akarná megszavazni a választás titkosságát. (Meizler Károly: Hiszen az igéret megvan!) Igen t. Ház. Ne méltóztasség elfeledkezni arról, hogy ma az országban kifejezett lázítás és bujtogatás folyik a parlamentarizus gondolatával szemben. (Ugy van! Ugy van! a balés a szélsőbaloldalon. ~ Egy hang a báloldalon: Szomorú, de így van! — Dinnyés Lajos: A magyar Ghandi bűnszövetkezetnek nevezte az egész Házat, Talán a kecskétől tanulta. — Zaj.) En nem becsülöm túl ezeket a jelenségeket, de nem vagyok hajlandó szemethúnyni sem felettük, mert amikor a magyar vidéken füzetek, röpiratok, agitációs iratok jelennek meg, (Halljuk! HalljukJ) amelyek mind a parlament lejáratását tűzték ki maguk elé célul, akkor nekünk ezt a jelenséget figyelembe kell vennünk s ha ez nem is sarkall •bennünket kifejezetten arra, hogy csak errevaló tekintettel hozzuk be a választási titkosságát és ezáltal, állítsuk helyre a parlament tekintélyét, mégis gondolkodóba kell ©amie az országért, a magyar népért, a jövendőért felelősséget érző imlindien emberinek .akkor,, ha az orsaáglban ezeket a jelenségeket látja. Igein t. Ház! En sajnálom, hogy ezzell a kitéréssel rövid időre igényibeveszetm a Ház fiigyeimét, (Halljuk Halljuk! a baloldalon.) mégis rá kell mutatnom az oirszág köz véle-