Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-188

470 Az országgyűlés képviselőházának 188, kes tényezők részéről. (Rakovszky Tibor: Szépségflastrom!) Történelmivé ez a javaslat és ha a Ház megszavazza, ez a törvény akkor is csak történelmi kezdetté — abban az esetben válnék, ka az igen tisztelt kormány teljesítené azt az ígéretet, — [remélem, hogy teljesíteni fogja — amelyet a javaslat indokolásának első mondatában tett. Igen t. Ház! Cseh-Szombathy László tisztelt képviselőtársammal együtt hiszek abban, hogy ez a kormány ezt az ígéretét végre teljesíteni fog

1 ja. Ez a kijelentésem nem egyszerű bizalomnyilvánítás, hisze

n pártunk vezére egyszer mát nyomatékosan kijelentette, hogy mi hitelbe többé nem vagyunk hajlandók politizálni, de hiszek ennek az ígéretnek teljesítésében tárgyi okból. Magában abban a tényben, hogy ez a kormány a választójogi értekezletet összehívta, hogy ezt a javaslatot beterjesztette és hogy ennek a javaslatnak tárgyalása során a bizottságokban nem egyszerűen a maga akaratát akarta keresztülvini, hanem hajlandó volt egy becsületes kompromisszumra, olyan jelenséget látok, amely, engem arra a meggyőződésre késztet, hogy itt most komoly akarattal és komoly szándékkal állunk szemközt. De azért is hiszek abban, hogy a titkos választójogot ez a parlament sürgősen meg fogja alkotni, mert nem tudok hinni ennek ellenkezőjében. Nem tudom hinni azt, hogy ebben a Házban a kormányzatnak, a politikai és nemzeti közélet bármelyik tényezője részéről valaki is merné és tudná vállalni a felelősséget egy további elodázás következményeiért. Engedje mes: a tisztelt Ház, hoery felszólalásom során elsősorban és talap majdnem egvedül a felelősség- kérdéséről szóljak, amely mindanvnviunkat terhel: terheli a kormányzatot, de elismerem, hogy terheli az ellenzéki pártokat iS; terheli az egész országot azért, hogy ez a négy évtizede vagy már régebben vajúdó'kérdés yégre- egyszer megnyugtató megoldáshoz "lUS&OfQ. i T. J*- Ház! Ha a iel

elősség kérdését nézem, lehetetlen vissza nem teküintenem a múltba és meg nem néznem azt, hogy ennek a nemzetnek a történtében a.z utóbbi négy évtized során mennyi erkölcsi, politikai és gazdasági kártételt okozott ennek a kérdésnek a roon-oldatlansága. Méltóztassék esalk arra gondolni, hogy mennyi ígéretet kapott a nemzet felelős tényezőik résziéről: a választójogi kérdés becsületes és megnyugtató megoldása tekintetében. Csak 1903;ig megyek vissza, amikor Tisza István gróf akkori miniszterelnök három éven •belül

r ígérte egy választó jogi törvény beterjesztését, hogy megteremtse azt a parlamenti békét, amely akkoriban már teljes mértékben felbiorulóiban volt. 1905-flben maga a korona kezdeményezte a választójogii kérdés megoldását, s rnaga a korona vete+te bele a nemzet közéletébe az. általános titkos választójog* kérdését, 1908 november 11-ién került a Ház elé Andrássy Gyula gróf törvényjavaslata és itt hangzott el először iaz az. érv, amelyet a választójogi kérdés tárgyalása során olyan sokszor halottunk, hogy tudniillik a magyar jellem összeegyeztethetetlen a titkos választójogéra!. 1910-foea, az akkori . kozmáin y elnök .gróf Knuen-Héderváry Károly május 4-én a következő kijelentést tette: A kormány prograimimjába vette az általánoss titkos szavazati jogot és kétség sem fér ahhoz, hogy imeg is valósítja. (Kun Béla: Ügy van! Itt voltam! így mondta! — Lányi Márton előadó: Elhlszszük! — Kun Béla: De nem csinálták meg!) ülése 1937 február 23-án, kedden. T. Ház! Ugyanelbhien az esztendőiben, 1910 június 26-án trónbeszéd hangsúlyozta e kérdés (megoldásának a fontosságát. Be is terjesztették a törvényjavaslatot, törvényerőre is emelkedett, a igyiakorlatlban azonban, amiint köztudomású, sohiasieim próíbáliták ki ezt a törvényt. A választójogi kérdés még egyszer vonul be a magyar politikába elég tragikus téinyezőfeént, akkor tudniillik, amikor a király 1917 április 28-án (Propper Sándor: Húsvéti üzenet, anniből nem lett semmi!) levelet intéz Tisza Istvánhoz és. felihívja őt arra, hogy a választójogi kérdés megoldására javaslatot dolgozzon ki. Tudjuk, hogy ez a levél volt tula jdómképpen Tisza István lemondásának az oka iés oka annak, hogy az összeomlás^ idején nem ez az erőskezű emlber tartotta kezében az ország gyeplőjét. Ha visszanézek a múltra, leheteti en, hogy meg ne álljak egy rövid pillanatra a magyar 'történelem és a választójogi küzdelem legtragikusablb hősének, Tisza István grófnak alakja mellett. Nekem ifjúságom: idején Tisza István emlberi ideálom volt és mia is az. Nála fele1 ősségteljesebb, jobb, .igazabb magyart nem termelt ki' a magyar nemzet történelme. (Felkiáltások a jobboldalon; Igaz! Ügy van!) Kétségtelen, Ihogy Tisza István az egész választójogban egy iszempontot nézett, azt a szempontot, amely az ő egész életében domináló kérdés volt minden amás kérdésiben is: a felelősség szempontját. Olyan időkben vettetett eléje ez iá súlyos probléma, amikor a magyarság egyéb frontokon is szörnyű harcban állott, s amikör szüntelenül védekeznie kellett az osztrák kormány ok túlkapásaival szemben, amikor ia nemzetiségi kérdés minid élesebben és élesebben jelentkezeitt az ország leletében. Kétségtelen dolog, (hogy Tisza István számára olyan .mérhetetlen nehézségek volitak a probléma megoldása, (tekintetében, jamelyeken egykönnyen egyetlenegy felelős. államférfiú sem tehette túl magát. Kétségtelen dolog, hogy ha Tisza István tragédiájában s a nemzet tragédiájában nem is egyedül a választójogi kérdés megoldatlansága játszik szerepet, de az a tény, hogy Tisza István politikai bázisa s a magyar vezető rétegeknek ez a bázisa végeredményben igen vékony és igen keskeny volt, hozzájárult ahhoz, hogy amikor az összeomlás korszaka elkövetkezett, a nemzet vezető tényezői és a magyar néptömegek között szörnyű mély szakadék keletkezett s a tömegek és a nemzet hivatott vezetői nem tudták megtartani azt a kapcsolatot, amelyet a nemzet megmentése érdekében meg kellett volna tartaniok. Csak egyetlen egy tényre hivatkozom. Az 1910-es választáson bejött hatalmas munkapárti többség mindössze 380.000 szavazatot reprezentált az országban s míg az ellenzék ugyanabban az időben 427.000 szavazattal 158 képviselőt küldött be a parlamenbe, a munkapárti többség 225 képviselőt számolt. Könnyű .időkiben és 'megpróbáltatások nélkül lehetséges ilyen vékony bázison kormányozni, de amikor elkövetkeznek a történelmi megpróbáltatás idői, akkor kiderül, hogy az a politika, amely a nemzet fundamentumául csak egy vékony réteget választ, nem tudja tovább kezében tartani a nemzet sorsának intézését. (Úgy van! Ügy van! half elől.) Én emberileg meg tudom érteni Tisza Istvánt akkor, amikor a választójogi kérdésben szinte egyetlen szálfaként szembeszegezte ma-