Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.
Ülésnapok - 1935-188
Az országgyűlés képviselőházának 188. T. Ház! A magyar nép tisztában van azzal, hogy a jelenlegi javuló gazdasági helyzet fenntartását szolgáló és biztosító törvényjavaslatokat csak olyan parlamenttől és olyan kormánytól várhatja, amely igazi népképviseleti alapon ül össze. Tudja azt, hogy az ország nagy tömegeinek gazdasági boldogulása csak akkor biztosítható, ha ezeknek a tömegeknek politikai véleménye szabadon nyilvánulhat meg és így maguk is hathatósan vehetnek részt a jövő kialakításában. A magyar nép nem hajlandó tovább pillanatnyi előnyökért azt mondhatnám, hogy egy tál lencséért eladni a maga és gyermekeinek örökségét és azt könnyelműen átengedni másoknak. Amikor tehát a magyar nép a maga számára a politikai jogok szabad gyakorlását követeli, akkor ezáltal kívánja biztosítani a maga és utódai számára a mindennapi kenyeret. Igaza volt Drobni Lajos igen t. képviselőtársamnak, amikor azt mondotta, hogy a gazdaságpolitikai és alkotmányjogi kérdések szorosan összefüggnek, ezeket egymástól elválasztani nem lehet, mert csak akkor várhatók komoly és reális eredmények, ha mindkettőnek munkálásán együtt dolgozunk. T. Ház! A jelenlegi érvényben levő törvénnyel szemben ez a törvényjavaslat határozott és nagy haladást jelent és alkalmasnak látszik azoknak a visszásságoknak és visszaéléseknek a megszüntetésére, amelyek a múltban történtek és amelyek sokszor egészen illuzóriussá tették egy választás eredményét és joggal váltották ki a legélesebb kritikát, de csak akkor, ha azokat az érveket, amelyek ellenzéki képviselők részéről itt a törvényjavaslat tárgyalása alkalmával elhangzottak, tekintetbe veszik és ha az itt benyújtott módosító javaslatokat a részletes vita során a kormány honorálja. A jelenleg érvényben levő ajánlási törvény ugyanis lehetővé tette a kormányzat számára még a választás előtt a nem kívánatos elemeknek a választási küzdelemből való kirekesztését. A törvény annyira tág teret nyújtott a visszaéléseknek és a_választási biztos lelkiismeretes munkáját annyira lehetetlenné tette, hogy ezáltal akárhányszor nem is választás, hanem azt mondhatnám, kinevezés folytán jutottak egyesek mandátumhoz. A törvény olyan feladatok megoldására kényszerítette a választási biztost a sok ezerre menő ajánlás valódiságának és helyességének elbírálásával, amelyeiket ő, a rendelkezésre álló rövid idő alatt becsületesen és lelkiismeretesen elvégezni nem tudott. A valódi és hamis aláírások^ egymástól való megkülönböztetése az igazi aláírás megállapíthatásának hiányában teljesen lehetetlen, lévén, szabad mérlegelés tárgyát ^képezte az, hogy a jelöltök ajánlási ívén szereplő aláírások közül melyiket fogadja, el valódinaik és melyiket törölje 1 . A leglelkiismeretesebb választási biztos is lehetetlen feladatokkal volt megbízva és éppen ez tette lehetővé azoknak, akiknek tágabb volt a lelkiismeretük azt, hogy a visszaélések egész sorát tudták elkövetni. A ajánlási ívek 'aláírásával egyidejűleg azomban a multlban rendesen kezdetüket vették a befoyásolások, a megfélemlítések és az üldözések is. Az ajánlások aláírásával egyidőben már a választások, előtt nyilvánvalóvá vált, hogy melyik állampolgár, melyik jelöltre kívánja szavazatát leadni, amint pedig a választók állásfoglalása ismeretessé vált, megindult a választópolgárok •megdolgozása. Hogy ez (milyen eszközökkel és miképpen történt, KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XI, ülése 1937 február 23-án, kedden. 467 arról a Közigazgatási Bíróság petíciós iratai tudnának legtöbbet heszélni. En esak azért nem akarok ezekkel itt a mélyen t. Ház előtt foglalkozni, mert meggyőződésem az, hogy a kormány ^ éppen ezeknek a visszaéléseknek megakadályozására, azok erkölcsroniiboló hatásának megszüntetése végett készítette és terjesztette ide a Ház elé ezt a törvényjavaslatot. Csak annyit kívánok leszögezni, hogy ezek a rendszeresen megismétlődő zaklatások, melyek az ajánlási ívek aláíróit érték, azt eredményezték, hogy a választók egy tekintélyes része nem merte a hozzája vitt ajánlási íveket 'aláírni, és így ^ akárhányszor lehetetlenné válit egyik, vagy másik jelölt számára a szükséges mennyiségű ajánlás megszerzése. Az a tény, hogy ma egy titkos választójog küszöbén állunk, — mert meggyőződésem az, hogy a miniszterelnök úr ígérete szerint ide fogja hozni a Ház elé a titkos választójogról szóló törvény javaslatot — maga^ után kell, hogy t vonja az ajánlások számának csökkentéséit, t mert • hiszen az ajánlás a titkosság rovására történik. Az a j körülmény pedig, hoigy ezek az ajánlások j egyúttal szavazatnak is számítanak, az aján! lájsok komolyságát fokozza. Száz érvényes | ajánlás megszerzése, különösen iákkor, ha a | jelöltnek 150-nél többet mem is lehet ibenyuji tania, nem képezhet komoly akadályt egyet! len komoly jelölt számára sem. Legyen sza| bad azonban itt nekem megemlítenem azt, I hogy én mégis, kívánatosnak ^tartanám, ha szabályozva lenne azoknak az aláírásoknak a száma, amelyeket egyáltalán meg lehet szerezni. Hogy ezt 200-ban vagy 300-tban állapítjuk-e meg, ez más lapra tartozik, de én a lehetőségét látom fennforogni annak, hogy egyik vagy másik jelölt annak megakadályozása végett, hogy az ellenjelöltje a szükséges számú ajánlásokat megszerezze, az egész idő | alatt igénybe fogja venni a hitelesítő hatósá| got. Ezáltal egyrészt hiábavaló sok, felesleges j és megterhelő munkának teszi ki az erre hivaI tott közegeket, másrészt azokat az emibereket, I aki napokon keresztül esetileg nem tudnak :a választási biztos elé odajutni, ^ megvárakoztatva, azoktól borzasztó sok időt rabol el, és végeredményben íezzel szintéin lehetővé teszi, hogy egyik vagy másik jelölt a szükséges ! ajánlásokat ne tudja megszerezni és ez által í jogosulatlan előnyökhöz jut. Már most ha nem akarja a kormányzat esetleg ezt a számot konkrété megállapítani, akkor legalálblb is szükségét látnám annak, hogy magában a törvényben vagy végrehajtásig -utasításiban r kiimondaisisék az, hogy az aláírások hitelesítése I pedig nem pártok szerint, hanem a jelentkezés i sorrendjében történjék, kii mikor jelentkezik, i a szerint írja alá az, egyik vagy a másik je! lölt ívét. Ilyenformán azután talán elejét lehetne venni annak és céltalanná válna az, hogy egy egész sereg aláírást szerezzen egyik j vagy másik jelölt. Mélyen t. Ház! Mivel minden egyes^ választás tulajdonképpen az ajánlások aláírásával kezdődik, ezért szükségét látnám annak, hogy még a lehetőségét is kizárjuk, hogy itt visszaélések történhessenek meg. Az emberek egyI része mindig hajlandó lesz egyéni, önző előnyökért valami módon kijátszani a törvényt, már pedig e fontos alkotmányjogi törvény megszövegezésének éppen olyannak kell lennie, hogy a lehetőségét is ki tudjuk zárni annak, hogy itt visszaélések következhessenek be, mert 67
