Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-188

Az országgyűlés képviselőházának 188. T. Ház! A magyar nép tisztában van azzal, hogy a jelenlegi javuló gazdasági helyzet fenntartását szolgáló és biztosító törvényja­vaslatokat csak olyan parlamenttől és olyan kormánytól várhatja, amely igazi népképvi­seleti alapon ül össze. Tudja azt, hogy az ország nagy tömegeinek gazdasági boldogulása csak akkor biztosítható, ha ezeknek a tömegek­nek politikai véleménye szabadon nyilvánulhat meg és így maguk is hathatósan vehetnek részt a jövő kialakításában. A magyar nép nem haj­landó tovább pillanatnyi előnyökért azt mond­hatnám, hogy egy tál lencséért eladni a maga és gyermekeinek örökségét és azt könnyelműen átengedni másoknak. Amikor tehát a magyar nép a maga számára a politikai jogok szabad gyakorlását követeli, akkor ezáltal kívánja biz­tosítani a maga és utódai számára a minden­napi kenyeret. Igaza volt Drobni Lajos igen t. képviselőtársamnak, amikor azt mondotta, hogy a gazdaságpolitikai és alkotmányjogi kérdések szorosan összefüggnek, ezeket egymás­tól elválasztani nem lehet, mert csak akkor várhatók komoly és reális eredmények, ha mindkettőnek munkálásán együtt dolgozunk. T. Ház! A jelenlegi érvényben levő tör­vénnyel szemben ez a törvényjavaslat határo­zott és nagy haladást jelent és alkalmasnak látszik azoknak a visszásságoknak és vissza­éléseknek a megszüntetésére, amelyek a múlt­ban történtek és amelyek sokszor egészen illu­zóriussá tették egy választás eredményét és joggal váltották ki a legélesebb kritikát, de csak akkor, ha azokat az érveket, amelyek el­lenzéki képviselők részéről itt a törvényjavas­lat tárgyalása alkalmával elhangzottak, tekin­tetbe veszik és ha az itt benyújtott módosító javaslatokat a részletes vita során a kormány honorálja. A jelenleg érvényben levő ajánlási törvény ugyanis lehetővé tette a kormányzat számára még a választás előtt a nem kívá­natos elemeknek a választási küzdelemből való kirekesztését. A törvény annyira tág teret nyújtott a visszaéléseknek és a_választási biztos lelkiismeretes munkáját annyira lehetetlenné tette, hogy ezáltal akárhányszor nem is vá­lasztás, hanem azt mondhatnám, kinevezés folytán jutottak egyesek mandátumhoz. A tör­vény olyan feladatok megoldására kényszerí­tette a választási biztost a sok ezerre menő ajánlás valódiságának és helyességének elbírá­lásával, amelyeiket ő, a rendelkezésre álló rövid idő alatt becsületesen és lelkiismeretesen el­végezni nem tudott. A valódi és hamis aláírá­sok^ egymástól való megkülönböztetése az igazi aláírás megállapíthatásának hiányában telje­sen lehetetlen, lévén, szabad mérlegelés tárgyát ^képezte az, hogy a jelöltök aján­lási ívén szereplő aláírások közül me­lyiket fogadja, el valódinaik és melyiket tö­rölje 1 . A leglelkiismeretesebb választási biztos is lehetetlen feladatokkal volt megbízva és ép­pen ez tette lehetővé azoknak, akiknek tágabb volt a lelkiismeretük azt, hogy a visszaélések egész sorát tudták elkövetni. A ajánlási ívek 'aláírásával egyidejűleg azomban a multlban rendesen kezdetüket vették a befoyásolások, a megfélemlítések és az ül­dözések is. Az ajánlások aláírásával egyidő­ben már a választások, előtt nyilvánvalóvá vált, hogy melyik állampolgár, melyik jelöltre kívánja szavazatát leadni, amint pedig a vá­lasztók állásfoglalása ismeretessé vált, megin­dult a választópolgárok •megdolgozása. Hogy ez (milyen eszközökkel és miképpen történt, KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XI, ülése 1937 február 23-án, kedden. 467 arról a Közigazgatási Bíróság petíciós iratai tudnának legtöbbet heszélni. En esak azért nem akarok ezekkel itt a mélyen t. Ház előtt foglalkozni, mert meggyőződésem az, hogy a kormány ^ éppen ezeknek a visszaéléseknek megakadályozására, azok erkölcsroniiboló ha­tásának megszüntetése végett készítette és terjesztette ide a Ház elé ezt a törvényjavas­latot. Csak annyit kívánok leszögezni, hogy ezek a rendszeresen megismétlődő zaklatások, melyek az ajánlási ívek aláíróit érték, azt ered­ményezték, hogy a választók egy tekintélyes része nem merte a hozzája vitt ajánlási íveket 'aláírni, és így ^ akárhányszor lehetetlenné válit egyik, vagy másik jelölt számára a szükséges mennyiségű ajánlás megszerzése. Az a tény, hogy ma egy titkos választó­jog küszöbén állunk, — mert meggyőződésem az, hogy a miniszterelnök úr ígérete szerint ide fogja hozni a Ház elé a titkos vá­lasztójogról szóló törvény javaslatot — ma­ga^ után kell, hogy t vonja az ajánlások számának csökkentéséit, t mert • hiszen az ajánlás a titkosság rovására történik. Az a j körülmény pedig, hoigy ezek az ajánlások j egyúttal szavazatnak is számítanak, az aján­! lájsok komolyságát fokozza. Száz érvényes | ajánlás megszerzése, különösen iákkor, ha a | jelöltnek 150-nél többet mem is lehet ibenyuj­i tania, nem képezhet komoly akadályt egyet­! len komoly jelölt számára sem. Legyen sza­| bad azonban itt nekem megemlítenem azt, I hogy én mégis, kívánatosnak ^tartanám, ha szabályozva lenne azoknak az aláírásoknak a száma, amelyeket egyáltalán meg lehet sze­rezni. Hogy ezt 200-ban vagy 300-tban álla­pítjuk-e meg, ez más lapra tartozik, de én a lehetőségét látom fennforogni annak, hogy egyik vagy másik jelölt annak megakadályo­zása végett, hogy az ellenjelöltje a szükséges számú ajánlásokat megszerezze, az egész idő | alatt igénybe fogja venni a hitelesítő hatósá­| got. Ezáltal egyrészt hiábavaló sok, felesleges j és megterhelő munkának teszi ki az erre hiva­I tott közegeket, másrészt azokat az emibereket, I aki napokon keresztül esetileg nem tudnak :a választási biztos elé odajutni, ^ megvárakoz­tatva, azoktól borzasztó sok időt rabol el, és végeredményben íezzel szintéin lehetővé teszi, hogy egyik vagy másik jelölt a szükséges ! ajánlásokat ne tudja megszerezni és ez által í jogosulatlan előnyökhöz jut. Már most ha nem akarja a kormányzat esetleg ezt a számot kon­krété megállapítani, akkor legalálblb is szük­ségét látnám annak, hogy magában a tör­vényben vagy végrehajtásig -utasításiban r ki­imondaisisék az, hogy az aláírások hitelesítése I pedig nem pártok szerint, hanem a jelentkezés i sorrendjében történjék, kii mikor jelentkezik, i a szerint írja alá az, egyik vagy a másik je­! lölt ívét. Ilyenformán azután talán elejét le­hetne venni annak és céltalanná válna az, hogy egy egész sereg aláírást szerezzen egyik j vagy másik jelölt. Mélyen t. Ház! Mivel minden egyes^ válasz­tás tulajdonképpen az ajánlások aláírásával kezdődik, ezért szükségét látnám annak, hogy még a lehetőségét is kizárjuk, hogy itt vissza­élések történhessenek meg. Az emberek egy­I része mindig hajlandó lesz egyéni, önző elő­nyökért valami módon kijátszani a törvényt, már pedig e fontos alkotmányjogi törvény megszövegezésének éppen olyannak kell lennie, hogy a lehetőségét is ki tudjuk zárni annak, hogy itt visszaélések következhessenek be, mert 67

Next

/
Thumbnails
Contents