Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.
Ülésnapok - 1935-188
466 Az országgyűlés képviselőházának 188. kora volt a többsége, a mai választási rend- ! szer mellett, attól függött, hogy mennyi visz- ! szaélést akartak elkövetni. Több volt a visszaélés: nagyobb többséget biztosítottak; kevesebb volt a visszaélés: kisebb számú mandátum jutott annak a pártnak, amely éppen hatalmon volt akkor, amikor a választás lefolyt. T. Képviselőház! Sajnos azonban, amikor j a Bethlen-kormány megbukott, ugyanazt a ! törvényjavaslatot, amelyet ő hozott a törvény- I hozás elé és emeltetett törvényerőre, attól a j céltól vezéreltetve, hogy a hatalmon való megmaradását akár örök időkig biztosítsa, amikor már más volt hatalmon, ő maga is károsnak és helytelennek volt kénytelen minősíteni. A nemrégiben lemondott belügyminiszter úr, Kozma Miklós azt mondotta, hogy a miniszterek tulajdonképpen a mulandóság reprezentánsai. T. Képviselőház! A hatalom mulandó. Tisztelettel kérném beszédidőmnek 5 perccel való meghosszabbítását. Elnök: Méltóztatnak a kért meghosszabbítást megadni? (Igen.) A Ház a kért meghosszabbítást megadja. Mojzes János: T. Képviselőház! Bármelyik kormány szabályozná a választójog kérdését, i minden kormány olyan választási rendszert óhajtana életbeléptetni, amely az Ő hatalmon való megmaradását akár örök időkig biztosíthatná és amely lehetővé tenné számára azt, hogy annak a választási rendszernek a segítségével tetszés szerinti többeéget tudjon biztosítani magának. De olyan kormány, amely meg nem bukott volna, még nem volt. (Czirják Antal: Nem is lesz!) A hatalom mulandó. (Tauf fer Gábor: De édes!) Sajnos, a törvények is mulandók, ha csupán attól a szemponttól vezéreltetve alkotjuk meg azokat a törvényeket, hogy azok éppen a hatalmon lévő kormány hatalmát legyenek alkalmasak biztosítani. A hatalom mulandó és mulandók az alkotások is, ha azok rosszak. De ha már a hatalom mulandó, akkor a kormány legalább az ő kormányzásának emlékét igyekezzék azzal biztosítani, hogy alkotásai legyenek maradandók, hogy legyenek az alkotásai, a törvényei alkalmasak arra, hogy ennek a nemzetnek a boldogulását és fejlődését tényleg biztosítsák. T. Képviselőház! Ez a törvényjavaslat, amelyet most terjesztett elénk a kormány és amely tárgyalás alatt áll, feltétlenül helyesebb és jobb azzal az ajánlási rendszerrel szemben, amely jelenleg érvényben van és a régi ajánlási rendszer hibáit, visszaélésére alkalmat adó számos rendelkezését tényleg megfelelőbb módon szabályozza. De ez a törvényjavaslat sem tökéletes, ebben is vannak hiányok, pongyola fogalmazások, hézagok, amelyek ismét visszaélésekre adhatnak alkalmat. Ha tehát ez a kormány, amelynek hatalma mulandó, mint ahogyan mulandó volt még minden megelőző kormányé — (Haám Artúr: Örökéletű kormány még nem volt soha!), — nem volt (Fábián Béla: Ember sem!) — a maga kormányzásának valami maradandó emléket akar alkotni, akkor alkosson jó törvényeket és módosítsa ezt a törvényjavaslatot is úgy, amint azt az ellenzéki oldaról elhangzott egyes javaslatok módosítani kívánnák, legyen meggyőződve a t. túloldalon Ülő párt is arról, hogy nekünk is osak ugyanaz a célunk, ami az ő céljuk s ugyanaz a törekvés vezet bennünket is, mint őket, az a törekvés, hogy ennek a nemzetnek a fejlődését és boldogulását biztosítsuk, (Élénk Jielyeslés a baloldalon.) ülése 1987 február 23-án, kedden. Elnök: Szólásra klövetfceizak vitéz CselhSzoanbathy László képviselő úr. vitéz Cseh-Szombathy László: T. Ház! Mojzes János előttem szólott igen t. képviselőtársain fejtegetéseivel és megállapításaival szemben éppen azoknak az érveknek a hatása alatt, amely ékkel ő megindokolta, hogy a jelenleg tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatot miért nem fogadja él, iratkozom fel a javaslat mellett. Nem mondhatom a tárgyalás alatt álló törvényjavaslatról én sem azt, hogy ennek a javaslatnak minden egyes pontjával teljesen egyetértek, és ^mindenképpen fedi az én álláspontomat is. Én is megállapíthatom azonban, hogy ez a javaslat kétségkívül nagy haladást jelent azzal a törvénnyel szemben, amely ma érvényben van és az, hogy minden egyes pontjával nem tudok egyetérteni, nem lehet m akadálya annak, hogy ezt a jelenlegi formájában is az általános tárgyalás alapjául el ne fogadjam. Mielőtt tulajdonképpen ennek a javaslatnak részletes' tárgyalásába bocsátkoznám, méltóztassék megengedni, hogy néhány percig én is foglalkozzam Antal István igen t. képviselőtársamnak a múlt hét folyamán elmondott beszédével. A képviselő úr nagyon érdekes fejtegetései során azt a kijelentést »tette, íhoigy alkotmányjogi kérdésekkel szemben ma az egész ország közönyös álláspontot foglal el, ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy ma nincs meg az országban az érdeklődés a titkos választójog iránt. A képviselő úr véleményem szerint nem jár helyes úton, mikor ezt a kijelentését teszi, mert nincsen tájékozva tulajdonképpen a jelenlegi helyzetről és az ország közhangulatáról, vagy azért, mert nem tart fenn érintkezést azokkal a széles néprétegekkel, amelyek az országnak többségét képezik, vagy pedig azok az információk, amelyeknek alapján ezt a fenti kijelentést tette, crosszak és nem helyesek, mert nem felelnek meg a valódi tényeknek. lËppen a képviselő úr megállapításával szemben én a mai magyar politikai életnek egyik különös és jellegzetes sajátságát és_ érdekességét éppen abban látom, hogy amikor súlyom gazdásági viszonyok állanak fenn, amelyeit sürgős beavatkozások egész sorát tennénk szükségessé, akkor az általános közérdeklődés homloktéréiben nem a gazdaságpolitikai javallatok, hanem éppen az alkotmányjogi kérdések állanak. Ez a megállapítás pedig nemcsak az országos politika kérdéseivel behatóan foglalkozó egyénekre vonatkozik, hanem ez — azt mondhatnám — az ország közhangulatát tükrözi vissza,, a közvéleménynek felel meg, dacára annak, hogy sok helyen olyan nehéz gazdasági viszonyok vannak és az ország lakosságának egy tekintélyes része olyan nyomorúságos helyzetben van, hop-^ az emberek nagyrésze a maga és családja szániára még a létfenntartáshoz szükséges minimumot sem tudna megkeresni és előteremteni. Éppen ezért első plillantásra talán érthetetlennek látszik és — amint Antal István képviselőtársam beszéde alatt alkalmam volt megfigyelni •— a jelen volt képviselőtársaim egy ré°ize előtt ifi hihetetlennek látszott ez az állásfoglalás. Pediig, ha a dolog mélyére tekintünk, ha megnézzük az utóobi idők politikai eseményeit és ha az általános gazdasági válság igazi okait keressük, akkor megállapíthatjuk, Ihogy nagyon is mély értelem, mélyen járó elgondolás és a Ibelyzet helyes felismerésének eredménye ez az állásfoglalás,,
