Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-188

Az országgyűlés képviselőházának 188. meg abban, hogy törvény által előírt teendőit elvégezhesse. T. Képviselőház! A vita folyamán több ízben felhozták azt, hogy a régi választási rendszer mellett a miatt volt annyi visszaélés, mert a törvény adott módot a visszaélésekre. Ha én a most érvényben levő választójogi törvényt megnézem, azt látom, hogy ez a törvény csaknem minden visszaélésre tartalmaz büntetőjogi rendelkezéseket. A törvény például tiltja azt, hogy a választókat bárki befolyásolhassa abban, hogy az illető választó kire szavazzon, vaigy kire ne szavazzon. E tekintetben a törvény elég súlyos büntető rendelkezéseket tartalmaz, mégis t. Képviselőház, a mai választójogi rendszer mellett az egész választás nem áll másból, mint az illetéktelen befolyásolásban való versengésből, ennek pedig nem az az oka, mintha a törvény ezt nem tiltaná, hanem egyszerűen az áz oka, hogy a törvény rendelkezéseit senki sem akarja betartani, T. Képviselőház! Talán nem is annyira az a lényeges, hogy milyen büntető rendelkezések foglaltatnak a törvényben a visszaélések megakadályozására, mint inkább az, hogy ezeknek a büntető rendelkezéseknek tényleg komolyan érvényt is szerezzünk. (Meizler Károly: Ne legyen amnesztia!) A most érvényben levő választási törvény is csaknem minden visszaélést, amely az elmúlt választások során előfordult, visszaélésnek, büntetendő cselekménynek minősít és büntetést is szab ki az, illető cselekményre, mégis azt látjuk, hogy ezeket a visszaéléseket zavartalanul elkövették. Ezi a legnagyobb destruálása a törvénynek. (Meizler Károly: Ez így van!) mert ha különbséget teszünk törvény és törvény között abból a szempontból, hogy amely törvény jogot ad, az nem komoly törvény, azt nem kell betartani, azt a törvényt bárki büntetlenül megsértheti, akkor ezzel szemben viszont az állampolgárok nem tudják megérteni azt, miért kell komolyan venni azokat a törvényeket, amelyek kötelezettségeket rónak az állampolgárokra. Ha mi a visszaéléseket komolyan ki akarjuk küszöbölni, akkor mindenekelőtt arra volna szükség, íiogy azokat a büntetőjogi rendelkezéseket, amelyek a törvényben foglaltatnak, valóban komolyan tiszteletben is tartsák és az államhatalom komolyan tiszteletben is tartassa. Mindenekelőtt szükség lenne arra, hogy akár az ajánlási javaslat által meghatározandó visszaélésekre, akár pedig egyéb választási visszaélésekre ne lehessen amnesztiát adni. Mert amikor már a képviselőválasztások idején, különösen általános képviselőválasztáskor, azt hirdetik, hogy nem kell komolyan venni a választójogi törvényben foglalt büntető rendelkezéseket, mert a választás után úgyis jön az amnesztia, sőt még azt is megmondták a választások alatt vagy a választások után egy-két hónappal, hogy karácsonykor fog jönni az amnesztia, akkor fog reánk esni az általános megkegyelmezésnek a sugara, lehet tehát bármit is elkövetni:^ akkor ez a gyakorlat — mert, sajnos, ez már gyakorlattá és rendszerré fajult — uszít a bűncselekmények elkövetésére és ez, a káros gyakorlat az előidézője annak, hogy választási visszaélések vagy pedig az, ajánlások aláírása vagy elfogadása, körüli visszaélések előfordulhatnak. T. Képviselőház! Nem akarok arra az anomáliára rámutatni, hogy például egy marhajárlatlcvél, tehát egy marhalevél (Derültség.) a jelenlegi gyakorlat szerint nagyobb büntetőülése 1937 február 23-án, kedden. 465 jogi védelemben részesül, mint egy képviselői megbízólevél, egy képviselői mandátum. (Meizler Károly: Ezt nem lehet összehasonlítani!) T. Képviselőház, a büntetőjog közjog. Most nem tudom, mihez fűződik ... Elnök: Arra kérem a képviselő urat, hogy az ilyen hasonlatoktól mégis tartózkodjék. (Derültség. — Horváth Zoltán: Igaz! — Haám Artúr: Szépen tudja kimondani!). Mojzes János: Sajnos, t. Képviselőhúz kénytelen voltam ezzel a_ trivális hasonlattal ideállni a Ház elé, de jelenlegi büntetőjogi rendszerünk mellett ez a helyzet. Én még nem láttam azt, hogy ha például valaki egy marhalevelet, marhajárlatot meghamisított, bármikor is amnesztiát kapott volna vagy pénzbüntetésre ítélték volna el, hanem ez közokirathamisítás büntette vagy vétsége, miért az illetőnek le kell ülnie a kiszabott büntetést; az azonban nem fordult elő, t. Képviselőház, hogy ha bármely képviselő részére hamisítottak mandátumot, ha egy meg nem választott képviselőt hamis mandátummal beküldtek a Képviselőházba, azért bárkinek a hajaszála is meggörbült volna. (Meizlc* Károly: Ez csak közjog!) Ez nagyon szomorú jelenség és 'anoimJália itt a magyar jogrendszerben. Vájjon egy marhalevélhez, egy marhajárlathoz nagyobb közjogi érdek fűződik, mint ahhoz, hogy tényleg az kerüljön be a képviselőházba, akit a választók többsége megválaszt, nem pedig olyan valaki, akinek részére azt a\ képviselői megbízólevelet hamisítják? T. Képviselőház! Ha mi azt akarjuk, hogy tényleg meglegyen a törvények erkölcsi alapja, akkor szigorú büntető rendelkezésekkel minden visszaélésnek elejét kell venni. (Horváth Zoltán: Nagyon helyes!) A törvényeknek akkor van erkölcsi alapjuk, ha azokat tényleg a törvények szerint összeült törvényhozás hozza ^és nem olyan törvénvhozás, amelyet különféle stiklikikel, trükkökkel, hamisításokkal is össze lehet hozni, mint amire a jelenlegi választási rendszer vagy gyakorlat módot ad. Ezeknek az anomáliáknak csak akkor lehet elejét venni, ha a választói jogot, vagy pedig az ajánlási rendszert szabályozó törvényjavaslatokba tényleg komoly büntető rendelkezéseket veszünk be és ezeket a büntető rendelkezéseket be is tartjuk és nem uszítjuk a visszaélések elkövetésére az erre hajlamosokat a már rendszeresített közkegyelmekkél, amire a kormány minduntalan felterjeszti a választási visszaéléseket elkövetőket va°"v az aiárolási hamisítókat. T. Képviselőház! Tekintettel arra, hogy az időm már letelt és egyébként sem akarok részletesebben foglalkozni a tárgyalás alatt álló úgyis rövid törvényjavaslattal, röviden befejezem beszédemet. Tapasztalhattuk már a megelőző kormányok idejében is hogy amikor bármelyik kormány a választói jog kérdését szabályozta, amihez mindig hatalmi érdekek fűződnek, minden kormány úgy akarta ezt a kérdést szabályozni és megoldani, hogy a, hatalmon való megmaradását akár örök időkre biztosítani alkalmas legyen az a törvényjavaslat. Amikor Bethlen István volt a kományon, akkor annak, hogy olyan választási rendszert létesített, illetve emeltetett törvényerőre, amelyet mi annyit kifogásolunk, és amely annyi visszaélésre adott alkalmat, valószínűleg az volt az indoka, hogy csak így látta módját annak, hogy a, választási rendszer segítségével olyan többséget tudjon biztosítani a saját részére a választásokon, amilyen többséget éppen alkar. Mert, hagy ©gy kormánynak uneík-