Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-188

464 Az országgyűlés képviselőházának 188 . ülése 1937 február 23-án, kedden. Ugyancsak nincs 'körülírva .a 'hitelesítések módja sem a törvényjavaslatban. Nem tudom mennyire fogja ezt pótolni a kiadandó végre­hajtási utasítás, de megtörténhetik például az its, — ha a törvényjavaslatban nincs kimondva, hotgyi a választási biztos kötele» ott tartóz­kodni is és köteles bizonyos ideig komolyan foglalkozni az ajánlások hitelesítésével a vá­lasztókerület székhelyén, — hogyha választási biztos például az egyik képviselőjelölt aján­lásával elbibelődik addig az ideig, amíg az ajánlásokat be kell nyujjtani és e miatt a má­sik képviselőjelöltnek nem is állhat módjában az, hogy ajánlásait a választási biztosnál hi­telesítse. Feltétlenül szükség lenne tehát arra, hogy a törvényjavaslatba pótlólag bevétessék még az a rendelkezés is, hogy a választási biz­tos nemcsak megjelenni köteles a választóke­rület székhelyén az ajánlások hitelesítése vé­gett, — hiszen ahogy megjelent, úgy el is tűn­hetik, — hanem tényleg kötelesi is ott tartóz­kodni legalább három-négy napiigi és kötél es az ajánlások hitelesítésével foglalkozni. Ugyancsak célszerű lenne a törvényjavas­latban körülírni a hitelesítések módját. Neve­zetesen a javaslatban semmiféle rendelkezés nem foglaltatik arra nézve, hogy az egyes ajánlók mivel igazolhatják személyazonossá­gukat. Ha megtörténhetik egy, ügyvéd-képvi­selőjelölttel az, hogy olyan választási biztos — tehát bíró — aki előtt mint ügyvéd, 10—15 éven keresztül tárgyalt, nem hajlandó tudni arról, hogy az illető kicsoda, vagy arról, hogy magyar állampolgár, mennyivel inkább meg­történhetik ez, ha egysizerű választók mennek az ajánlásokat hitelesíteni olyan választási biztos elé, ákj az illetőket tényleg még soha életében nem látta. Feltétlenül szükség lenne tehiát arra, hogy a törvényben megthatároKtassék az is, hogy mi­vel lehet igazolni a személyazonosságot úgy, hiogy a választási biztos, a járásbíró, vagy pe­dis: egyéb funkcionáriusok,, akiket a törvény­javaslat felhatalmaz az ajánláJslote hitelesíté­sére, kötelesek m legyenek a sízemélyazonos­ságigazoJást elfogadtad. Ezenkívül szükség lenne annak meghatáro­zására is, hogy mi módon történjék, vagy tör­ténhessék az ajánlások hitelesítése. Megtörtén­hetik ugyanis az, — ha például mind a két je­lölt a választási biztos elé megy az ajánláso­kat _ hitelesíttetni —. hogy a választási biztos az egyik képviselőjelölt ajánlásánál minden egyes ajánlónál felveszi azt a bizonyos hitelesítési záradékot és ezzel annyira elhúzza az időt, hogy a másik képviselőjelölt ajánlásainak hitelesí­tésére az idő rövidsége miatt már nem is ke­rülhet a sor. Feltétlenül szükséges lenne tehát akár a törvényjavaslat megfelelő átszövegezésé­vel, akár pedig a végrehajtási utasításban kétséget kizáró módon szabályozni ezt a kér­dést, még pedis: abban a formában, hosry az ajánlások hitelesítésénél a választási biztosnak a közjegyzőnek, a járásbírónak vagy a községi elöljáróságnak nem minden egyes ajánló alá­írását, illetőleg- személyazonosságát kellene kü­lön hitelesíteni a hitelesítési záradékban, ha­nem ez megtörténhetik csoportosan is, például 100 vagy 150 aláírását egy hitelesítési záradék­kal is lehet hitelesíteni. Nem akarok a javaslat minden egyes részé­vel vagy rendelkezésével behatóbban foglal­kozni. Ezekre a kérdésekre, illetőleg a szüksé­ges vagy célszerűnek látszó módosításokra, a törvény javaslat részletes vitája során fogok ki­térni. Ellenben, amint erre már több felszólalt képviselőtársam is rámutatott, célszerű lenne a büntetőrendelkezéseket súlyosbítani, ha a vá­lasztások, illetőleg az ajánlások tisztaságát is komolyan akarjuk biztosítani. Ugyani® a tör­vényjavaslat ebben a formájában, ahogy az most^ itt a Ház előtt fekszik, ugyancsak módot ad bizonyos visszaélésekre és minthogy a bün­tetőjogi rendelkezések, illetve büntetőjogi szankciók nem elég súlyosak, aki vissza akar élni, ilyen büntető szankciók mellett meg is fogja kockáztatni a visszaéléseket. A törvényjavaslat 7. §-a például kimondja, hogy (olvassa): »...két évig terjedő fogházzal, hivatalvesztéssel és politikai jogai gyakorlá­sának felfüggesztésével büntetendő, aki a tör­vény tilalma ellenére tudva több ajánlási ívet ír alá, vagy aki szándékosan közreműködik abban, liogy^ valaki több ajánlási ívet írjon alá«. Célszerű lenne ezt a szakaszt talán olyan­formán módosítani, hogy két évig terjedhető fogház helyett legalább két évig terjedhető börtön vétessék be a törvényjavaslatba. A büntető rendelkezéseik ebben a törvényja­vaslatban hiányosak is, amellett^ hogy elég súlyosak ós ez a körülmény lehetővé tesz bizo­nyos visszaéléseket. Nemcsak azt kell büntetni kétévig terjedhető fogházzal, vagy két évig terjedhető börtönnel, avagy esetleg súlyosab­ban, aki tudva több ajánlást ír alá, vagy aki szándékosan közreműködik abban, hogy valaki több ajánlási ívet írjon alá, hanem büntető ren­delkezést kellene felvenni a törvényjavaslatba arra is, hogy ugyanilyen súlyos büntetéssel kelljen sújtani azt is, aki az ajánlót megakadá­lyozza abban, hogy például az ajánlások hite­lesítésére szolgáló helyiségbe bejuthasson, vagy pedig hogy ajánlását hitelesíttethesse. T. Képviselőház! Ugyancsak célszerű lenne megfelelő büntetőjogi rendelkezést felvenni a törvényjavaslatba arra nézve is, hogy ugyan­csak büntetéssel lenne sújtandó az, aki például a hitelesítést végző személyt akadályozza meg abban, hogy a törvény által előírt funkcióját elvégezhesse. Az erre vonatkozó intézkedés hiánya ugyancsak hézaga a törvényjavaslat­nak, mert például velem történt meg az, ami­kor a peticiós eljárás során a közigazgatási bírósághoz hamis okiratokat adtak be és én le­vittem az egyik községbe a királyi közjegyzőt közjegyzői okiratok felvétele végett, a csendőr­ség nemcsak azokat kergette el, akik a közjegyző részére nyilatkozatokat akartak adni arról, hogy azokon a hamis okiratokon, amelyeket a köz­igazgatási bírósághoz beterjesztettek, az ő alá; írásuk hamisított, hanem egyszerűen a királyi közjegyzőt is szuronyok között kísérték el és megakadályozták abban, hogy a közjegyzői ok­iratokat felvehesse. (Zaj a baloldalon. — Meiz­ler Károly: Nálunk ilyesmi nem történhetik meg!) Megírták annakidején a lapok is. T. Képviselőház! Azonkívül, hogy csupán arra nézve tartalmaz a törvényjavaslat büntető rendelkezéseket, hogy azt kell megbüntetni, aki kétszer vesz részt az ajánlásban, aki két jelölt ajánlási íveit írja alá, vagy pedig — ami már nincsen benne a törvényjavaslatban — azt kell büntetéssel sújtani, aki bármely választót meg­akadályoz abban, hogy ajánlás végett megje­lenhessék a közjegyző, a járásbíróság, a válasz­tási biztos vagy az elöljáróság előtt, hiányosa törvényjavaslat még abban a vonatkozásban is, hogy nem tartalmaz rendelkezéseket arra néz­ve, mi történjék azzal, aki például magát az ajánlásokat hitelesítő személyt akadályozza

Next

/
Thumbnails
Contents