Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-188

464 Az országgyűlés képviselőházának 188 . ülése 1937 február 23-án, kedden. Ugyancsak nincs 'körülírva .a 'hitelesítések módja sem a törvényjavaslatban. Nem tudom mennyire fogja ezt pótolni a kiadandó végrehajtási utasítás, de megtörténhetik például az its, — ha a törvényjavaslatban nincs kimondva, hotgyi a választási biztos kötele» ott tartózkodni is és köteles bizonyos ideig komolyan foglalkozni az ajánlások hitelesítésével a választókerület székhelyén, — hogyha választási biztos például az egyik képviselőjelölt ajánlásával elbibelődik addig az ideig, amíg az ajánlásokat be kell nyujjtani és e miatt a másik képviselőjelöltnek nem is állhat módjában az, hogy ajánlásait a választási biztosnál hitelesítse. Feltétlenül szükség lenne tehát arra, hogy a törvényjavaslatba pótlólag bevétessék még az a rendelkezés is, hogy a választási biztos nemcsak megjelenni köteles a választókerület székhelyén az ajánlások hitelesítése végett, — hiszen ahogy megjelent, úgy el is tűnhetik, — hanem tényleg kötelesi is ott tartózkodni legalább három-négy napiigi és kötél es az ajánlások hitelesítésével foglalkozni. Ugyancsak célszerű lenne a törvényjavaslatban körülírni a hitelesítések módját. Nevezetesen a javaslatban semmiféle rendelkezés nem foglaltatik arra nézve, hogy az egyes ajánlók mivel igazolhatják személyazonosságukat. Ha megtörténhetik egy, ügyvéd-képviselőjelölttel az, hogy olyan választási biztos — tehát bíró — aki előtt mint ügyvéd, 10—15 éven keresztül tárgyalt, nem hajlandó tudni arról, hogy az illető kicsoda, vagy arról, hogy magyar állampolgár, mennyivel inkább megtörténhetik ez, ha egysizerű választók mennek az ajánlásokat hitelesíteni olyan választási biztos elé, ákj az illetőket tényleg még soha életében nem látta. Feltétlenül szükség lenne tehiát arra, hogy a törvényben megthatároKtassék az is, hogy mivel lehet igazolni a személyazonosságot úgy, hiogy a választási biztos, a járásbíró, vagy pedis: egyéb funkcionáriusok,, akiket a törvényjavaslat felhatalmaz az ajánláJslote hitelesítésére, kötelesek m legyenek a sízemélyazonosságigazoJást elfogadtad. Ezenkívül szükség lenne annak meghatározására is, hogy mi módon történjék, vagy történhessék az ajánlások hitelesítése. Megtörténhetik ugyanis az, — ha például mind a két jelölt a választási biztos elé megy az ajánlásokat _ hitelesíttetni —. hogy a választási biztos az egyik képviselőjelölt ajánlásánál minden egyes ajánlónál felveszi azt a bizonyos hitelesítési záradékot és ezzel annyira elhúzza az időt, hogy a másik képviselőjelölt ajánlásainak hitelesítésére az idő rövidsége miatt már nem is kerülhet a sor. Feltétlenül szükséges lenne tehát akár a törvényjavaslat megfelelő átszövegezésével, akár pedig a végrehajtási utasításban kétséget kizáró módon szabályozni ezt a kérdést, még pedis: abban a formában, hosry az ajánlások hitelesítésénél a választási biztosnak a közjegyzőnek, a járásbírónak vagy a községi elöljáróságnak nem minden egyes ajánló aláírását, illetőleg- személyazonosságát kellene külön hitelesíteni a hitelesítési záradékban, hanem ez megtörténhetik csoportosan is, például 100 vagy 150 aláírását egy hitelesítési záradékkal is lehet hitelesíteni. Nem akarok a javaslat minden egyes részével vagy rendelkezésével behatóbban foglalkozni. Ezekre a kérdésekre, illetőleg a szükséges vagy célszerűnek látszó módosításokra, a törvény javaslat részletes vitája során fogok kitérni. Ellenben, amint erre már több felszólalt képviselőtársam is rámutatott, célszerű lenne a büntetőrendelkezéseket súlyosbítani, ha a választások, illetőleg az ajánlások tisztaságát is komolyan akarjuk biztosítani. Ugyani® a törvényjavaslat ebben a formájában, ahogy az most^ itt a Ház előtt fekszik, ugyancsak módot ad bizonyos visszaélésekre és minthogy a büntetőjogi rendelkezések, illetve büntetőjogi szankciók nem elég súlyosak, aki vissza akar élni, ilyen büntető szankciók mellett meg is fogja kockáztatni a visszaéléseket. A törvényjavaslat 7. §-a például kimondja, hogy (olvassa): »...két évig terjedő fogházzal, hivatalvesztéssel és politikai jogai gyakorlásának felfüggesztésével büntetendő, aki a törvény tilalma ellenére tudva több ajánlási ívet ír alá, vagy aki szándékosan közreműködik abban, liogy^ valaki több ajánlási ívet írjon alá«. Célszerű lenne ezt a szakaszt talán olyanformán módosítani, hogy két évig terjedhető fogház helyett legalább két évig terjedhető börtön vétessék be a törvényjavaslatba. A büntető rendelkezéseik ebben a törvényjavaslatban hiányosak is, amellett^ hogy elég súlyosak ós ez a körülmény lehetővé tesz bizonyos visszaéléseket. Nemcsak azt kell büntetni kétévig terjedhető fogházzal, vagy két évig terjedhető börtönnel, avagy esetleg súlyosabban, aki tudva több ajánlást ír alá, vagy aki szándékosan közreműködik abban, hogy valaki több ajánlási ívet írjon alá, hanem büntető rendelkezést kellene felvenni a törvényjavaslatba arra is, hogy ugyanilyen súlyos büntetéssel kelljen sújtani azt is, aki az ajánlót megakadályozza abban, hogy például az ajánlások hitelesítésére szolgáló helyiségbe bejuthasson, vagy pedig hogy ajánlását hitelesíttethesse. T. Képviselőház! Ugyancsak célszerű lenne megfelelő büntetőjogi rendelkezést felvenni a törvényjavaslatba arra nézve is, hogy ugyancsak büntetéssel lenne sújtandó az, aki például a hitelesítést végző személyt akadályozza meg abban, hogy a törvény által előírt funkcióját elvégezhesse. Az erre vonatkozó intézkedés hiánya ugyancsak hézaga a törvényjavaslatnak, mert például velem történt meg az, amikor a peticiós eljárás során a közigazgatási bírósághoz hamis okiratokat adtak be és én levittem az egyik községbe a királyi közjegyzőt közjegyzői okiratok felvétele végett, a csendőrség nemcsak azokat kergette el, akik a közjegyző részére nyilatkozatokat akartak adni arról, hogy azokon a hamis okiratokon, amelyeket a közigazgatási bírósághoz beterjesztettek, az ő alá; írásuk hamisított, hanem egyszerűen a királyi közjegyzőt is szuronyok között kísérték el és megakadályozták abban, hogy a közjegyzői okiratokat felvehesse. (Zaj a baloldalon. — Meizler Károly: Nálunk ilyesmi nem történhetik meg!) Megírták annakidején a lapok is. T. Képviselőház! Azonkívül, hogy csupán arra nézve tartalmaz a törvényjavaslat büntető rendelkezéseket, hogy azt kell megbüntetni, aki kétszer vesz részt az ajánlásban, aki két jelölt ajánlási íveit írja alá, vagy pedig — ami már nincsen benne a törvényjavaslatban — azt kell büntetéssel sújtani, aki bármely választót megakadályoz abban, hogy ajánlás végett megjelenhessék a közjegyző, a járásbíróság, a választási biztos vagy az elöljáróság előtt, hiányosa törvényjavaslat még abban a vonatkozásban is, hogy nem tartalmaz rendelkezéseket arra nézve, mi történjék azzal, aki például magát az ajánlásokat hitelesítő személyt akadályozza