Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-188

Az országgyűlés képviselőházának 188. T. Ház! Egészen természetes, hogy valami fékről 'kellett gondoskodni, hogy ne vehessen részt boldog-boldogtalan mint képviselőjelölt a választásiban és ne Kavarhassa, ne nehezít­hesse meg azoknak a választásban való rész­vételét, akiknek tényleg tkoimoly gyökerük van a kerületben. Ezt célozza a törvényjavaslatnak az a másik rendelkezése, hogy száz érvényes ajánlás mellett 2000 pengő biztosítékot kell a képviselőjelöltnek letennie azelőtt, mielőtt az ajánlási ívek hitelesítésére kerül a sor. Helyesnek tartom, hogy az angol választási rendszerből átvette a kormány az óvadék in­tézményét, ámbár ez ugyancsak kifogásokra adhat alkalmat. Mindenekelőtt az a kifogás merülhet fel a (kaució rendszerével szemben, hogy ez bizonyos kapitalisztikus jellegű in­tézkedés, amely ia módosabb vagy vagyonosabb polgároknak, akik mint képviselőjelöltek fel akarnak lépni, előnyt biztosít a kevésbbé módos képviselőjelöltekkel szemben. Elismerem, hogy ezt a kifogást joggal szembeállíthatjuk a kaució rendszerével, de ha figyele-mibevesszük egyút­tal azt is, hogy a régi ajánlási rendszer mel­lett, ha valaki be akarta magát biztosítani az ellen, hogy hamist aláírások ezrei által ki ne záras s ék a választásban való részvételből, mennyi ajánlást kellett összegyűjtenie, akkor kétségtelenül ímegállaipáthatjuk, hogy azok a költségek, amelyek a régi rendszer szerint az ajánlások össizegyüjtésével íkapcsolatban fel­merültek, a legtöbb választókerületben, illetve a legtöbb választásnál megfelelnek annak az összegnek, amelyet a most tárgyalás alatt álló javaslat, mint óvadékot megkíván. (Buchinger Manó: Honnét vegyen egy szegény kis pa­rasztember például 2000 pengőt? — Payr Hugó: Ha van párt, az adja!) Elismerem, hogy ez a rendelkezés antiszociális és a vagyonosabb képviselőjelöltek részére feltétlenül előnyt biz­tosít a szegényekkel szemben. (Buchinger Manó: Erről van szó!) Arról lehetne esetleg szó, mekkora legyen az összeg, amely erre a célra tényleg indokolt (Egy hang a balolda­lon: Angliában is így van! — Zaj a szélső-bal­oldalon.), de figyelembe kell venni, hogy ha az összeget leszállítjuk, akkor kétségtelenül lehe­tővé tesszük kevésbbé komoly jelöltek részére is az indulást. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Elnök csenget.) Ha az óvadék összegét leszállítjuk, egy-egy választáson kétségtelenül több jelölt indulását tesszük lehetővé (Buchinger Manó: A munkások kizárásával!), de ezzel együtt jár az is, hogy több komolytalan jelölt is indul. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Buchinger Manó közbeszól.) Elnök: Kérem Buchinger képviselő urat,, maradjon csendben! Mojzes János: Arról lehet vitatkozni, hogy mi az a helyes vagy indokol összeg, amelyet el lehetne fogadni, de kétségtelen, hogy még eb­ben a formájában is ez a javaslat feltét­lenül előnyös a régi ajánlási rendszerrel szemben. (Buchinger Manó: Semmivel sem!) i Mégis célszerűnek látnám azt, — amint I a régi ajánlási rendszer szerint például j a volt képviselőknek, ha régi választó­kerületükben akartak fellépni, feleannyi aján­lásra volt szükségük, mint az olyan képviselő­jelölteknek, akik azélőtt abban a kerületben képviselőik nem voltak — ha a régi képviselők számára, akik régi választókerületükben akar­nak fellépni, az óvadék összege a fele lenne az egyébként leteendő óvadéknak. ' Mese 1937 február 23-án, kedden. 463 A régi képviselők ugyanis már bebizonyí­tották azt, hogy tényleg gyökerük van abban a választókerületben. (Br. Berg Miksa: Nem mindig! — Zaj és derültség a baloldalon.) Pél­dául az ellenzéki jelöltek. Nem \ az egyhangú mandátumokra gondolok. Feltétlenül méltá­nyos lenne tehát, hogy a régi képviselők, akik volt választókerületükben lépnek fel, fele­annyi óvadékot legyenek kötelesek letenni, mint amennyit egyébként le kell tenni. T. Ház! Vitára adott alkalmat a törvény­javaslatnak az a rendelkezése is, vájjon he­lyes-e az, hogy legalább az ajánlók felének a 30 évesnél idősebbnek kell lennie. Ezt én egy­általában nem látom olyan lényeges megnehe­zítésnek, korlátozásnak, hogy ezt érdemes lenne kifogásolni, vagy szóra is méltatni. Mert aki egy választókerületben nem tud ösz­szehozni olyan 50 ajánlót, aki tényleg betöl­tötte a 30-ik évét, — akik tehát koruknál fogva is elég komoly emberek ahhoz, hogy el tudják bírálni, helyes-e annak a képviselőjelöltnek a választókerületben való indulása, vagy az illető programmjának a támogatása — az men­jen a kávéházba és ott politizáljon. (Bassay Károly: Ez is helyes!) Ugyancsak vitára adott alkalmat a tör­vényjavaslatnak az a rendelkezése, vájjon he­lyes-e az, hogy az ajánlásokat a királyi köz­jegyző, a királyi járásbíróság, a választási biz­tos, illetőleg annak helyettese s a községi elöl­járóság, városokban pedig a polgármester hi­telesítse, és nem lenne-e helyesebb, ha csupán egy fórum végezhetné a hitelesítést; például a választási biztos. .Annak, hogy a választási biztos egyedül hitelesítse az ajánlásokat, meg lenne az az előnye, hogy ebben az esetben auto­matikusan kizáratnának a kétszeres aláírások, illetőleg kétszeres hitelesítések. Ezzel azonban szembenáll az, hogy tanúi voltunk már olyan esetnek is, hogy például a választási biztos nem volt hajlandó megismerni azt a képviselő­jelöltet, aki 10—15 éven keresztül tárgyalt előtte mint ügyvéd, nem volt hajlandó tudo­másul venni azt, hogy a jelölt magyar állam­polgár, s emiatt az illető nem is vehetett részt a választásban. Talán meg is nevezem az ille­tőt: Nánássy Imre t. képviselőtársunkról van szó, akinek ajánlási íveit annakidején amiatt nem fogadták el, mert nem igazolta, hogy mint magyar ügyvéd tényleg magyar állampolgár is. Mivel nincs garancia arra, hogy a válasz­tási biztos is tényleg mindenkor pártatlanul jár el, szerintem feltétlenül helyes az, hogy legyen több olyan fórum, ahol az ajánlásokat hitelesíteni lehet. T. Ház! Vannak azonban a törvényjavas­latnak olyan rendelkezései, amelyek bizonyos kiegészítésre szorulnak, mivel jelenlegi fogal­mazásuk meglehetősen pongyola. Az egyik ilyen rendelkezés a törvényjavaslat 1. §-ának harmadik bekezdésében foglaltatik s azt tar­talmazza, hogy a, választási biztos vagy he­lyettessé köteles, az aláírások hitelesítése vé­gett legalább három, nappal az ajánlások be­nyújtásának időpontja előtt, szükség esetében többször is. megjelenni a yálaisztókerület szék­helyén. Ebben a beikezdésben tehát az áll, hogy a választási biztos szükség esetén többször is. köteles megjelenni a választókerület szék­helyén az aláírások hitelesítése végett, de nem foglaltatik a törvényjavaslat eme sza­kaszában az, hogy mennyi ideig köteles ott tartózkodni és mennyi idleig kötelééi foglal­kozni az ajánlások! hitelesítésével,

Next

/
Thumbnails
Contents