Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-188

Az országgyűlés képviselőházának 188. dani a legégetőbb gazdasági kérdéseket olyan választójogi rendszer mellett, — legyünk őszin­ték, t. Képviselőház — amikor a választások al­kalmával a pártkassza részére bizonyos érde­keltségek adják össze a választáshoz szüksé­ges összegeket? Vájjon az, ilyen törvénythozás független helyzetben van-e azokkal az érdekelt­ségekkel szemben, amelyek a választások al­kalmával a pártkassza részére a választáshoz szükséges összegeket adományozták? (Horváth Zoltán: Nem!) Egészen természetes, t. Képvi­selőház, hogy a gazdasági kérdésekhez sem tu­dunk addig megfelelő módon hozzányúlni, vagy nem tudjuk azokat kielégítő módon megoldani, amíg nem szabályozzuk úgy az alkotmányjogi kérdéseket, hogy a törvényhozás valóban min­den tekintetben hű kifejezője legyen a közvé­leménynek, a nép törekvéseinek, a nép vágyai­nak. Ha azután válóban olyan törvényhozás kerül össze, amely minden tekintetben függet­len, nincs függőségben gazdasági csoportoktól vagy érdekeltségektől és egyéb tényezőktől, akkor a gazdasági és szociális kérdéseket is sokkal megfelelőbb módon tudjuk megoldani, mint a mostani képviselőház. T. Képviselőház! Emlékezhetünk a 95 pontra! Hirdetett ez meglehetősen radikális birtokpolitikai célokat és törekvéseket, hirde­tett hitbizományi reformot, telepítést. Mi lett a helyzet, amikor megvalósításra került a sor? Nyílt szavazás mellett száaniolndia (kellett azaal, hogy a radikálisabb földbirtokpolitikai meg­oldások keresztülvitele esetében a nagy birto­kososztály, a hitbizományok és a latifundiumok urai nem támogatnák azt a kormányt vagy azt a pártot, amely komolyabban hozzá akarna nyúlni ezekhez a kérdésekhez, kénytelen volt tehát a kormány, amelyet — elismerem — ve­zethettek esetleg komolyan olyan törekvések, hogy a földkérdést megoldja, ismét kompro­misszumot kötni, hatalmi érdekből megalkudni azzal, hogy a földkérdést nem oldja meg olyan radikális módon, mint ahogy talán eredetileg tervezte. (Darányi Kálmán miniszterelnök: Nem is vállalkoztam rá, hogy radikális módon fogom megoldani. — Zaj a jobboldalon. — vitéz Árvátfalvi Nagy István: Radikális megoldásra nem vállalkoztunk!) Nem radikális megoldásra gondolok aszó szoros értelmében, (Darányi Kálmán miniszterelnök: Azt mondotta!), utó­végre tág fogalom, hogy mi az a radikális. (Haám Arthur: A túloldal ellenezte! — Hor­váth Zoltán: Mit ellenzett? — Haám Arthur: A hitbizományi reformot! — Horváth Zoltán: Az elkenést! Mert az volt á hitbizományi re­form! — Zaj. — Elnök csenget.) Mindenesetre a mainál radikálisabb megoldásra gondolok, mert végeredményben kénytelen volt a kor^ many, illetőleg az uralmon lévő párt (Darányi Kálmán miniszterelnök: Fogalma sincs róla a képviselő úrnak.) bizonyos kompromisszumot kötni ebben a kérdésben is. Ez az oka annak is, hogy például a kartellkérdéshez nem tudunk úgy hozzányúlni, mint ahogy hozzányúlhatna a kormány egy olyan választójogi rendszer mellett, amely mellett a nép szabadon nyilvá­níthatja akaratát. (Kun Béla: A kartellkérdés nebánts virág 1) T. Képviselőház! Nem akarok ezzel a kér­déssel itt részletesebben foglalkozni, miveV szo­rosan nem is függ* össze a most tárgyalás alatt álló törvényjavaslattal, csak arra kívántam rö­viden rámutatni, hogy amíg tényleg nem tu­dunk olyan választójogi rendszert megalkotni, aanißly mellett a törvényhozás valóban hű kife­jezője a közvéleménynek és tényleg szabadon, ülése 1937 február 23-án, kedden. 461 minden függőségtől mentesen nyilváníthatja aikanatát, addig a gazdasági esi szociális kérdése­ket sem tudjuk kielégítő módon megoldani. Ezért szükséges mindenekelőtt az alkotmányjogi kér­dések szabályozásával foglalkoznunk. Az alkotmányjogi kérdések sorrendje te­kintetében a miniszterelnök úr azt mondotta a vitát bevezető beszédében, hogy mindenekelőtt a kormányzói jogkör szabályozását, ezt követő­iéig a felsőház reformját, végül a titikois vá­lasztójog kérdésének szabályozását látja he­lyénvalónak. T. Képviselőház! A sorrendet illetőleg elis­merem, hogy már az államfő iránti tiszteletből is indokolt az, hogy mindenekelőtt a kormány­zói jogkör szabályoztassék. Magyarország kor­mányzója nehéz időkben tényleg kiváló módon és kifogástalanul látta el és látja el nehéz fel­adatát. Ezért már az iránta való tiszteletből is helyénvaló és indokolt, hogy mindenekelőtt a kormányzói jogkör szabályoztassék. Ha azonban a. logikai sorrendet vesszük, másképp áll a helyzet, hiszen végeredményben a kormányzói jogkör szabályozásának és a fel­sőház reformjának az lenne a célja, hogy a tit­kos választójog- behozatala esetén a nemzetet a sötétbeugrástól visszatartsa. Ezek a javaslatok volnának tehát tulajdonképpen a fék. A logikai sorrend tekintetében feltétlenül indokolt lenne, hogy mindenekelőtt a titkos választójog kérdé­sét tárgyalják le, mert a két másik alkotmány­jogi reform: a kormányzói jogkör szabályozása és a felsőház reformja, ezzel áll össizefüggéslben és az a helyes, hogy ezeket attól tegyük füg­gővé s aszerint szabályozzuk, hogy a titkos vá­lasztójogról szóló törvény milyen rendelkezése­ket fog tartalmazni, mert akkor tudnánk elbí­rálni azt, hogy milyen fékekre van szükség, hogy a nemzetet tényleg visszatarthassuk a sö­tétbeugrástól, ami egyik pártnak sem célja. T. Képviselőház! Méltóztassanak ezekután megengedni, hogy röviden foglalkozzam a tár­gyalás alatt lévő törvényjavaslattal. {Halljuk! Halljuk!) A választójogi rendszernek legtöbbet tá­madott s legtöbbet kifogásolt része az ajánlási rendszer. Az ajánlás tulajdonképpeni szerepe az, hogy előzetes rosta legyen, hogy a válasz­tásban már ctsak olyan jelöltek vehessenek részt, akiknek tényleg van komoly gyökerük abban a kerületben, ahol fellépnek és ne zavar­hassák a választást olyan egyének, akik ko-. molyan számba sem jöhetnek s akiknek ab­ban a kerületben, ahol fel akarnak lépni, ko­moly gyökerük és talajuk nincsen. Az ajánlás tulajdonképpeni,, célja tehát az, hogy a ko­molytalan jelölteket a választástól vissza­tartsa, illetőleg már a választás elején ki­rostálja. De ez az ajánlási rendszer, amely most érvényben van, éppen az ellenkező eredményt hozta részünkre. Hogy valaki a választásban résztvehessen, ahhoz eddig törvény - szerint a nyiltszavazásos kerületekben szükséges volt, hogy a választók 10%-a írásban ajánlja, ille­tőleg az olyan nyiltszavazásos kerületekben, ahol a választók száma a 10.000-es létszámot meghaladja, legalább 1000 választó ajánlása, illetőleg aláírása volt szükséges, a lajstromos kerületekben pedig ugyancsak a választók 10 százalékának kellett a képviselőjelölteket aján­lani, illetőleg ahol a választók száma az 50.000-et meghaladta, legalább 5.000 választónak. A most érvényben lévő, illetőleg megvál­toztatni szándékolt ajánlási rendszer az ellen­66*

Next

/
Thumbnails
Contents