Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-188

Az országgyűlés képviselőházának 188. dani a legégetőbb gazdasági kérdéseket olyan választójogi rendszer mellett, — legyünk őszinték, t. Képviselőház — amikor a választások alkalmával a pártkassza részére bizonyos érdekeltségek adják össze a választáshoz szükséges összegeket? Vájjon az, ilyen törvénythozás független helyzetben van-e azokkal az érdekeltségekkel szemben, amelyek a választások alkalmával a pártkassza részére a választáshoz szükséges összegeket adományozták? (Horváth Zoltán: Nem!) Egészen természetes, t. Képviselőház, hogy a gazdasági kérdésekhez sem tudunk addig megfelelő módon hozzányúlni, vagy nem tudjuk azokat kielégítő módon megoldani, amíg nem szabályozzuk úgy az alkotmányjogi kérdéseket, hogy a törvényhozás valóban minden tekintetben hű kifejezője legyen a közvéleménynek, a nép törekvéseinek, a nép vágyainak. Ha azután válóban olyan törvényhozás kerül össze, amely minden tekintetben független, nincs függőségben gazdasági csoportoktól vagy érdekeltségektől és egyéb tényezőktől, akkor a gazdasági és szociális kérdéseket is sokkal megfelelőbb módon tudjuk megoldani, mint a mostani képviselőház. T. Képviselőház! Emlékezhetünk a 95 pontra! Hirdetett ez meglehetősen radikális birtokpolitikai célokat és törekvéseket, hirdetett hitbizományi reformot, telepítést. Mi lett a helyzet, amikor megvalósításra került a sor? Nyílt szavazás mellett száaniolndia (kellett azaal, hogy a radikálisabb földbirtokpolitikai megoldások keresztülvitele esetében a nagy birtokososztály, a hitbizományok és a latifundiumok urai nem támogatnák azt a kormányt vagy azt a pártot, amely komolyabban hozzá akarna nyúlni ezekhez a kérdésekhez, kénytelen volt tehát a kormány, amelyet — elismerem — vezethettek esetleg komolyan olyan törekvések, hogy a földkérdést megoldja, ismét kompromisszumot kötni, hatalmi érdekből megalkudni azzal, hogy a földkérdést nem oldja meg olyan radikális módon, mint ahogy talán eredetileg tervezte. (Darányi Kálmán miniszterelnök: Nem is vállalkoztam rá, hogy radikális módon fogom megoldani. — Zaj a jobboldalon. — vitéz Árvátfalvi Nagy István: Radikális megoldásra nem vállalkoztunk!) Nem radikális megoldásra gondolok aszó szoros értelmében, (Darányi Kálmán miniszterelnök: Azt mondotta!), utóvégre tág fogalom, hogy mi az a radikális. (Haám Arthur: A túloldal ellenezte! — Horváth Zoltán: Mit ellenzett? — Haám Arthur: A hitbizományi reformot! — Horváth Zoltán: Az elkenést! Mert az volt á hitbizományi reform! — Zaj. — Elnök csenget.) Mindenesetre a mainál radikálisabb megoldásra gondolok, mert végeredményben kénytelen volt a kor^ many, illetőleg az uralmon lévő párt (Darányi Kálmán miniszterelnök: Fogalma sincs róla a képviselő úrnak.) bizonyos kompromisszumot kötni ebben a kérdésben is. Ez az oka annak is, hogy például a kartellkérdéshez nem tudunk úgy hozzányúlni, mint ahogy hozzányúlhatna a kormány egy olyan választójogi rendszer mellett, amely mellett a nép szabadon nyilváníthatja akaratát. (Kun Béla: A kartellkérdés nebánts virág 1) T. Képviselőház! Nem akarok ezzel a kérdéssel itt részletesebben foglalkozni, miveV szorosan nem is függ* össze a most tárgyalás alatt álló törvényjavaslattal, csak arra kívántam röviden rámutatni, hogy amíg tényleg nem tudunk olyan választójogi rendszert megalkotni, aanißly mellett a törvényhozás valóban hű kifejezője a közvéleménynek és tényleg szabadon, ülése 1937 február 23-án, kedden. 461 minden függőségtől mentesen nyilváníthatja aikanatát, addig a gazdasági esi szociális kérdéseket sem tudjuk kielégítő módon megoldani. Ezért szükséges mindenekelőtt az alkotmányjogi kérdések szabályozásával foglalkoznunk. Az alkotmányjogi kérdések sorrendje tekintetében a miniszterelnök úr azt mondotta a vitát bevezető beszédében, hogy mindenekelőtt a kormányzói jogkör szabályozását, ezt követőiéig a felsőház reformját, végül a titikois választójog kérdésének szabályozását látja helyénvalónak. T. Képviselőház! A sorrendet illetőleg elismerem, hogy már az államfő iránti tiszteletből is indokolt az, hogy mindenekelőtt a kormányzói jogkör szabályoztassék. Magyarország kormányzója nehéz időkben tényleg kiváló módon és kifogástalanul látta el és látja el nehéz feladatát. Ezért már az iránta való tiszteletből is helyénvaló és indokolt, hogy mindenekelőtt a kormányzói jogkör szabályoztassék. Ha azonban a. logikai sorrendet vesszük, másképp áll a helyzet, hiszen végeredményben a kormányzói jogkör szabályozásának és a felsőház reformjának az lenne a célja, hogy a titkos választójog- behozatala esetén a nemzetet a sötétbeugrástól visszatartsa. Ezek a javaslatok volnának tehát tulajdonképpen a fék. A logikai sorrend tekintetében feltétlenül indokolt lenne, hogy mindenekelőtt a titkos választójog kérdését tárgyalják le, mert a két másik alkotmányjogi reform: a kormányzói jogkör szabályozása és a felsőház reformja, ezzel áll össizefüggéslben és az a helyes, hogy ezeket attól tegyük függővé s aszerint szabályozzuk, hogy a titkos választójogról szóló törvény milyen rendelkezéseket fog tartalmazni, mert akkor tudnánk elbírálni azt, hogy milyen fékekre van szükség, hogy a nemzetet tényleg visszatarthassuk a sötétbeugrástól, ami egyik pártnak sem célja. T. Képviselőház! Méltóztassanak ezekután megengedni, hogy röviden foglalkozzam a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslattal. {Halljuk! Halljuk!) A választójogi rendszernek legtöbbet támadott s legtöbbet kifogásolt része az ajánlási rendszer. Az ajánlás tulajdonképpeni szerepe az, hogy előzetes rosta legyen, hogy a választásban már ctsak olyan jelöltek vehessenek részt, akiknek tényleg van komoly gyökerük abban a kerületben, ahol fellépnek és ne zavarhassák a választást olyan egyének, akik ko-. molyan számba sem jöhetnek s akiknek abban a kerületben, ahol fel akarnak lépni, komoly gyökerük és talajuk nincsen. Az ajánlás tulajdonképpeni,, célja tehát az, hogy a komolytalan jelölteket a választástól visszatartsa, illetőleg már a választás elején kirostálja. De ez az ajánlási rendszer, amely most érvényben van, éppen az ellenkező eredményt hozta részünkre. Hogy valaki a választásban résztvehessen, ahhoz eddig törvény - szerint a nyiltszavazásos kerületekben szükséges volt, hogy a választók 10%-a írásban ajánlja, illetőleg az olyan nyiltszavazásos kerületekben, ahol a választók száma a 10.000-es létszámot meghaladja, legalább 1000 választó ajánlása, illetőleg aláírása volt szükséges, a lajstromos kerületekben pedig ugyancsak a választók 10 százalékának kellett a képviselőjelölteket ajánlani, illetőleg ahol a választók száma az 50.000-et meghaladta, legalább 5.000 választónak. A most érvényben lévő, illetőleg megváltoztatni szándékolt ajánlási rendszer az ellen66*