Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-188

Az országgyűlés képviselőházának 188. ülése 1937. évi február hó 23-án, kedden, Kornis Gyula és vitéz Bobory György elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Az országgyűlési képviselőjelölés újabb szabályozásáról szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak : Mojzes János, vitéz Cseh-Szombathy László, Tildy Zoltán, vitéz Árvátfalvi Nagy István és Eassay Károly. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az interpellációs könyv felolvasása. — Surgóth Gyula felszólalása személyes kérdésben. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány réseérői jelen volt : Darányi Kálmán, Lázár Andor. (Az ülés kezdődött délelőtt lo óra 3 perckor.) (Az elnöki széket Kornis Gyula foglalja el.) Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. Az ülés jegyzőkönyének vezetésére vitéz Miskolczy Hugó, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Szeder János, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig Esztergályos János jegyző urakat kérem fel. Bejelentem a t. Háznak, hogy legközelebbi ülésünkön a napirend megállapítása után a kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium vezetésével megbízott iparügyi miniszter úr írásbeli választ fog adni Csoór Lajos képviselő úrnak múltévi december hó 12-én a honvédség legénységi tagjainak kedvezményes utazása tárgyában előterjesztett interpellációjára. A Ház a bejelentést tudomásulveszi. Napirend szerint következik az országgyűlési képviselőjelölés újabb szabályozásáról szóló törvényjavaslat (írom. 353, 376. isz.) tárgyalása. Szólásra következik Mojzes János képviselő úr. Mojzes János: T. Képviselőház! Előttem felszólalt Dulin Jenő t. képviselőtársam beszédével nem akarok részletesebben foglalkozni, mert azzal minden részében teljesen egyetértek. Az, hogy vele szemben a javaslat ellen iratkoztam fel, nem azt jelenti, mintha a javaslatot és azokat a törekvéseket, amelyeket ez a javas lat megvalósítani szándékozik, nem tartanám helyeseknek. Elismerem, hogy abban az esetben, ha arról lenne szó, hogy a most tárgyalás alatt álló javaslat elutasítása esetén a régi ajánlási rendszer maradna életben, a Ház minden tagja pártkülönbség nélkül csakis az új javaslat mellett foglalhatna állást. Kétségtelen, hogy az új törvényjavaslat, amely tárgyalás alatt áll, hasonlíthatatlanul jobb, mint a régi törvény, amelyet megváltoztatni szándékozik. Elismerem a javaslatnak azt a becsületes intencióját, hogy a régi választói rendszer legKÉPVISELŐHAZI NAPLÓ, XI. többet támadott részének, az ajánlási rendszer hibáinak és sok visszaélésre alkalmat nyújtó rendelkezéseinek kiküszöbölésére törekszik. Hogy mégis a javaslat ellen iratkoztam fel, ez nem azt jelenti, mintha a törvényjavaslatot szembeállítva a régi ajánlási rendszerrel, nem tartanám minden részében helyesebbnek, intencióit nem tartanám tiszteletreméltóknak, becsületeseknek, illetőleg a képviselőház minden tagja részéről elfogadhatóknak, hanem csupán azért iratkoztam fel a javaslat ellen, mert az ebben a formájában — ahogy előttünk fekszik — nem egészen alkalmas arra, hogy megvalósítsa azokat a szándékokat, amelyek a miniszterelnök urat kétségtelenül vezették, amikor ezt a törvényjavaslatot a képviselőház elé terjesztette. Ez a javaslat még mindig kiegészítésre és módosításra szorul és éppen ezért tisztelettel kérném, méltóztassanak akár ennek a törvényjavaslatnak esetleges átsző vegezésénél, akár pedig a végrehajtási utasítás kiadásánál figyelembe venni azokat a szempontokat, amelyeket a t. Ház figyelmébe ajánlani bátor leszek. A túloldalról felszólalt Antal István

1 és Csik József képviselőtársaim néhány megjegyzésére kívánok mindenekelőtt reflektálni. Antal István t. képviselőtársaim felszólalásaiban. többek között azt mondotta (olvassa): »A választójogi refonm megoldásának időszerűsége nem vitatható el, ... de egyetlen komoly politikai tényezővel nem számolunk és ez a komoly politikai tényező maga a magyar közvélemény. Ne ringassuk magunkat illúziókban, a magyar közvélemény észrevehető és feltétlenül konstatálható tartózkodással és rezerváltsággal viseltetik a választójogi kérdés iránt, a választójogi kodifikáció iránt és a választójogi kodifikációval összefüggő összes közjogi problémáik iránit.« A továbbiakban Antal István igen t. képviselőtársam a következő megjegyzéseket tette. (Olvassa): »A magyar közvéleményt ma nem az állami és közjogi berendezkedési alapvető kérdései, nem az időszerű alkotmányjogi problémák, hanem a gazdasági és szociális életet 66