Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.
Ülésnapok - 1935-187
Az országgyűlés képviselőházának 1.87, nak, de igényeinket hozzá kell szabnunk ennek az országnak lerongyolt gazdasági helyzetéhez és viszonyaihoz, A kritikához, t. képviselőtársam, féltudás kell, az alkotáshoz azonban egész tudás szükséges. Amikor ennek a nemzetinek a képviselői kritizálnak, akkor mindig tartsák szem előtt azokat a nehéz viszonyokat, amelyek között a háború utáni kormányoknak az országot vezetniök kellett és kell. Nagy lehetősé;geket a mi elszigeteltségünk folytán nem tudunk megvalósítani. Itt van Oroszország példája. Nagy természeti kincsekkel rendelkező állam, és a nyomorúság melegágya. Itt van Németország példája: 70 milliós területet ölel fel, és mégis a maga elszigeteltségénél fogva folytonosan küzd az anyagi megélhetéssel. Egy ilyen kis ország, mint Magyarország, mit tud tenni a világgazdasági helyzet megváltoztatására 1 ? (Csoór Lajos: Nem akarják! — Mózes Sándor: Nem fogadjuk el ezt a véleményt!) Nagyon örülnék, t, képviselőtársaim, ha ön utat és módot mutatna ahhoz, hogyan volna lehetséges Magyarországon a mai viszonyok között teljesen megelégedett helyzetet teremteni. (Mózes Sándor: A pénzügyi politikát más alapókra kell fektetni!) Ha jól emlékezem, a kormány annakidején még jutalmat is tűzött ki ügyes^ gondolatok kitermelésére. Csodálom, hogy képviselőtársaim akkor nem pályázott rá. En magam is foglalkozom szociálpolitikával, éppen azért szeretném, ha a [képviselő úr konkrét adatokat szolgáltatna arra, hogy (miképpen akarja azt a gazdasági rendet megvalósítani Magyarországon, amely minden embernek tisztességes munkája után tisztességes életlehetőséget nyújtana- (Csoór Lajos: Töblb pénzt!) Ha elveit helyesnek tartanám, én lennék a leghűségesebb követője. Sajnos, ennek a munkának keresztülviteléhez a világ vezető tényezőinek közreműködése is szükséges- Ezeknek azonban nem azt kellene tenni, amit Genfben tesznek, hogy folytonosan viaskodnak egymással, ahelyett, hogy nagy gondolatókat termelnének ki a világ 1 küszködő népeinek felsegítésére és boldogítására. Ez így van, és ezek a nehéz problémák bizony nagyban determinálják a mai politikai ellenzék működési területét. Ezek a kérdések azok, amelyek (bizonyos szempontból mérsékletre és méltányosságra intik az ellenzéki pártokat a maguk működési területén. Ezt látta be a Kisgazdapárt is, amikor éppen a tegnap esti értekezletén hangsúlyozta, hogy kedvező atmoszférát kell teremteni a politikai f javaslatok megvitatásánál és megszavazásánál. Ezt látja he a Kereszténypárt is. Ha t. képviselőtársam figyelné a Kereszténypárt vezérét, Ernszt Sándort, láthatná, hogy az Ő beszédeiben mindig végighúzódik egy szempont, amely arra készteti, hogy csaik addig menjen el a kritikában, ameddig nem árt az országnak, mert olyat nem lehet követelni a kormánytól, amit a mai nagy gazdasági válságban megvalósítani nem lehet. T. Ház! Mondhatnám, hogy egyek vagyunk a nyomorúságban. De a nyomorúság közelébe hozza egymáshoz a lelkeket is. Azért hangsúlyoztam, hogy a jelen törvényjavaslaton'kívül a mi nemzeti adottságunk is hozzájárul a kedvezőbb atmoszféra megteremtéséhez. Méltóztassanak meggyőződve lenni arról, hogy nem a Nep. és nem is Marton Béla fogja megvalósítani az igazi nemzeti totalitás gondolatát, hanem az a történelmi öntudat, amely mint élő lelkiismeret, ott virraszt szomorú eliilése 1937 február 19-én, pénteken. 443 esettségünk^ felett s egyben Játja kiélni magát: ezt az ezeréves nemzetet újból megmenteni és naggyá tenni..Ennek a totalitásnak, a totalitás ilyen értelmezésének kell valóra válnia nemcsak ennél a javaslatnál, hanem a többi javaslatoknál és magánál a titkos választójognál is. T. Ház! Ami a titkos választójogot illeti, nem szabad szem elől tévesztenünk azt, hogy a világ ma nagy világnézleti harcok ütközőpontjában áll, s ezekből a harcokból ki-ki csendül sokszor egy-egy nemzetnek a lét- vagy nemlét kérdése is. Ezek a harcok ma megvannak és e harcok alól többé-kevésbbé a mi nemzetünk sem elimiiiiáJlhatjia 'magát. Ebben a harcban nem a faj kérdésének kell dominálnia, hanem dominálniuk kell a kereszténység igazságainak, dominálniuk kell a nemzet életérdekeinek, amelyeket át kell mentenünk a jövő számára. Kérdezem, hogy ha egy praktikus és okos választójogot nem csinálunk, vájjon garantálhatja ezeknek a nagy értékeknek átmentését a jövő számára ebben az országban, ahol a kommunizmus egyszer már uralmon volt s ahol a megmaradt kommunista tömegek, ha nem is a felszínen, hanem alul a csatornákban még mindig várnak és reménykednek. T. Ház ! Rólam mindenki tudja, — és 17 éves politikai multam is azt bizonyítja — hogy én száz százalékig a titkos^ választójog mellett vagyok. De én mégsem várok olyan nagy lehetőségeket a titkos választójogtól, mint ahogy egyesek_ a beszédeikben azt föltüntették. A titkos váasztójog nem lesz ígéretföldje, nem fog 1 a nagyobb kenyér záloga sem lenni, de még a visszaélések megszüntetője sem. (Rupert Rezső: Dehogy nem!) Nézzünk körül a bennünket körülvevő országokban, ahol a titkos választójog alapján választanak. Nem egy helyen azt látjuk, hogy a titkos választójog az elnyomatás eszközeként szerepel s hogy a titkos választásoknál legalább annyi visszaélés történhetik, m int. a nyílt szavazásnál. (Propper Sándor: Híve a titkosságnak és ellene beszél!) Mindezt csak azért (hangsúlyozóim, hoigy olyan nagy renaiéinyekkel eltölteni a nemzetet, a titkos választójog hatásait és eredményeit illetőleg nem célszerű. (Rupert Rezső: Egy kicsit tovább vagyunk a, civiliziácíióban, mint a románok! — Zaj.) Én igenis a titkos választójog imielletlt vágyók, 'mert a lellkiiiismereti szabadság híve vagyok és azrt.mieg 1 ils. kielll valósítani. (Propper Sándor: Híve a titkos választójognak és ellene beszél!) Nem beszélek, ellene, én csak azon nagy remények ellen beszélek, amelyeiket az önök ígéreteikkel felkeltenek a népiben, aimelyefc iszeirinit a titkos választójog lesz az ígéret földje, ahol munka nélkül mindenki nagyszerűen megélhet. (Propper Sándor: Ezt senki sem, mondta! — Rupert Rezső: Ilyen bolondot senki sem mondott!) Látjuk, hogy Romániában és más országokban] megvan a titkos választójog és nem hozza meg azt az eredményt, amelyet (tőle vártak. En igenis a titkos választójog mellett állok, de^ hozzátesízenn, hogy minden választójogot ós ezt^a legközelebbiit is a nemzet érdekei szempontjából kell kodifikálni. (Helyeslés a jobboldalon. — Zaj a baloldalon.) T. Ház! Ezeket voltam bátor megjegyezni a titkos választó joggal kapcsolatban. Mi küzdünk 'és harcolunk, azonban a mi küzdelmünkből és harcainkból egy gondolatnak kell kikristály osodnia: a megértés^ és az, egymás iránti (megbecsülés gondolatának. Voltaire, a nagy francia szellem azit mondotta (olvassa): 63*
