Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.
Ülésnapok - 1935-174
32 Az országgyűlés képviselőházának 17 h. ülése 1937 január 27-én, szerdán. az útvonal kiszélesítését. Ha pedig ez bekövetkezett, az a telek értékben már annyira növekedett, hogy egészen csekély ellenérték az, amit a tuladonosnak áldoznia kell ahhoz, hogy a tulajdonképpeni helyes városrendezés megkezdődhessék. Nekem más észrevételem volna ebből a szempontból és amint látom, ezt kívülről is sokan szóvátették. Ez 'az egyenlő elbánás elve, amely a kisajátítás tekintetében és a kis- és nagyterületeket egyformán érinti. Azt hiszem, ha meghagyjuk azt az egy elvet, hogy maximális kisajátítás a telek egyharmadán felül nem történhetik, lehet találni olyan megoldást, hegy az & kisexisztencia, akit a kisjátítás sokszor egész vagyoni erejében megingat (Ugy •van! Ugy van! a bal- és szélső balodalon.) megkapja a maga ellenértékét. Ezt az összhangot a kisebbek és nagyobbak között meg lehet teremteni és erre vagyok bátor az igen t. iparügyi . miniszter úr figyelmét felhívni. (Élénk helyeslés a balközépen.) Ami az egészségügyi problémákat illeti, megjegyzem, nagy élvezettel hallgattam ebben a részében az igen t. képviselőtársam felszólalását. Teljesen egyetértek vele, csak egy dolgot akarok még megjegyezni. Nem hiszem, hogy ezt a kérdést olyan apodiktice lehetne egy törvényen keresztül elintézni. Itt is elvi álláspontról van szó, ennek az elvi álláspontnak pedig jórészt a végrehajtás után kell jelentkeznie. Nagyon helyesen mondja a törvény a célkitűzéseknél; ahelyett, hogy mint a múltban, továbbra is olyan lakóházak épüljenek, amelyek nem számolnak a fénynek és levegőnek az emberi életre való hatásaival, igenis, szülessék meg olyan háztípus, amely mindezekkel számok Nem 1 az út kultuszát kell többé a házépítésnél szem előtt tartani, hanem a telekés a közlekedéspolitikai szempontokat össze kell egyeztetni a szociális és a közegészségügyi szempontokkal. Ezért van az, hogy a külföldön egész új rendszer kezd az építkezésben kialakulni, nem tudom jól visszaadni, de azt hiszem: a blokk-rendszer, (Petrovácz Gyula: x\ keretrendszer!) helyesebben a keret-rendszer az, amely ezeknek az elveknek teljes érvényesítését megengedi és betetőzi. Éppen ezért az egyik paragrafusban a szövegezést bizonyos fokig diffikultálom. Ez a szöveg azt mondja, hogy az építkezésnek úgy kell történnie, hogy a fény túlságosan el ne vonassák a másik háztól. Nagyon tág fogalom. Sokkal helyesebbnek és célszerűbbnek tartanám, hogy kimondassák ...úgy kell történnie, hogy a fény és levegő tekintetében a r közegészségügyi követelmények teljesen kielégíttessenek. T. Ház! Ami továbbá az építésügyet illeti, itt megint vitába kell szállnom igen t. képviselőtársam felszólalásával. Nagyon nem szeretem a latin citátumokat alkalmazni, különösen ha nem kellő helyen alkalmaztatnak. A citálás rendszerint azért is történik, hogy valamit takarjanak vele, amiről nincsenek meggyőződve. Tudom, hogy t. képviselőtársam nem azt akarta jelezni, mintha ez a törvényjavaslat, amikor évtizedek _ után a Ház elé került, talán kis jelentőségű javaslat volna. Én mindenesetre azt mondom, hogy sokkal jobb kellő keretek között megoldani egy kérdést és sokkal jobb, ha egé* r »eges szülés történik, mintha szörnyszülött jön a világra. Igen t. képviselőtársam kifogásolta, hogy ez a törvényjavaslat nem öleli fel az építőipari ágak kérdését és ezek rendezését, hogy nem terjed ki az építőipar gyakorlására s nem foglalkozik a teleik- és a házuzsora kérdésevei. Ne vegye rossz néven, igen t. képviselőtársam, ezek kétségicíenül összefüggésben lévő kérdések, de azért teljesen sui generis kérdések, amelyéj£bt egészen kuiön kell megoldani. Ha az építőipari ágak egymáshoz való viszonyát és az egész építőipar gyakorlását veszem szemügyre, — eleget foglalkoztam ezzel a kérdéssel, helyesen hivatkozott rá t. képviselőtársam — én mindenesetre eljutottam oda, hogy két pont kivételével megegyezésre jutottam ezekben a kérdésekben. Abban azonban igazat ad nekem, hogy az építőipari probléma és az iparágak kérdése nemcsak a várost érdekli, hanem az utolsó falut is. Ennek messzemenő gazdasági vonatkozásai, társadalmi hatásai vannak. Ezek a kérdések és problémák összefüggésben vannak az élet egyéb körülményeivel. Mindezeket nem lehet tehát begyömöszölni ebbe a törvényjavaslatba, különösen, ha nem akarjuk, hogy szörnyszülött legyen belőle! (Felkiáltások a baloldalon: Külön törvény kell!) Legyenek nyugodtak t, képviselőtársaim, jó kézben van ennek az előkészítése és amint ezt a törvényjavaslatot ide hozta a t. miniszter úr, nem fog késlekedni ezzel a törvényjavaslattal sem. Ami a telekuzsora kérdését illeti, merem állítani, hogy ha ennek a törvényjavaslatnak az intencióit — amire később rátérek •— helyesen fogiák végrehajtani, akkor sóik tekintetben útját fogják állani a meg nem indokolt telekuzsorának. A telekspekuláció teljes kiküszöbölése azonban éppen olyan hiba volna, mint le nem nyesni annak túlzásait. A házuzsorakérdés megint önálló, sui generis kérdés. Itt egyet mondok: ennek legjobban elébe vág az élet. Ha olyan gazdasági helyzet alakul ki, hogy tudnak építeni, akkor van megfelelő lakás, megfelelő épület, ami a legjobb ellenszere a házuzsorának, ami azonban nem zárja ki ha szükség van. hogy esetleg megfelelő^ intézkedéseket tegyenek ellene. Ami az építésügy rendezését illeti, teljesen kielégítőnek tartom azt, amit a törvényjavaslat harmadik fejezete tartalmaz a városrendezés megkövetelte kívánalmak tekintetében, és nagyon helyeslem, ha a kormányzat felhatalmazások alakjában kér a maga részére intézkedési jogot. Ez lannál is inkább helyesebb, mert ki láthatja előre az idők alakulását és azt az ezer és ezer szempontot, amelyek e kérdések elbírálásánál szükségesek. Igenis kell, hogy eszköz és fegyver legyen a kormányzat kezében, íhogy 'kellő időben megtehesse a szükséges intézkedéseket. Hiszen ha objektíve .nézzük a dolgokat, azt kell mondanunk, hogy az építésügy terén ma dzsungel van a szabályzatok tömegében. Egyik faktor nem veszi fia-yelembe a mási'k faktor szabályzatát. (Felkiáltások a baloldalon: Igaz! Ügy van!) De ennél még nagvobb baj az, hogy a szag gazdasági ereiével. Ezt is »abban az időíegtöbb építési szabályzat nem számol az őrben tapasztaltam még. amikor foglalkoztam a kérdéssel. Nekünk azokhoz a viszonyokhoz kell igazodnunk, amelyekben élünk. Gazdaságos. takarékos építésügyi szabályzattal kell ezeket a kérdéseket megoldani. (Felkiáltások a baloldalon: Törvénnyel!) Ha mindezeket figyelembe veszem es elvonatkoztatom magamat minden politikumtól, mert meg vagyok győződve, hogy ez a törvényjavaslat lehetőleg úgyis kizárja a politikumot, nem a sarló és a kalapács munkálkodását Iá-
