Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-184

350 Az országgyűlés képviselőházának 1 engedhető meg az, hogy a kerület választóinak egytized részére sem támaszkodó önjelöltek szerepeljenek és ezzel a választási eljárást céltalanul megnehezítsék. Hogy a jelölés intézménye elvileg helyes, az abból is kiderül, hogy a külföld számos államában — azt lehet mondani, majdnem minden államában — be van vezetve és mindenütt bevált. Angliában az ajánlás ősi formája az volt, hogy a grófságokban egy, vagy pedig több tekintélyes polgár ajánlja a választásra összehívott gyülekezet előtt viva voce a képviselőt és a gyülekezet közfelkiáltással nyilatkozik a jelölt mellett, vagy ellene. Ezidőszerint Angiában tíz választó ajánlása szükséges az érvényes jelöléshez. Németországban a kerületi választásokhoz 17 nappal a választás előtt kell benyújtani az ajánlásokat és 500 aláírásra van szükség; az országos választásoknál pedig 20 ajánló aláírása szükséges, ha valószínűvé tétetik, hogy legalább 500 választó támogatja a kérdéses lajstromot. Ez esetben az aláírásokat 14 nappal a választások előtt kell benyújtani. Az 1877-ik évi július 9-én hozott belga törvény 50, illetőleg 30 ajánlásról beszél, míg az 1894-ik évi Code électorale az ajánlók számát 100-ban, illetőleg 50-ben állapítja meg. Ezidőszerint Belgiumiban 100 hitelesített aláírásra van szükség. A holland törvény 40 ajánló aláírását teszi szükségessé, Danzigban 50 ajánlóra van szükség, Svájciban 15 választó aláírása szükséges a jelölésihez és az, aláírások 20 nappal a választás előtt nyújtandók ibe. Dániában legalább 25 ós legfeljebb 50 aláírás szükséges, ami legkésőbb a választást közvetlenül megelőző hétköznapon nyújtható be, Finnországban 50 sajátkezű aláírás szükséges, Észtországban 5 ajánló hitelesített aláírása kell, Lettországban 100, Norvégiában a vidéki kerületekben 50, a városi kerületekben 100 ajánló 'aláírása szükséges, Ausztriában 3 héttel a választás előtt 100 ajánló írásban benyújtott aláírása kívántatik meg, Csehországban 16 nappal a választás előtt benyújtandó 100 hitelesített választói ajánlást, Szlovákiában azonban 1000 ajánlást kívánnak meg, amit a másodfokú politikai 'hatóság vezetője, vagy annak meghatalmazott helyettese hitelesít, Romániában 20 ajánló hitelesített aláírására van szükség. Olaszországban legalább 300, legfeljebb pedig 500 ajánlóról beszél a törvény. A választói minőséget a községi elöljáróság igazolja és az 500-on felüli ajánlókat törlik. A fasiszta Olaszországban a képviselőválasztás lényegileg biárom résziből áll. Az első rész az, hogy egyes szervezetek ajánlják, a második pedig az, hogy a fasiszta nagytanács (kijelöli a képviselőket, míg a harmadik rész, hogy a kijelölt képviselők megválasztása tárgyában a választók döntenek. Ilyen módon 1000 jelölt közül 700-ait választanak meg. Lengyelországban a kerületi listához, 650 ajánló aláírására van szükség, ímelyéket 30 nappal a választás előtt kell benyújtani. Az országos lista helyett pedig 1000 ajánló aláírását kívánják, mag és ezt 40 mappái a választás előtt keill beterjeszteni Jugoszláviában az országos Listában való. induláshoz az ország minden járásaiból 60—60, összesen tehát kenelkíszámiban 60.000 aláírásra van szükség ahhoz, hogy valamely párt listájával választási küzdelietmbein indulhasson. Svédországban, Írországban és Franciaorsízágbam az ajánlási rendszer lényegileg nincsen bevezetve. > T. Ház! Az országgyűlési képviselő jelölés 8Jf, ülése 1937 február 16-án, kedden. szabályozásáról szóló ési anost tárgyalás alá kerülő törvényjavaslat a fkéipviselőjelöléshez szükséges aláírásiok számát 100-ra csöktkenti. Ezzel szemlben azonlban 150-íbien maximálja. Ha ezt az utóbbi számot túllépik, ebben az esetben is^ válastztási hiztos az ajánlási ívek elfogadását megtagadja. A törvényjavaslat az ajánlások érvényességét hitelesítésihez köti. A törvényjavaslat szerint az, jajánlók aláírásának (hitelesítését a községi elöljáróság, a királyi járásbíróság, a királyi köz jegyző, a választasd biztos,, vagy nedig lenmeík helyettese végezheti. A választási biztosnak vagy helyettesének azonban csak akkor van ilyen joga, ha olyan választókerületről van szó, amelynek területén sem járásbírósága, isem pedig közjegyzői székhely nincsen. Az ajánlások komolyságát óhajtja előonozdítaini a törvény javaslat azizal az intéizkdésével, .amely szerint az előírt 100 ajánló választó közül legalább 50-oek 30. életévét Ibetöltöttnefc kell lennie. Az eddigi ajánlási rendszerrel szemlben lényeges biztosítékot jelent a törvényjavaslat 1. §-*ában szabályozott ez az eljárás. Különösen kiemelendő a törvényjavaslatnialk az a rendelkezése, amely a választási biztost és helyettesiét ás felruházza az ajánlási aláírások hiteelsítésének jogával. Bár ez az intézkedés (kétségtelenül igen alkalmas 'megnyugvás keltésére, (bizonyos mértékiben ellentétben látszik lenmii az 1925:XXVI. tc.-nek a választási biztos személyére és tevékenységére vonatkozó elvi állásontjával. A választási biztos ugyanis az 1925:XXVI. tc.-iben csaik mint felül vizsgáló ésl ellenőrző (hatóság szerepel, aki az ajánlási eljárás keretéiben .az^ 'ajánlások elfogadása vagy visszautasításai kérdésében — a közigazigatási bíróság szerepétől eltekintve — végérvényesen dön. Az előttünk fekvő törvényjavaslat szerint a választási biztos tevékenysége ezzel szemben lényegileg két részre oszlik. Egyrészt felhatalmazást nyer az ajánlási aláírások hitelesítésére, másrészt az érvényben maradó rendelkezések értelmében nemcsak a királyi közjegyző, a királyi járásbíróság, a községi elöljáróság által, hanem a saját maga által eszközölt hitelesítéseket is lényegileg felülbírálni hivatott. Ez a látszólagos ellentét azonban nem volt elkerülhető. Az ajánlási aláírások hitelesítése ugyanis kétséget kizáróan akkor nyújtja a legnagyobb biztosítékot, ha • az egy helyen történik és egy személy által foganatosíttatik, mert a lelkiismeretes munka ilyen esetben a kettős aláírások lehetőségét kizárja, továbbá, miután az aláírások választási névjegyzékkel rendelkező egyén előtt történnek, semmi más címen sem fordulhat elő szabálytalanság. Mégsem lehetett elzárkózni ama megoldás elől, hogy az egyes faktoroknak túlságosan fárasztó közreműködése mellett több lehetőség álljon rendelkezésre az ajánlások hitelesítésére a választópolgárok részére. Különösen súlyt fektet a törvényjavaslat arra, hogy minden választó csak egy ajánlásban vehessen részt és azért kimondja, hogy az olyan aláírást, amely több ajánlásban fordul elő, valamennyi ajánlási ívről törölni kell. A többszörös aláírások meggátlására szolgál a törvényjavaslatnak az az intézkedése, amely szerint a hitelesítő erre az aláírót nemcsak figyelmeztetni köteles, hanem figyelmét a büntető következményekre is fel kell, hogy hívja, továbbá a törvényjavaslat 7. §-ának az