Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-184

Az országgyűlés képviselőházának 18U a rendelkezése, amely két évi fogházat, hivatalvesztést és politikai jogoktól való megfosztást szab büntetésül a kettős aláírás esetére. Amint már említettem, az érvényes ajánláshoz 100 választó szabályszerűen hitelesített aláírása szükséges. Ennek ellenére a törvényjavaslat 150-ig terjedő ajánlás benyújtását engedi meg, amely többlet arra szolgál, hogy az esetleges hibák és hiányok ezen többletből nyerjenek pótlást. Ez az intézkedés lényegesen csökkenteni fogja azokat az eseteket, amikor az ajánlás pótlására sor fog kerülni. Tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat azt az új intézkedést hozta he, amely szerint az érvényesnek elfogadott 100 ajánlói aláírást úgy kell tekinteni, mint akik az ajánlott jelöltre leszavaztak, a törvényjavaslat 5. §-a olyanképpen intézkedik, hogy a 100 érvényes aláíráson felüli t aláírásokat az érvényesség megállapítása után a választási biztos törölni köteles. A leszavazás joghatályával bíró ajánlás kettős következménnyel jár. Az egyik: az, hogy a választási biztos által érvényesnek elfogadott aláírást eszközlő 100 ajánló leszavazottnak' tekintetvén, szavazásra nem bocsátható, a másik az, hogy azok az ajánlók, akdk a választási biztos által töröltetnek, igenis szavazás alá bocsátandók. E kettős intézkedésiből következik hogy a választási elnök a szavazatszedő küldöttségek elnökeivel és a jelöltekkel a szavazás megkezdése előtt köteles közölni annak a 100 választónak nevét, akiknek aláírását a a választási biztos szabályszerűnek és végérvényesnek elfogadta, tehát azok nevét, akik ilyen módon leszavazottaiknak tekintendőik; hasonlókép köteles közölni a községi elöljárósággal, illetőleg a polgármesterrel azok nevét is, akiket a választási biztos a benyújtott ajánlási ívről törölt, éppen abból a célból, hogy azok értesítést nyerjenek, hogy a fennálló rendelkezések értelmében a szavazás napján a szavazatszedő küldöttség előtt megjelenni tartoznak. TTj intézkedése a törvényjavaslatnak a pénzbeli biztosíték letételének beveeztése és pedig olyan időpontban, amikor az ajánlási eljárás tulajdonképpen már kezdetét veszi. A pénzbeli 'biztosíték feltételeinek megszabása lényegileg az ajánlás komolyságának biztosítását kívánja szolgálni, mégis abban a keretben, hogy összegénél fogva ne legyen olyan nagy, amely a választók bizalmára úgy erkölcsi, mint anyagi tekintetekből méltó jelölt részére komoly akadályt jelenthetne. A pénzbeli biztosíték megkonstruálása a választójogi eljárás során nem új dolog. Külföldön több helyen találkozunk ezzel az intéz'inénnyel és a külföldi irodalomban mindenütt olvashatjuk azt, hogy a választójogi törvényeknek a kaució letételére vonatkozó intézkedései a gyakorlati életben beváltak, mert emelték egyrészt a jelölés komolyságát, másrészt a kaució elvesztésének bizonyos esetekben való kimondása a talaj nélkül fellépő jelölteket eittől a lépéstől visszatartotta. A külföldi esetektől eltekintve, a mi irodalmiunkban is naprólnapra szaporodnak annak a felfogásnak hívei, akik a választási eljárásban való részvételnek komolyságát bizonyos mértékig az ajánlási rendszer jelentőségének csökkentésével, kaució pénzbeli letételével látják megvalósíthatónak. Helyes úton jár tehát 'a javaslat akkor, amidőn a pénzbeli biztosíték letételét elrendeli és ezzel ugyanazokat a célokat szolgálja, amelyekre bátor voltam már előzőleg hivatkozni. Csehor. ülése 1937 február 16-án, kedden. 351 szagban, Romániában és Franciaországban a jelöltek a hivatalos választási költségek bizonyos részéhez^hozzájárulni tartoznak költségelőleg formájában, aminek azonban lényegileg szintén kaució jellege van bizonyos mértékig. Angliában 150 font választási biztosítékot kell letenni, ezzel szemben Írországban 100 fontot. Észtországban a biztosíték 500 eszt-korona. Lettországban pedig 1000 lat. Ez a törvényjavaslat a biztosíték összegét 2000 pengőben szabja meg. Ez kétségtelenül nem olyan nagy összeg, hogy egy komoly je; lölt fellépésének akadályul szolgálhatna. (El{ lenmondások a baloldalon.) A biztosítékot a képviselőjelölt, vagy helyette a választókerület bármely más polgára leteheti. A biztosíték összege^ az ajánlási eljárás legelején teendő le, még pedig azt az időpontot megelőzően, midőn a képviselőjelölt az ajánlási íveket hitelesíttetni kívánja (Farkas István: Ledermann majd ad pénzt hozzá!), amennyiben a javaslat úgy intézkedik, hogy csak abban az esetben engedi meg az ajánlási ívek hitelesítését, ha a 2000 pengő biztosíték letételét igazolják. A javaslat 4. §-a részletesen szabályozza azokat az eseteket, amikor a kaució elvész és azokat az eseteiket, amikor a kaució visszajár. (Farkas István: A szegény emberek maradjanak távol!)

f Amennyiben elvész, akkor az az államkincstár tulajdonába megy át. A dolog természetéből és a kaució jellegéből következik a javaslatnak az az intézkedése, hogy a biztosíték sem magánjogig követelés, sem pedig köztartozás fejében végrehajtás alá nem vonható. T. Ház! A törvényjavaslat ismertetett intézkedései kétséget kizáróan alkalmasak arra, hogy az 1$25:XXVI. tc-nek az ajánlási rendszerre vonatkozó azon^ intézkedéseit, amelyek a gyakorlatban nem váltak be, megfelelő módon pótolják és ezzel kivegyék a nemzet lelkéből azt a visszás érzést, amely szerint az alaptörvény vonatkozó intézkedései a gyakorlatban, esetleg több ízben is, a törvény intencióival ellentétben érvényesültek. Ez a törvényjavaslat kétségtelenül alkalmas annak a nyugodt atmoszférának a kifejlesztésére, amely az elkövetkezendő, időben . tárgyalás alá kerülő javaslatok közös egyetértésben való megalkotásához szükséges. Ezek után, t. Ház, méltóztassék az országgyűlési képviselőjelölés újabb szabályozásáról szóló törvényjavaslatot úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadni. (Helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: A miniszterelnök úr kíván szólani. Darányi Kálmán miniszterelnök: T. Ház! Az előadó úr igen részletesen és behatóan ismertette az előttünk fekvő javaslatot és teljes szakszerűséggel világította meg annak minden egyes pontját. Méltóztassék megengedni, hogy én egész röviden, tálán politikai szempontból világítsam meg ennek a javaslatnak keletkezését és jelöljem meg azt a helyet, amelyet ez a javaslat politikai életünkben elfoglalni kíván. Amint valamennyien méltóztatnak jól emlékezni ;reá, boldogult elődöm felkérte a Ház elnökét arra, hogy pártközi értekezletet hívjon ©gybe, amely megvitassa a különböző pártok vezetőinek részvételiével a titkos választójog kérdését. Ez a pártközi konferencia össze is ült és igen érdekes adalékokikal szolgált, különböző szempontok felvetésével, másrészt pedig 50*