Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-183

Az országgyűlés képviselőházának 183. részleteket'— közöljük: 1. Igaz-e, hogy a háziipar támogatására küldött összegek elszámolása körül szabálytalanságok voltak. A régi betétkönyv elveszett és Gidófalvy dr. bizonyos összegeket új betétkönyvre utólag helyezett el? 2. Elszámolt-e Gidófalvy dr. a főispáni hivatalban lévő telefon sportcélokra történt felhasználásával kapcsolatosan? 3. Az Országos Testnevelési Tanács által a Hódmezővásárhelyi Torna- és Vívó Egylet részére küldött 1000 pengőt a kapott célra használták-e fel? Igaz-e, hogy a pénz nagyrészét Gidófalvy Pál tette el? 4. Igaz-e, hogy Gidófalvy Pál dr. nem volt magyar állampolgár, amikor köztisztviselővé választották meg? Miért nem rendezte kellő időben ezt a kérdést? 5. Köztisztviselővé történt megválasztása alkalmával meg volt-e Gidófalvynak az állás elnyeréséhez szükséges képesítése, államvizsgája vagy doktorátusa? Igaz-e, hogy 1927 június 18-át megelőzően is használta a doktori címet? 6. A Gidófalvy Pál dr. által csatolt pályázati okmányok megvannak-e a város birtokában és megfelelnek-e a törvény által előírt tisztviselői állások elnyeréséhez szükséges követelményeknek?« »Gidófalvy dr. fogalmazó — főispáni titkár úr évi hetvenezer, tíz év alatt hétszázezer pengővel belátása szerint rendelkezett, ellenőrzés és nyugta nélkül teljesített kifizetéseket. Mi történt volna, ha — belátása szerint — saját céljaira használta volna fel a hétszázezer pengőt vagy annak egy részét?« A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914:XLI. te. 1. §-ába ütköző, a 3. § 2. bekezdése szerint minősülő és a 9. $ 6. pontja értelmében felhatalmazásra hivatalbó] üldözendő sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének jelenségeit látszik feltüntetni. Hódmezővásárhely thj. város polgármestere, mint a sértett felettes hatósága a bűnvádi eljárás lefolytatásához szükséges felhatalmazást 1936. évi augusztus hó 7. napján 2.837/1936. ein. szám alatt megadta, , A cik szerzője a nyomozás során megállapítható nem volt. Miután a fent nevezett lap a St. 3. §-a alapján időszaki lapnak nem tekinthető, a cikkért a szerző felelőssége a St. 34. §-ának rendelkezése szerint a kiadóra, Takács Ferenc országgyűlési képviselőre hárul. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a í. Képviselőháznak, hogy Takács Ferenc országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. Házat, méltóztanak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja és ebben az ügyben Takács Ferenc képviselő úr mentelmi jogát felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 333. számú jelentése Nánássy Imre képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Huszovszky Lajos előadó: T. Képviselőház! A debreceni kir., főügyészség 1530/1936. f. ü. szám alatt Nánássy Imre országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a miskolci kir. törvényszék B. 3227/2—1936. számú megkeresése szerint neveülése 1937 február 12-én, pénteken. 335 zett képviselő és Jármy Aladár Miskolcon 1936. évi március hó 14. napján párviadalra fegyveresen kiállottak, amiért is a Btk. 296. §-ába ütköző és a Btk. 298. § első (bekezdése szerint minősülő párviadal vétségének az ismérvei látszanak fennforogni. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Nánássy Imre országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) ' Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e ia mentelmi bizottság javaslatát magukévá tenni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja és Nánássy Imre képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyiben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 334. számú jelentése vitéz Mecsér András képviselő úr mentelmi ügyében. Huszovszky Lajos előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 9151/1936. f. ü. szám alatt vitéz Mecsér András országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, inert a budapesti kir. büntető törvényszék B. XXXV. 6698/2—1936. számú megkeresése szerint nevezett képviselő Gábor Áron és Rusznyák Iván ellenfeleivel Budapesten 1936. évi (március hó 12. napján párviadalra fegyveresen felállott, 'amiért is a Btk. 296. §-ába ütköző és a Btk. 298. § első bekezdése szerint minősülő párviadal vétségének az ismérvei látszanak fennforogni. A bizottság megállapította, hogy a (megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasol ja a t. Képviselőháznak, hogy vitéz Mecsér András országgyűlési képviselő mentelmi jogát "ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni! (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát magukévá tenni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja é

s vitéz Mecsér András képviselő űr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 335. számú jelentése gróf Széchenyi György képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Huszovszky Lajos előadó: T. Képviselőház! A budauesti kir. főügyészség 10.419/1936. f. ü. szám alatt gróf Széchenyi Görgy országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte- mert a budapesti kir. büntető járásbíróság B. VI. 36275/1936. számií megkeresése szerint ellene a bíróság büntető eljárást indított, mivel mint a »Korunk Szava« című időszaki lap kiadója az 1914 :XIV. te. 16. §-ának rendelkezése ellenére nem jelentette be azt a változást, hogy a lapota »Tipográfiai Műintézet« nyomdájában állítja elő. A feljelentés tára-yát képező ezen cselekményben az 1914:XIV. te. 28. §-ának 2. pontjában meghatározott kihágás tényálladéki elemei megállapíthatók. A bizottság megállapította, hogy a meg48*