Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-183

334 Az országgyűlés képviselőházának 183 ugyanezen törvénycikk 2. §-ába ütköző, a 4. § 2, bekezdése szerint minősülő sajtó útján elkövetett becsületsértés vétségének jelenségeit látszik feltüntetni. A szóban forgó hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg és a cikk kéziratát nem szolgáltatta be. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Milotay István országgyűlési képviselő felelős szerkesztőt terheli a sajtójogi felelősség a St. 35. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Milotay István országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván-e valaki szólani? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. Házat, móltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja és ebben az ügyben Milotay István képviselő úr mentelmi jogát felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 329. számú jelentése Milotay István képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Huszovszky Lajos előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 11.000/1936. f. ü. szám alatt Milotay István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék B. XXXV. 8530/1936. számú megkeresése szerint nevezett képviselő ellen büntető eljárás indult azon a címen, hogy az »Uj Magyarság« című politikai napilap 1936, évi május hó 7. napján kiadott 105. számában »Megszüntették a bűnvádi eljárást a volt szentendrei polgármester ügyében« felirat alatt aláírás nélkül megjelent cikk tartalma az 1912:LIV. te, 96. §-ába ütköző tiltott közlés vétségének jelenségeit látszik feltüntetni. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, a nyomozás során kihallgatott tanuk a cikk szerzőjét vagy közzétevőjét megnevezni nem tudták és nem tudtak a lap felelős szerkesztőjén kívül olyan egyént megnevezni, aki a szerzőt vagy közzétevőt ismerné. A lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára nem nevezte meg s a cikk kéziratát nem szolgáltatta be, mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért az 1878:V. te. V. fejezete értelmében Milotay István országgyűlési képviselőt terheli a felelősség. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Milotay István országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja és ebben ülése 1937 február 12-én, pénteken. az ügyben Milotay István képviselő úr mentelmi jogát felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 330. számú jelentése Milotay István képviselő űr mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Huszovszky Lajos előadó: T. Kéviselőház! A budapesti kir. főügyészség 11.120/1936. f. ü. szám alatt Milotay István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék B. XXXV. 8531/1936. számú megkeresése szerint nevezett képviselő ellen büntető eljárás indult azon a címen, hogy az »Uj Magyarság« című politikai napilap 1936. évi május hó 5. napján kiadott 103. számában »Knapp Miksa vezérigazgató milliós valutaügyében sorozatos kihallgatások folynaik« felirat alatt aláírás nélkül megjelent cikk tartalma az 1912 :LIX te. 96. §-ába ütköző tiltott közlés vétségének jelenségeit látszik feltüntetni. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, a nyomozás során kihallgatott tanuk a cikk szerzőjét vagy közzétevőjét megnevezni nem tudták és nem tudtak a lap felelős szerkesztőjén kívül olyan egyént megnevezni, aki a szerzőt vagy közzétevőt ismerné. A lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára nem nevezte meg s a cikk kéziratát nem szolgáltatta be, mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért az 1878 :V. te. V. fejezete értelmében Milotay István országgyűlési képviselőt terheli a felelősség. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Milotay István országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a <t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja és ebben az ügyben Milotay István képviselő úr mentelmi jogát felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 332. számú jelentése Takács Ferenc képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Huszovszky Lajos előadó: T. Képviselőház! A szegedi kir. főügyészség 2292/1936. f. ü. szám alatt Takács Ferenc országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a szegedi kir. törvényszék B. II. 7044/3— 1936. számú megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős kiadó ellen, Gidófalvy Pál városi tb. tanácsnok főmagánvádló feljelentésére büntető eljárást indított a »Nagy Magyar Alföld« című nem időszaki lap 1936. évi augusztus hó 5. napján kiadott 6. számában megjelent »Hova lett a 700.000 pengő?« feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt: »Gidófalvy jól beleélte magát ebbe a hatalmai körbe. Voltak idők, amikor ezt a hatalmat szinte olymódon gyakorolta, ami már nemcsak a jó ízlésbe ütközött bele.« »Szükségesnek tartjuk, hogy Karácsonyi elvtársunk vizsgálatot kérő beadványából a következőket — mint