Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-183

328 Az országgyűlés képviselőházának 183. viselőnek az 1914:XIV. te. 16. §a értelmében 'lett bejelentését 1936. évi február hó 1. napján I.V. 350.618/1936. szám alatt kelt véghatározatával elutasította. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az Összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, azonban a megkeresés az 1914 :XIV. te. 19. § 2. bekezdésének tényálladóki elemeire vonatkozólag semmiféle adatot nem tartalmaz, ezért zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Payr Hugó országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az üdvben ne függessze fel. (Helyeslés.) Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom k a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) Ha igen, elfogadottnak jelentem ki. A Ház tehát Payr Hugó képviselő úr mentelmi .jogát ebben az ügyben nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság 249. számú jelentése Mezey Lajos képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Huszovszky Lajos előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 14.809/1935. f. ü. szám alatt Mezey Lajos országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a szolnoki kir. törvényszék B. 5.658/7— 1935. számú megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen Lakatos József kunszentmártoni lakos főmagánvádló feljelentésére büntető eljárást indított a »Kunszentmártoni Hiradó« politikai hetilap 1935. évi október hó 13. nanján kiadott számában megjelent »A Kőrös Tiszavidék« feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei j miatt: j »... szélső radikális lap« »... igazságtalan eszközzel dolgoznak ellenem.« A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914:XLI. te. 2. §-ába ütköző., a 4. § 2. bekezdése szerint minősülő sajtó útján elkövetett becsületsértés vétségének jelenségeit látszik feltüntetni a megkeresés szerint. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, a nyomozás során kihallgatott tanuk vallomása szerint a cikk szerzője Mezey Lajos országgyűlési képviselő. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Mezey Laios országgyűlési képviselőt, mint szerzőt terheli a sajtójogi felelősség a St. 33. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, azonban az adott tényállás nem látszik kimeríteni a bűncselekmény tényálladékát, azért zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak^ hogy Mezey Lajos országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. (Helyeslés. ) Elnök: Kíván valaki a jelentéshez t hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom s a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) Ha igen, elfogadottnak jelentem ki. A j Ház tehát Mezey Lajos képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben nem függeszti fel. , Következik a. menteim; bizottság 252, ülése 1937 február 12-én, 'pénteken. számú jelentése Czirják Antal képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Huszovszky Lajos előadó: T. Képviselőház! A Bécsi királyi főügyészség 549/1936. f. ü. szánig alatt Czirják Antal országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a pécsváradi királyi járásbíróság B. 448/1—1936. számú megkeresése szerint Kaszás István leventeoktató, geresdi lakos főmagánvádló feljelentést tett nevezett képviselő ellen, mert Geresden 1936. évi január hó 10. napján tartott beszámolóbeszédében a következő kitételeket használta: »Az uborkafára felkapaszkodott kis akarnok, azért, mert este öt-hat levente az utcán szépen végigmenve énekel S

r ebben az amúgy is szomorú világban jókedvűen tölti el ideiét, úgy basáskodik felettük, hogy feb'elenti őket és beidézteti a járási székhelyre. Es ezt teszi f)zért, mert a Nep.. élharcosa, párttitkára uralkodni akar a községben.« A feljelentés tárgyát képező ezen icselekményben az 1914 :XLI. te. 2. §-ába ütköző becsületsértés vétségének tényálladékai megállapíthatók a megkeresés szerint. A bizottság megállapította, ho,gy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő 'személye és a védelmezett 'bűncselekmény t között ^kétséges, mert az inkriminált kijelentés megtételét a feljelentés adatain kívül semmiféle adat nem bizonyítja, ezért zaklatás esete forog fenn, javasolja a tisztelt Képviselőháznak, hogy Czirják Antal országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Kíván valaki a jelentéshez^ hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki

f sem kíván, a vitát bezárom, a tanácsokzást fejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) Ha igen, elfogadottnak jelentem ki. A Ház tehát Czirják Antal képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság t 306. számú jelentése Györki Imre képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Huszovszky Lajos előadó: T. Képviselőház! A debreceni kir. főügyészség 3658"1936. f. ü. szám alatt Györki Imre országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését -kérte, mert a debreceni kir. törvényszék: B. 6618/5—1936. számú megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen Tóth Lajos debreceni ipartestületi elnök főmagánvádló feljelentésére büntető eljárást indított a »Várospolitikai Szemle« című nem időszaki lap 1936. évi július hóban kiadott VI. számában megjelent »Ml történik az Ipartestületben?« feliratú cikk tartalma, ele különösen annak következő kitételei miatt: »Első nagy reformjuk az volt, hogy minden felhatalmazás nélkül az elnöki szobát leromibolták. Ezzel is szimbolizálni kívánták, hogy az elnök úrnak nem nagyon akaródzi.Y dolgozni. Megerősíti ezt a lapokban megielent rövid értesítés: »Elnök fogad hetenként kétszer, naponta egy-egy órát«. Kíváncsiak vagyunk, ihogy az új elnök ez alatt az egy-egv óra alatt el is intézi-e a debreceni iparosok szomorú és néha tragikus ügyeit. Hogy miképpen történik az elintézés, legjobban bizonyítja az, hogyha egy kisiparos közszállítási