Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-183

310 Az országgyűlés képviselőházának 183. ülése 1937 február 12-én, pénteken. zöít. Itt a törvény nem tesz disztinkciót, csak egyszerűen kiterjeszti a rendelkezést a községekre. Ezt helytelennek tartom, mert a községek fejlesztése egészen más szempontok szerint történik, mint egy városias település fejlesztése. Itt azt kell az igen t. miniszter úr figyelmébe ajánlanom, hogy minél előbb kérünk a községekre nézve egy külön községfejlesztési törvényt. (Zaj.) Ez volna most a fontos, a miniszter úrnak pedig annyira fontos most a (megbeszélni való ... (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Nem tetszett indítványt előterjeszteni!) De, t. miniszter úr, mégis csak fonos dolog az, amit mondok, mert mi azt kívánjuk a miniszter úrtól, hogy ennek a törvényjavaslatnak kiegészítéseképpen és ennek a szakasznak kiterjesztéseképpen egy új törvényjavaslatot készítsen a községek fejlesztésére nézve, mert ez a' szakasz nem tartalmazza a községek helyes fejlesztését. Itt utalok arra, hogy a tagosítás a legtöbb községben nincs keresztülvíve. A tagosítás alkalmával lenne mód arra, hogy ne csak a külső területeken fekvő birtokokat rendezzék egy községben, hanem magát a belső területet is megfelelően rendezzék, mert hiszen a község belső rendezése nem más, mint a belterület tagosítása. Ha ez így van, akkor a mostani tagosítás nem elegendő. A tagosítással kapcsolatos rendelkezések nem adnak lehetőséget különböző intézkedésekre. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter közbeszól.) Éppen azt mondom, miniszter úr, hogy nem elegendő, a 18. §-ban foglalt kiterjesztés lehetősége sem elegendő. Egészen más egy városias kép, egy városias település és más egy községi település, amelynél nincs mód arra, hogy a beépített területet, tehát a falu belsőségét növeljük, nincs mód arra, hogy kislakások és házak részére házhelyeket engedélyezzünk. Ezért kellene egy új törvény, amely módot és lehetőséget nyújtana arra, hogy a községek belső területe megnöveltessék új házhelyek létesítésével. Ezért tehát ezt fontosnak tartjuk és nem tartjuk elegendőnek, hogy a 18. $ egyszerűen sablonszerűén kiterjeszti a törvény alkalmazhatásának lehetőségét a kisközségekre és nagyközségekre. E helyett az volna az alkalmas és helyes, hogy egy külön községfejlesztő törvénnyel jöjjön ide a miniszter úr. Elnök: Kérdem, kíván-e még valaki szólani? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A miniszter úr kíván szólani. Bornemisza Géza iparügyi miniszter: T. Képviselőház! Bár Meizler Károly t. képviselőtársam^ nem terjesztett elő módosítást, méltóztassék megengedni, hogy felszólalására mégis röviden reflektáljak. Meizler képviselőtársam éppen ellenkezőjét kívánta annak, amit egyik pártjabeli képviselőtársunk, Petrovácz Gyula kívánt a törvényjavaslat tárgyalásánál, aki egyenesen azt javasolta, hogy a kisközségekre is terjesszük ki a törvényjavaslatnak a városrendezésre vonatkozó hatását, a lélekszámtól függően: 2000 lélekszámtól felfelé. (Meizler Kár,oly: Én is ugyanezt kértem!) Mi ezt nem fogadtuk el. Az indokolás is világosan megmondja, hogy egy városrendezési terv elkészítése és végrehajtása bizonyos magasabb közigazgatási berendezkedést feltételez, ami csak városoknál van meg. Elkerülhetetlen lesz azonban, hogy akár idegenforgalmi, akár települési, akár más egyéb okokból a törvényjavaslatnak azokat az eredeti rendelkezéseit, amelyek a városrendezéssel és a telekátalakítással kapcsolatosan a kis- és nagyközségekre nem terjednek ki, ezekre szintén kiterjesszük. Itt nem lehet mást csinálni, mint esetről esetre való kiterjesztést, mert — mint említettem — nem tudom elfogadni a lélekszámhoz való igazodást. Ha pedig ezt az elvet elfogadom, akkor csak két kritériuma lehet a kiterjesztésnek. Az egyik az, hogy a község maga kérte-e, — ez benne van a javaslatban — a másik pedig, ha maga nem kérte, akkor az a kérdés, hogy vannak-e olyan magasabbrendű indokok, fennforognak-e olyan indokok, amelyek ezt a kiterjesztést szükségessé teszik? Erre nézve pedig világosan rendelkezik a törvényjavaslat. Abban az esetben van ennek helye, ha »általános közérdekből« szükség van rá. Alkotmányos országban a minisztérium feladata a kormányzás, egy felelős minisztérium pedig ilyen előírás esetén nem tehet mást, mint

i hogy az általános közérdeket mérlegeli és ha ez fennforog, akkor rendelkezik. Ezekután méltóztassék megnyugodva lenni, hogy amennyiben majd ezen a törvényen túlmenőleg szükség lesz egy községrendezési törvényre, ezt is mérlegelés tárgyává tesszük. Mert a legnagyobb készséggel eliistaierem, hogy esetleg szükség lehet rá, most azonban nem ezt tárgyaljuk, most a városrendezési és építésrendészeti törvényjavaslatot tárgyaljuk és azt hiszem, itt ebben a szakaszban semmiféle beszúrással nem tudnánk lehetővé tenni azt, hogy ez a városrendezési törvényjavaslat községrendezési vagy községfejlesztési törvényjavaslattá változzék át, úgyhogy méltóztassék talán azzal megelégedni, amit ez a törvényjavaslat nyújt és méltóztassék — minthogy indítvány a f törvényjavaslatnak ebben a tekintetben való módosítására amúgy sem érkezett — a 18. §-t eredeti szövegezésében elfogadni. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: A 18. § meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 19. §. Veres Zoltán jegyző (felolvassa a törvényjavaslat 19. §-át): Az előadó úr jelentkezeti szólásra. Elnök: Az előadó urat illeti a szó. Usetty Béla előadó: T. Képviselőház! Indítványozom, hogy a 19. § (4) bekezdésének ötödik;hetedik soraiban foglalt »ha az építkezés előreláthatólag városrendezés által érintett telken történik« szavak töröltessenek. Ennek a módosíó indítványnak indokolása a következő. A (4) bekezdésben említett feltételek, illetőleg az átalakítási kötelezettség megállapítására honvédelmi vagy más fontos közérdekből városrendezési eljárás alá nem eső területen is szükség lehet. Az építésrendeszet részletes szabályai keretébe tartozik, hogy a hatóságok idevonatkozóan megfelelő útmutatást nyerjenek. A törölni javasolt szövegrész felesleges is, mert a még jóvá nem hagyott városrendezési tervek figyelembevétele iránt a következő, (5) bekezdés kielégítően rendelkezik. Kérem ezek alapján, méltóztassék indítványomat elfogadni. Elnök: Szólásra következik? Veres Zoltán jegyző: Petrovácz Gyula! Elnök: Petrovácz Gyula képviselő urat illeti a szo. Petrovácz Gyula: T. Képviselőház! Ennél a szakasznál mindössze két módosításom van. Az egyik arra vonatkozik, hogy az építési en-