Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-183

Az országgyűlés képviselőházának 183. gedély elbírálását tervek alapján lehet csak helyesen megállapítani, hogy a hatóság építési engedélyt csak akkor adhat, ha megfelelő terv áll előtte. Ennek kimondását azért tartom szükségesnek, mert ennek kimondása nélkül... (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Elfogadom!) Akkor nem is indokolom tovább. Azt akartam csak mondani, hogy tehát ezt a tervet az építési engedélyhez kellene csatolni. Másik módosításom a szerzett jogok védelmében hangzik el a (6) bekezdés ellen, ahol az van, hogy ha valamely épület már építésekor nem volt megfelelő, a hatályban levő szabá^ lyoknak és tehát így a hatósági engedélynek akkor sem felelt meg, annak lebontását vagy átalakítását lehet elrendelni: Az én szerény megítélésem szerint, ha valamely épület hatósági engedéllyel létesült és használatban van, akkor, ha használati engedélyt vagy pedig lakhatási engedélyt kapott, — a szerint, hogy városban vagy községben van — ha tehát valamely épület szabályszerű építési engedélyt, utána szabályszerű használati vagy lakhatási engedélyt kapott, annak lebontása kártalanítás és költségmegtérítés nélkül nem lehet. Énszerintem ebben az esetben azok a hatóságok a hibásak, amelyek arra az épületre lakhatási engedélyt adtak, ha nem vették észre, hogy az az épület az építésre adott hatósági engedélynek nem felel meg. (Ember Sándor: Rejtett hibákról van szó?) Nem rejtett hibákról van szó. Azt mondja a javaslat, hogy az épület az építésekor hatályban volt szabályoknak és az építési engedélynek nem felel meg... (Ember Sándor: Például a betonkeverési arány rossz!) Nem, az építési engedélyben betonkeverési arány nincs,- méltóztas^ sék egy kissé jobban tájékozódni! Az építési engedély kizárólag a tervekre vonatkozik, nem pedig az építés kivitelére. Az építés kivitelében lehetnek differenciák, de az építési engedély, illetve a használati engedély nem egyéb, mint megvizsgálása annak, hogy az épület az építési engedély kikötéseinek megfelelően épült. Ez semmi egyéb. Nem az építés technikai végrehajtásának bírálata ez, ennek következtében lehet olyan hibátlan tulajdonos, akinek az épületét mégis részben át lehet alakítani vagy pedig lebontani. Mondom, én ezt a szerzett jogokról vallott felfogásommal nem tartom összegyeztethetőnek és éppen ezért azt á módosítást terjesztettem be, hogy helyesebb volna, ha kifejezetten beleszúrnék a javaslatba, hogy ha a tulajdonosnak nincsen lakhatási vagy használati engedélye, ha tehát a hatóság nem járult hozzá, hogy ő eltérhessen az építési engedélytől, akkor igenis joga legyen a hatóságnak kisajátítást, lebontást vagy átalakítást elrendelni, ellenben, ha a tulajdonosnak megvan mind a két engedélye, akkor azért az a hatóság, amely neki építési és lakhatási, illetve használati engedélyt adott, felelős, ha pedig felelős, akkor a tulajdonos vétlen mulasztást követett el, amelyet nem lehet így, ilymódon megtorolni. Egyéb megjegyzésem nincs a szakaszhoz. Elnök: Szólásra következik Müller Antal képviselő úr! Müller Antal: T. Ház! A 19. § 5. bekezdéséhez javaslom a következő módosítást. (Olvassa): »Azokat a városrészeket, amelyekben a városrendezés elkészültéig építési engedélyt nem adnak ki, előre meg kell határozni és hozzáférhető helyen közzétenni.« (Vázsonyi János: Nagyon helyes!) T. Ház! Gyakorlati szempontból kérem a ülése 1937 február 12-én, pénteken. 311 miniszter urat, hogy tegye magáévá az én módosításomat, mert ezen a téren sok tapasztalatom, van arról, hogy lelkiismeretlen emberek hogyan tudnak kihasználni és becsapni kevésbbé hozzáértő, jóhiszemű szegény embereket. Például itt a fővárosban is megtörtént, hogy egy szegény iparos egész életén át szerzett kis vagyonkájából vett a VI. kerületben egy telket és természetesen nem gondolt arra, hogy felmenjen a városrendezési ügyosztályhoz és ott utánanézzen, hogy az a telek, amelyet ő megvett és amely körül van kerítve, tényleg telek marad-e, később azonban kiderült, hogy a telek már régóta utcának van kijelölve és így a telek vásárlója a legnagyobb kellemetlenségbe került. Megtörténhetik tehát, mélyen t. Ház, hogy a városrendezés elkészültéig bizonyos területen nem adnak ki építési engedélyt, ha pedig mármost nem jelölik meg, hogy melyek azok a területek, amelyeken építési engedélyt nem adnak ki, akkor ott telket vásárolhatnak az emberek abban a hiszemben és azzal a szándékkal, hogy építkezni akarnak, csak később derül ki azután, hogy ott egyáltalában nem lehet építkezni. Elnök: Szólásra következik Ember Sándor képviselő úr! Ember Sándor: T. Ház! A 19. § 6. bekezdésének utolsó mondata helyett van szerencsém a következő szöveget, mint módosítást indítványozni. (Olvassa): »A jelen bekezdés alapján a hatóság csak az épület használatbavételére adott hatósági engedély jogerőre emelkedésétől számított 5 év alatt, amennyiben pedig az epületet hatósági engedély nélkül vették használatba, csak a használatba vételtől számított 10 év alatt intézkedhetik, A hatóság az épület átalakítására vagy^ lebontására későbbi időpontot is megállapíthat.« Indítványomat van szerencsém azzal indokolni, hogy méltányosnak látszik bizonyos időre limitálni a szakasz utolsó bekezdésében a hatóságnak adott azt a jogot, hogy oly esetekben, amikor már az építéskor hatályban volt szabályoknak és az építésre adott hatósági engedélynek sem felelt meg az épület, a hatóság közérdekből az indokolt átalakítást, veszély esetén pedig az épület lebontását rendelhesse el. A törvényjavaslat eredeti szövegezése szerint a törvény hatálybalépésekor meglévő épületek tekintetében 5 év alatt lehetett volna ezt a jogot gyakorolni, egyébként pedig nem volt limitálva e jog gyakorlása azokra az épületekre, amelyek csak a törvény életbelépése után vétettek használatba. Az általam javasolt limit tehát olyan épületeknél, ahol a hatóság már engedélyt adott, 5 év, tehát egy rövidebb idő, ott pedig, ahol a hatóságnak nem volt módjában ezt felülbírálni, miután hatósági engedély nélkül vették használatba, egy hoszszabb idő, tíz év legyen. Indítványomnak az a része, amely lehetővé teszi, hogy a hatóság ne egy azonnali, hanem egy későbbi lebontási időpontot fixirozzon, a jogos és méltánylandó magánérdeket kívánja védeni, megadván a hatóságnak azt a jogot, hogy kellő időpontot tűzhessen ki, amikor a lebontást akár rendezés, akár közveszély indokolttá teszik. Kérem indítványom elfogadását. Elnök: Szólásra következik Vázsonyi János képviselő úr. Vázsonyi János: T. Képviselőház! Teljes egészében elfogadom Müller Antal képviselőtársamnak a 19. §-hoz beadott módosító indít45* ^^^^^^^^^^^^H