Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-183

Az országgyűlés képviselőházának 183. az, amely ajánlattal fog jönni ilyen ipari, vagy más üzemeknek új telephelye tekintetében. Arra kérem tehát a t. képviselő urat, méltóztassék ettől a javaslatától eltekinteni, mert annak a törvényjavaslatba való beiktatása teljesen felesleges abból az okból, hogy mindig a városok a kezdeményezői az ilyen telepítéseknek. Pinezich István képviselő úr kifogásolta, hogy a sertéshízlaló telepek, vagy ojtóanyagot üzletszerűen termelő vállalatok sertésszállásának megszüntetésére a törvényjavaslat rövid határidőt állapít meg. Őszintén meg kell vallanom, hogy ezek a terminusok máris bizonyos kompromisszumos tárgyalások eredményei. Itt kártalanítás nélkül való üzemmegszüntetésnek, illetőleg kitelepítésnek van helye. Ezt azért lehetett vállalni, mert azoknak a telepeknek vagy telkeknek értéke, amelyeken a sertésszállás megszűnik, igen erősen emelkedik, 'különösen emelkedik abban az esetben, — hiszen éppeji Pinezich képviselő úr kifogásolta, hogy régebben, 30—40 évvel ezelőtt, az ilyen terület nem képezte a város belterületét, csak most lett ha most az ilyen területeket a városrendezési terv a város belső területének jelöli ki. Amely pillanatban azon a területen a sertésszállás megszűnik, az a terület kellőképpen értékesíthetővé válik s ez a telektulajdonos részére igen számottevő telekértéktöbbletet jelent. Ügy, hogy nyugodtan vállalhattuk ilyen megszüntetésnek az előírását, azért, mert amint említettem, meggyőződésem szerint a telek értékében beálló emelkedés lényegesen kárpótolja az ilyen teleptulajdonosokat azokért a költségekért, amikbe az ilyen telepkitelepítés kerül. Amint méltóztatnak látni, Farkas képviselő úr éppen az ellenkezőjét állítja, aminthogy Müller képviselő úr is tulajdonképpen az ellenkezőjét kívánta, amennyiben még ennek a terminusnak a megrövidítését szorgalmazza. Amennyiben Pinezich képviselő úr indítványát elfogadnánk, akkor az ilyen telepek kitelepítésére esetleg csak 20 év múlva kerülhetne a sor, ami azt hiszem, már olyan hosszú idő, hogy akkor kár lenne egy ilyen húszéves terminusra ma törvényben intézkedni. (Ügy van! Ügy van! a Ház minden oldalán.) Én azt hiszem, hogy miután ez a terminus tulajdonképpen egy kompromisszum eredménye, az legjobban felel meg úgy a közérdeknek, mint a teleptulajdonosok érdekeinek is. Farkas képviselőtársam felvetette az óhegyi munkáslakások kérdését, amely a kormányzó úr ő főméltóságának jubileumi törvényében van benne. Ennek végre nem hajtását is jórészt ezeknek a sertésszállásoknak ottléte okozta, mert kétségkívül munkástelepet nem lehet egy ilyen sertésszállás mellé tenni, úgyhogy ez az első lépés ahhoz is, hogy ennek a törvénynek ezt a rendelkezését is végre tudjuk hajtani. Az elmondottak alapján kérem, méltóztassék a 13. %-t azzal a kiegészítéssel elfogadni, hogy a harmadik bekezdésben a »vagy« és »egyéb« szavak közé a »közérdek miatt kifogás alá eső« szavak felvétessenek. (Helyeslés a jobboldalon és a középen-) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a szakaszt eredeti szövegében elfogadni, szemben a miniszter úr, Petrovácz Gyula. Müller Antal és Pinezich István képviselő urak módosító indítványaival. ülése 1937 február 12-én, pénteken. 305 (Nem.) Ha nem, kérdem tovább, méltóztatnak-e a 13. §-t az iparügyi miniszter úr módosításával elfogadni, szemben Petrovácz Gyula, Müller Antal és Pinezich István képviselő urak módosító indítványaival 1 (Igen!) A Ház a 13. §-t a miniszter úr módosításával fogadja el. Következik a 14. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakasz szövegét felolvasni. Veres Zoltán jegyző (felolvassa a 14. §-t): Usetty Béla előadó! Elnök: Az előadó urat illeti a szó. Usetty Béla előadó: T. Képviselőház! Tisztelettel kérem, méltóztassanak a hetedik sorban a »Budapesten« szó után »és környékén« szavakat beleszúrni a 14. ^ második bekezdésénél. Ennek indoka az, hogy a Közmunkatanács hatáskörét kiterjesztettük Pest környékére is, tehát itt is intézkedni kell ebben az irányban. Elnök: Szólásra következik? Veres Zoltán jegyző: Petrovácz Gyula! Petrovácz Gyula: T. Ház! Ebben a 14. §ban a kisajátításnak a kisajátítási eljárás nélkül való lefolytatásáról van néhány intézkedés és a következő szakasz mondja meg, hogy az így lefolytatott kisajátításokért kártérítés nem jár. A telekmegszerzés tehát szét van választva, az • egyik rész a kisajátítást, a másik a kártalanítást szabályozza. Ebben a szakaszban vannak azok a rendelkezések, amelyeket leginkább kifogásoltunk, az tudniillik, hogy a terv szerint út céljaira szükséges részt kisajátítás jogcímén kisajátítási eljárás nélkül közterületnek le lehet jegyezni, a második bekezdésben pedig az van, hogy az előkertet kisajátítás jogcímén kisajátítási eljárás nélkül az út területéhez lehet csatolni. Nem vagyok ellensége annak, hogy a város szabályozására szükséges területeket igénybe vegyük, ha azok egy gondos városszabályozása terv végrehajtásához szükségesek._ Igényibe vegyük még mielőtt a kisajátítási eljárás befejeződött volna, mert hiszen a városzabáiyozást gátolja, hogy a kisajátítási eljárás nálunk meglehetősen hosszadalmas. Azonban a telektulajdonos érdekét és jogát mégis csak a kisajátítási eljárás védelmezi és e tekintetben más országok törvényhozásai sokkalta szigorúbbak, mint ezek a rendelkezések. A francia törvény szerint kisajátítás csak közérdekből, teljes kártalanítás ellenében történhetik és nem lehet szó körzetre terjedő kij sajátításokról, hanem csak az okvetlenül szükséges területekre és a kártalanítási összegnek a tulajdonos valóságos kárát kell fedeznie, de 'nem szolgálhatja iámnak gazdagítását. Az olasz törvény szerint a szükséges területet egyszerűsített kisajátítási eljárással lehet kisajátítani, amikor ezáltal a művelet által okozott értékemelkedés egy. a becsértékhez hozzáadott 10 százalékos emeléssel egyenlítendő ki. Az érdekeltek a körzeti kisajátítás alól mentesíthetik magukat, ha kötelezettséget vállalnak, hogy záros határidőn belül az előírt terv szerinti módon beépítik az érintett ingatlant. A. holland törvényben a kisajátítási alap feltétele szintén a közérdek és a teljes kártalanítás. A terület igénybevétele azonban független a kártalanítási kérdések rendezésétől. A kártalanítás összegét a^ bíróság állapítja meg. Ez az a rész, amelyet én a legjobban tudnék helyeselni. Az angol törvényben a kisajátítás egyáltalában nincs benne. Az angol törvény szerint vásárolják az ilyien ingatlanokat. Ott, úgy látszik, »Az én házam, az én váram« elv a tör-