Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-183

306 Az országgyűlés képviselőházának 183. ülése 1937 február 12-én, pénteken. vényben is érvényesül. Ott megveszik az eset­leges áttörés útján érintett Összes telkeket és a megmaradó telekrészeket értékesítik. A ki­vitel azt mutatja, hogy ez az eljárás a közü­letre csak haszonnal jár. Az 1874-es porosz ki­sajátítási törvényben az ingatlan tulajdonjo­gának elvonása, vagy korlátozása csak teljes kártalanítás ellenében történhetik meg. Az ide­gen állam törvényhozásaiban tehát mindenütt a teljes kártalanítás a kisajátítás egyik első alapfeltétele. Ami ennek a szakasznak harmadik bekez­dését illeti, itt egy hiteljogi veszedelmet lá­tok abban, hogy az előző bekezdések értelmé­ben a le- vagy hozzá jegyzést akár a város, akár a telektulajdonos a telekkönyvi érdekel­tek hozzájárulása nélkül kérheti. Telekkönyvi érdekeltek alatt én általában a hitelezőkre gondolok. A hitelezők azáltal, hogy kisajátítási eljárás nélkül is lejegyezhető területek, el­veszítik az ő hiteialapjukat, ennélfogva köny­nyen kaphatók lesznek arra az eljárásra, hogy ezentúl ne a telek egész értékét vegyék a hi­telösszeg megállapításánál alapul, hanem csak kétharmadát, mert hiszen a telek egyharmada a törvényjavaslat szerint az ő tudtuk, bele­egyezésük és megkérdezésük nélkül nemcsak kisajátítható, hanem le is jegyezhető. Az amúgy is nehéz hitelviszonyok megrongálá­sára vezethet és a mostani roppant nagy pénz­szűkében^ katasztrofális lehet, ha a bankok arra az .álláspontra fognak helyezkedni, hogy ezentúl csak a telkek kétharmadát fogják fe­dezetül elfogadni és azt az egyharmadrészt, amely ilyen módon az ő tudtuk nélkül is el­vehető, nem veszik az adandó hitel bázisául. Ezért tartom ezt a bekezdést veszedelmesnek. Itt, lennél a szakasznál azt a módosítást voltam bátor javasloni, hogy ne csak akkor lehessen az előkertet^ kisajátítani, amikor az teljesen zártsorú építkezés előtt van, hanem mód adassék arra is, — és itt különösen a Thököly-útra gondolok — hogy olyan helyen, ahol nem zártsorú építkezés, hanem szabad, villaszerű építkezési módszer van, szabadon álló épületek emelése történik, szintén 'lehessen útszélesítés szempontjából kisajátítást végre­hajtani, ezt azonban teljes kártalanítás mel­lett. Erre vonatkozik a szakasz (2) bekezdésé­hez indítványozott módosításom, amelynek el­fogadását kérem. Eluök: Kíván még valaki a szakaszhoz szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. A miniszter úr kíván szólni. Bornemisza Géza iparügyi miniszter: T. Képviselőház! Az előadó úr indítványa logi­kus továbbfolytatása annak, hogy a Közműn^ kák Tanácsának jogkörét a budapestkörnyéki közületekre is kiterjesztjük, ezért méltóztassék ezt az indítványt elfogadni. Petrovácz képviselő úr indítványt tett a 14. § (2) bekezdésének kiegészítésére nézve. Ez a bekezdés arról rendelkezik, hogy olyan úton, ahol zártsorú építkezés kötelező, az • előkertet kisajátítás jogcímén kisajátítási eljárás -nél­kül az út területéhez lehet csatolni, ha ezt az útforgalom szükségletei megkívánják. Petro­vácz képviselő úr ennek a rendelkezésnek ki­egészítését kéri olyan értelemben, hogy sza­badonálló építési mód esetén is lehetséges le­gyen az előkert igénybevétele, ami egyébként a 12. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében történik. Én már az általános vitánál bátor voltam rámutatni, hogy az előkert igénybevétele kife­jezetten ott történhetik kártalanítás nélkül útépítés céljaira, ahol az építésügyi hatóság már előre az út kibővítése érdekében írta elő — zártsorú építkezés esetén — az előkert meg­hagyását. Hogy az építésügyi hatóság, vagy a város nem rögtön vette igénybe azt az előker­tet, annak oka az, hogy akkor még talán a forgalom nem tette szükségessé azon a helyen az út megfelelő kibővítését. Az tehát, hogy kö­telező zártsorú építkezés esetén a hatóság elő­kertet ír elő és csak ebben az esetben ad épí­tési engedélyt, már magában foglalja, hogy az a terület tulajdonképpen az út része lesz és éppen azért, amikor annak ideje elkövetkezik, amikor az út forgalmi viszonyai megkívánják, természetesen minden további különösebb el­járás nélkül az úthoz csatolandó kell, hogy le­gyen. Teljesen felesleges Petrovácz képviselő úr javaslata, mert a törvényjavaslat kifejezetten csak azokról az előkertekről beszél, ahol zárt­sorú építkezés kötelező. Tehát a szabadonálló építési módnál az előkertek engedélyezése és igénybevétele nem tartozik ez alá a fejezet alá, arról egyéb rendelkezések rendelkeznek, amelyek természetesen megállapítják a kárta­lanítást is. Petrovácz képviselő űr felszólalásában több egyéb szempontot is érintett, miután azonban módosító indítványt a szakasz egyéb rendel­kezéseihez nem adott be, én csak egy kérdésre reflektálok és pedig arra, amikor azt mondotta a képviselő úr, hogyha az ilyen területnek közterületté való átalakítását vagy ha a sza­bályozás folytán valamilyen magánterületnek az úthoz való csatolását kell végrehajtani, ak­kor ez most tulajdonképpen a telekkönyvi ér­dekeltek hozzájárulása nélkül történhetik meg és ebben a hitelezők nagy sérelmét látja. Ezt a kérdést nem tudom így felfogni, mert annak a hitelezőnek, aki tudja, hogy ahol a zártsorú építkezés kötelező, ott az előkert létesítését ki­fejezetten abból a célból engedélyezték, hogy később esetleg az úthoz csatolhassák, annak számolnia kellett azzal, hogy az előkert értéke figyelmen kívül hagyandó. Ez a rendelkezés tehát nézetem szerint a hitelezőket egyáltalán nem sérti. Meg kell gondolni továbbá, hogy ha mái­valamelyik útvonalon a forgalom annyira megnövekszik, hogy a közület érdemesnek látja azt az áldozatot meghozni, hogy az elő­kertek átvételével az utat szélesítse, ott rend­szerint nagyobb értékemelkedés következett be és így a hitelezők helyzete tulajdonképpen javul. Éppen ezért kérem, méltóztassék ezt a sza­kaszt Petrovácz képviselő úr indítványának figyelembevétele nélkül az előadó úr módosí­tásával elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a 14. §-t eredeti szövegében elfogadni, szemben az elő­adó úr és Petrovácz képviselő úr indítványá­val*? (Nem!) Kérdem a t. Házat, t méltóztat­nak-e a 14. §-t az előadó úr módosításával el­fogadni, szemben Petrovácz képviselő úr mó­dosító indítványával? (Igen!) A Ház a 14. §-t az előadó úr módosításával fogadja el. Következik a 15. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni. Veres Zoltán jegyző (olvassa a 15. §-t). Elnök: Petrovácz képviselő urat illeti a szó.

Next

/
Thumbnails
Contents