Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-183

306 Az országgyűlés képviselőházának 183. ülése 1937 február 12-én, pénteken. vényben is érvényesül. Ott megveszik az esetleges áttörés útján érintett Összes telkeket és a megmaradó telekrészeket értékesítik. A kivitel azt mutatja, hogy ez az eljárás a közületre csak haszonnal jár. Az 1874-es porosz kisajátítási törvényben az ingatlan tulajdonjogának elvonása, vagy korlátozása csak teljes kártalanítás ellenében történhetik meg. Az idegen állam törvényhozásaiban tehát mindenütt a teljes kártalanítás a kisajátítás egyik első alapfeltétele. Ami ennek a szakasznak harmadik bekezdését illeti, itt egy hiteljogi veszedelmet látok abban, hogy az előző bekezdések értelmében a le- vagy hozzá jegyzést akár a város, akár a telektulajdonos a telekkönyvi érdekeltek hozzájárulása nélkül kérheti. Telekkönyvi érdekeltek alatt én általában a hitelezőkre gondolok. A hitelezők azáltal, hogy kisajátítási eljárás nélkül is lejegyezhető területek, elveszítik az ő hiteialapjukat, ennélfogva könynyen kaphatók lesznek arra az eljárásra, hogy ezentúl ne a telek egész értékét vegyék a hitelösszeg megállapításánál alapul, hanem csak kétharmadát, mert hiszen a telek egyharmada a törvényjavaslat szerint az ő tudtuk, beleegyezésük és megkérdezésük nélkül nemcsak kisajátítható, hanem le is jegyezhető. Az amúgy is nehéz hitelviszonyok megrongálására vezethet és a mostani roppant nagy pénzszűkében^ katasztrofális lehet, ha a bankok arra az .álláspontra fognak helyezkedni, hogy ezentúl csak a telkek kétharmadát fogják fedezetül elfogadni és azt az egyharmadrészt, amely ilyen módon az ő tudtuk nélkül is elvehető, nem veszik az adandó hitel bázisául. Ezért tartom ezt a bekezdést veszedelmesnek. Itt, lennél a szakasznál azt a módosítást voltam bátor javasloni, hogy ne csak akkor lehessen az előkertet^ kisajátítani, amikor az teljesen zártsorú építkezés előtt van, hanem mód adassék arra is, — és itt különösen a Thököly-útra gondolok — hogy olyan helyen, ahol nem zártsorú építkezés, hanem szabad, villaszerű építkezési módszer van, szabadon álló épületek emelése történik, szintén 'lehessen útszélesítés szempontjából kisajátítást végrehajtani, ezt azonban teljes kártalanítás mellett. Erre vonatkozik a szakasz (2) bekezdéséhez indítványozott módosításom, amelynek elfogadását kérem. Eluök: Kíván még valaki a szakaszhoz szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. A miniszter úr kíván szólni. Bornemisza Géza iparügyi miniszter: T. Képviselőház! Az előadó úr indítványa logikus továbbfolytatása annak, hogy a Közműn^ kák Tanácsának jogkörét a budapestkörnyéki közületekre is kiterjesztjük, ezért méltóztassék ezt az indítványt elfogadni. Petrovácz képviselő úr indítványt tett a 14. § (2) bekezdésének kiegészítésére nézve. Ez a bekezdés arról rendelkezik, hogy olyan úton, ahol zártsorú építkezés kötelező, az • előkertet kisajátítás jogcímén kisajátítási eljárás -nélkül az út területéhez lehet csatolni, ha ezt az útforgalom szükségletei megkívánják. Petrovácz képviselő úr ennek a rendelkezésnek kiegészítését kéri olyan értelemben, hogy szabadonálló építési mód esetén is lehetséges legyen az előkert igénybevétele, ami egyébként a 12. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében történik. Én már az általános vitánál bátor voltam rámutatni, hogy az előkert igénybevétele kifejezetten ott történhetik kártalanítás nélkül útépítés céljaira, ahol az építésügyi hatóság már előre az út kibővítése érdekében írta elő — zártsorú építkezés esetén — az előkert meghagyását. Hogy az építésügyi hatóság, vagy a város nem rögtön vette igénybe azt az előkertet, annak oka az, hogy akkor még talán a forgalom nem tette szükségessé azon a helyen az út megfelelő kibővítését. Az tehát, hogy kötelező zártsorú építkezés esetén a hatóság előkertet ír elő és csak ebben az esetben ad építési engedélyt, már magában foglalja, hogy az a terület tulajdonképpen az út része lesz és éppen azért, amikor annak ideje elkövetkezik, amikor az út forgalmi viszonyai megkívánják, természetesen minden további különösebb eljárás nélkül az úthoz csatolandó kell, hogy legyen. Teljesen felesleges Petrovácz képviselő úr javaslata, mert a törvényjavaslat kifejezetten csak azokról az előkertekről beszél, ahol zártsorú építkezés kötelező. Tehát a szabadonálló építési módnál az előkertek engedélyezése és igénybevétele nem tartozik ez alá a fejezet alá, arról egyéb rendelkezések rendelkeznek, amelyek természetesen megállapítják a kártalanítást is. Petrovácz képviselő űr felszólalásában több egyéb szempontot is érintett, miután azonban módosító indítványt a szakasz egyéb rendelkezéseihez nem adott be, én csak egy kérdésre reflektálok és pedig arra, amikor azt mondotta a képviselő úr, hogyha az ilyen területnek közterületté való átalakítását vagy ha a szabályozás folytán valamilyen magánterületnek az úthoz való csatolását kell végrehajtani, akkor ez most tulajdonképpen a telekkönyvi érdekeltek hozzájárulása nélkül történhetik meg és ebben a hitelezők nagy sérelmét látja. Ezt a kérdést nem tudom így felfogni, mert annak a hitelezőnek, aki tudja, hogy ahol a zártsorú építkezés kötelező, ott az előkert létesítését kifejezetten abból a célból engedélyezték, hogy később esetleg az úthoz csatolhassák, annak számolnia kellett azzal, hogy az előkert értéke figyelmen kívül hagyandó. Ez a rendelkezés tehát nézetem szerint a hitelezőket egyáltalán nem sérti. Meg kell gondolni továbbá, hogy ha máivalamelyik útvonalon a forgalom annyira megnövekszik, hogy a közület érdemesnek látja azt az áldozatot meghozni, hogy az előkertek átvételével az utat szélesítse, ott rendszerint nagyobb értékemelkedés következett be és így a hitelezők helyzete tulajdonképpen javul. Éppen ezért kérem, méltóztassék ezt a szakaszt Petrovácz képviselő úr indítványának figyelembevétele nélkül az előadó úr módosításával elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a 14. §-t eredeti szövegében elfogadni, szemben az előadó úr és Petrovácz képviselő úr indítványával*? (Nem!) Kérdem a t. Házat, t méltóztatnak-e a 14. §-t az előadó úr módosításával elfogadni, szemben Petrovácz képviselő úr módosító indítványával? (Igen!) A Ház a 14. §-t az előadó úr módosításával fogadja el. Következik a 15. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni. Veres Zoltán jegyző (olvassa a 15. §-t). Elnök: Petrovácz képviselő urat illeti a szó.