Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.
Ülésnapok - 1935-182
Az országgyűlés képviselőházának 182. zatni a részletes rendezési terviben. Tehát nincs itt szó sieanani féle joglemondásról. Minden olyan módosításnál azonban, amely az általános rendezési tervre vonatkozik, igenis ragaszkodni fogunk továbbra is a törvényjavaslat eredeti intenciójának megfelelően a nióniszteri jóváhagyásihoz. Ami most a Petrovácz képviselő úr által előterjesztett ündtványokiat illeti, én ezeket 'az indítványokat — méltóztassék meggyőződve lenni — merni azért utasítom vissza, (mintha ezek nem lennének józanok, 'én ezt meni állítom, ezek lehetnek józanok, csak nem tartoznak a tör' vény javaslat keerítébe és nem. illeszthetők bele a törvényjavaslatba, mert ellenkeznek a törvényjavaslat intencióival. (Rassay Károly: Ebbe a törvényjavaslatba minden beleillik ! — Horváth Zoltán: Kerettörvény!) Bocsánatot kérek., ne kezdjük elölről a vitat. Nagyon sajnálom, hogy a képviselő urak nem olvasták el a törvényjavaslatot és nem figyelték a felszólalásokat. (Rassay Károly: Ha nincs is egy olyan kitűnő osztályunk, amely előlkészíti az anyagot, azért mii magunk elolvastuk! Nehezebb a helyzet, de azért elolvastuk!) Petrovácz képviselő úr azt kívánja, hogy a 3. § (1) (bekezdésének b) és c) pontja töröltessék, A b) pont azt mondja, hogy a várost, illetve Budapesten a Közmunkák Tanácsát a minisztérium, a rendezési tervek megváltoztatására kötelezheti. Milyen esetben merülhet fel egy ilyen terv megváltoztatásának szükségességei (Petrovácz Gyula: Az nincs megmondva!) Bent van elől, hogy: »közérdekből«. A közérdek jelen esetben vagy a város érdekét jelenti, vagy egy általános, magasabbrendű közérdeket jelent. Ei tudom képzelni ezt a változtatásra való kötelezést a város érdekében, amikor a város valamely problémáját esetleg nem jól fogta fel. (Petrovácz Gyula: Nem ismerte fel!) Ügy van. Előfordult ez. miár^a magyar viszonyok között. De el tudom képzelni úgy is, hogy a város talán jól fogta fel a saját problémáját, de például nem tett eleget annak az előírásnak, amely arra kötelezi, hogy a szomszédos közület érdekeit is figyelembe vegye, vagy nem tett eleget esetleg egy cmagasaibbrendű honvédelmi, vasútforgalmi, vagy közforgalmi szempontnak, ami indokolttá tenné azt, hogy azt az általános tervet módosítsa, úgyhogy ettől a kitételtől, illetve ettől a rendelkezéstől eltekinteni nem tudok és ez véleményem szerint nemcsak a városok szempontjából, hanem az általános közérdek szempontjából is indokolt. Ami már most azt a megjegyzést illeti, hogy a várost a minisztérium egész közműhálózata terveinek bemutatására kötelezheti, itt kétféle közműről van szó: vannak közművek, amelyek már készen vannak, mert hiszen minden jól megépített városnak ilyen terveinek kell lennie, és vannak közművek, amelyek majd a jövőben létesülnek, amelyeknek pedig a városrendezési terv alapján kell a terveit elkészíteni. Már most hogyan tudjon a felügyelő hatóság és a jóváhagyó hatóság egy konkrét kérdésben állást foglalni, amikor esetleg egy tervmódosítást nyújtanak ibe neki, és ninosen •meg az összefüggő kép, nincsen meg az, hogyan illeszthető bele az az egész város közműhálózatába 1 ? Én azt hiszem, ez a jog, hogy egy közműhálózati tervet a minisztérium megkövetelhet az autonómiáktól, hogy el tudjon igazodni az autonómiák által jóváhagyásra felterjesztett ülése 1937 február ll~ên, csütörtökön. 287 városrendezési terv tekintetében, abszolúte nem sérelmük az autonómiáknak, és ezt véleményem szerint nem lehet így felfogni. Ami most a képviselő úrnak azt a megjegyzését illeti, hogy tervpályázatot csak ott hirdessünk, ahol a város már bebizonyította, hogy nem tudja elkészíteni azt a városrendezési tervet, illetve tervet készített és az nem volt jóváhagyható, ezt nem tartom helyesnek éppen a városok érdekében, mert esetleg ezzel a rendelkezéssel dupla költséget és dupla fáradságot takarítunk meg a városnak. Megtörténhetik ugyanis, hogy valamelyik vidéki városunk olyan közegekre bízza a városrendezési terv elkészítését, akikről nyilvánvaló, hogy nem fognak tudni megfelelni feladataikI nak és a követelményeknek.. Azonkívül pedig i lehetnek egy-egy városnál egészen különleges I követelmények, amelyek (tekintetében esetleg a helyi emberek egyáltalában nem megfelelőek egy ilyen terv elkészítésére. Éppen a városok kiíimélése és a dupla költség elkerülése érdekébtn tartam szükségesnek ennek a lehetőségnek fenntartását. (Petrovácz Gyula: Hogy fogja kiválogatni a városokat?) Ezt generálisan igazán nem lehet elintézni, I ímert vannak városok, ahol például kiváló váI rosrenideaésii szakértő van mint mérnök alkiaij mázva és van olyan város, ahol a városrendezés é® építésügy intézése egy gépészmérnök kezében van. Ha ^valamely város gépészmérnökre jakarná rábízni a városrendezésii terv elkészítését, én — bár magam is gépészmérnök | vagyok — kötelességemnek tartanám, (mint vá! rosrendeaő, ezt megakadályozni. Ez tehát a városoktól függ. Petrovácz képviselő úr megint (kifogásolt valami magyartalanságot, amely úgy hangzik, hogy mlinden telek tulajdonosa vagy birtokosa köteles tűrni azt, hogy telkén a rendezési terv elkészítéséhez szükséges munkát elvégezzék s a szükséges berendezéseket ott tacrtsák. Azt mondja a képviselő úr, hogy ha itt a »berendezés« szót a jelzőberendezésekre korlátoznék, akkor ^ezt érthetőnek tartaná. A 'felmérési munkáik f (keretében azonban nemesaik jelzőberendezéseket kell ott tartani, hanem egyebeket is, mert hiszen pl. a fix pontok meghatározásáról isi kell intézkedni. Ha jól tudom, a fiix pontok kitűzéséről, a kataszteri felmérésire vonatkozó [rendszabályok (rendelkezneik, — nem vagyok egészen biztos Ibenne — de kétségtelen, hogy egy felméréssel kapesolatlbian nemcsak fix pontokat fognak kitűzni, hanem megtörténhetik, pogy például egy fabódét fognak ott építeni vagy otthagynak 'egypár deszkát, egypár oszlopot vagy szerszámot. Méltóztatik tudni, hogy egy fix pontnak a kitűzése elég bosszú ideig tart és folyamatos munka, ezért nem lehet azt kívánni azoktól a felmérő hatóisági közegektől és mérnököktől, hogy iminden este vigyék be a városházára azokat a jelzőkészülékeket és szerszámokat, hanem termésiaetes, hogy ott its. hagyhatják. Azt hiszem tehát, hogy a »berendezés« szó itt feltétemül helyes. Pineaich képviselő úr lazt indítványozta, hogy a másolatokért, illetve kivonatokért ne általános érvényű rendelkezés értelmében kérjük a díjakat, hanem minden egyes városnak engedjük át a díjmegállapítás jogát. Ecrről is lehetne beszélni, a helyzet azonban az, hogy például a telekkönyvi kivonatoknál — úgy tudom — ez a kérdés az egész országra nézve teljesen egységesen vain rendezve, úgyhogy városrendezési teirvimiásolatokért, mieg építési 42*
