Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-182

286 Az országgyűlés képviselőházának 182, szívem melegével beszéd közben üdvözöljem az újonnan megválasztott Griger Miklós tisztelt képviselőtársunkat. (Taps a baloldalon. — Rassay Károly gr. Festetics Domonkos felé: Nyugodtan tapsolhat, gróf úr! — Farkas István: Csak vitéz Endrének tapsol! — Zaj. — Esztergályos János: Es Grósz bácsinak, amikor a maceszt hozza! — Derültség és zaj.) A javaslathoz visszatérve, azt tartom, helyesebb volna, há a miniszter úr a tervpályázat tartását abban az esetben rendelné el, ha á város a városrendezési tervet, nem tudja megcsinálni, vagy ha a miniszter úrhoz felterjesztett tervek nem megfelelők. Ahhoz tehát hozzájárulnék, hogy renitenciával vagy impotenciával szemben a miniszter úr tervpályázat tartását rendelje el, • ellenben abban, '' hogy a miniszter úr kikeressen egy várost és annál elrendelje tervpályázat tartását, egy másik városnál pedig nem, akkora diszkrecionális jogot látok, hogy ezt nem tudom a miniszter úrnak megadni. Azt a felhatalmazást, hogy a város költségére elvégeztetheti a miniszter a felmérést, az esetben, — mint a (2) bekezdés mondja — ha a város »kellő ( idő alatt egyáltalán nem, vagy nem megfelelően« készítette azt el, a miniszter úrnak készséggel megadom, ehhez hozzájárulok. Azt is elfogadom, hogy a városszabályozási tervet megállapíthatja abban az esetben, ha a város nem végzi el ezt a feladatot, vagy nem megfelelően végzi el, vagy renitenciát tanúsít. De a tervpályázatnál miért nem méltóztatik ugyanehhez a kritériumhoz kötni az intézkedést í Méltóztassék elfogadni azt a* módosításomat, amelyet benyújtottam, hogy tudniillik nemcsak az e) és f) pontok után van a renitencia előfeltétele kikötve ahhoz, hogy a miniszter úr intézkedhessek, hanem a tervpályázat tartásának kötelezettségénél is ez a renitencia vagy alkalmatlanság legyen a kritérium. *'•'' Azt ihiszem, a miniszter úr ebbe a módosításba igen könnyen belemehet, mert nem hiszem, hogy Önkénykedni kívánna. Azt (hiszem, hogy a .miniszter úr tervpályázat tartását csak akkor akarja elrendelni valamely községre nézve, ha látja, hogy a rendezési tervet az a község vagy város nem tudja megcsinálni. Hogy miért ne lehetne ez benn a törvényjavaslatban úgy, amint a szakasz későbbi részében van, azt nem tudom megérteni. Azt viszont mint technikus kifogásolom, hogy egy értelmetlen mondat van a (3) bekezdésben. Ez a bekezdés azt mondja, hogy (olvassa): »Minden telek tulajdonosa vagy birtokosa köteles tűrni, hogy telkén^ a rendezési terv elkészítéséhez szükséges munkát elvégezzék« — eddig értelmes a szöveg —

»saszükséges berendezést ott tartsák«, — ez már ,nem értelmes dolog. A felmérésnél ugyanis semmiféle szükséges berendezés nincsen. Ha a miniszter úr arra kötelezné a telektulajdonost, hogy azokat a fix pontokat, amelyeket a mérnökök megállapítottak, változatlanul megőrizni tartozik, ennek volná értelme, mert igenis közérdek az, hogy egy város* felmérésénél kitűzött pontok sértetlenül és változatlanul helyükön megmaradjanak. De .így e nélkül minden birtokos, akinek alkalmatlan az a pont, megteheti, hogy azt a pontot 30 centiméterrel odább teszi és esetleg csak tréfából vagy egy méterrel hátrább helyezi, vagy, ha magassági pont, ráver kettőt a kalapáccsal és ezáltal egy centiméterrel lesüllyeszti. ülése 1937 február 11-én, csütörtökön. Ez ellen nem védi meg a miniszter úr a felmérést. Ellenben arra nézve, hogy »a szükséges berendezést ott kell tartani«, azt kell mondanom, hogy nincsen olyan felmérési berendezés, amelyet egy telektulajdonos területén lehetne tartani. A műszerek sokkal kényesebbek, semhogy ott hagyhatnák bármely birtokos telkén. A műszereket mindig nagyon óvatosan elviszik és őrzik saját maguk a szakemberek, úgyhogy ennek a rendelkezésnek semmi értelme nincsen. Ezért e helyett azt a módosítást javaslom, hogy »köteles a telken elhelyezett jelzőeszközöket változatlanul megőrizni«. Ennek van értelme, ez olyan kívánság, amelyet helyes volna elfogadni. (Zaj.) T. Ház! Bár abszolúte egy hajszálnyi reményem-sincs arra, hogy bármilyen józan módosítást is elfogdadnának, ennek ellenére mégis kérem a mélyen t. Házat, méltóztassék módosító indítványaimhoz hozzájárulni. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik Pinezich István képviselő úr. Pinezich István: T. Képviselőház! A 3. § 4. pontja szerint a felmérési adatokról, térképekről és leírásokról, továbbá a teleknyilvántartásról bárki részleges másolatot, illetőleg kivonatot kérhet és ezek díját a belügyminiszter az iparügyi miniszterrel egyetértően állapítja meg. Készemről ezt az intézkedést sein célszerűnek, sem gyakorlatinak nem tartom. Szerintem helyesebb volna, ha ezeknek a díjaknak megállapítása a városok, a községek kezében volna, hiszen a helyi viszonyokat, szempontokat figyelembe kell venni. Lehetnek olyan városok, amelyek olcsóbban vagy ingyen vagy drágábban adják ezeket a másolatokat, aszerint, ahogyan azt viszonyaik követelik. Ezeket a díjakat, szerintem, nem lehet az egész országra nézve egyöntetűen megállapítani és azért sem tartom helyesnek ezt az intézkedést, mert nem szeretném, ha az önkormányzatok itt egy bizonyos tűszúrást éreznének, mintha ilyen kisszerű dolgokban is bele akarnának nyúlni az önkormányzat dolgaiba. Tisztelettel kérem tehát, méltóztassék azt a módosításomat elfogadni, amely szerint a 3. § 4. bekezdésének második mondata helyébe a következő mondat iktattassék (olvassa): »A másolatokért, illetőleg kivonatokért a város (község) a szabályrendeletben megállapítandó díjat szedheti.« Kérem indítványom elfogadását. Elnök : Kérdem, kíván-e »még valaki a 3. §-boz 'hozzászólni. (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A 'miniszter úr kíván szólni. Bornemisza Géza iparügyi miniszter: T. Képviselőház! A 3. §-boz az előadó úr javasolt egy módosítást, amelynek értelmében az a hatásköri kérdési, amelyet a Ház miniden oldaláról sürgetni méltóztatott, elintézést nyert;. Petrovácz képviselő úr fűzött ezenkívül méig néhány módosítást a javaslathoz. Mielőtt ezekre áttérnék, (méltóztassék -'• megengedni, hogy Petrovácz képviselő úrnak felszólalása elején hangoztatott és az általános és; részletes rendezéjsi tervvel kapcsolatos megjegyzéseire reflektáljak. Még egyszer hangsúlyozom, — és ne méltóztassék ezt félremagyarázni óhajtani — hogy. minden olyan 'tervváltoztatás, amely a törvény szerint a részletes rendezési terv hatálya alá tartozik, tehát a részletes; rendezési terv változtatása,. nem kell, hogy miniszteri jóváhagyás alá kerüljön, azt csak át kell ve-