Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-182

280 Az országgyűlés képviselőházának 18Í inas annak a tervnek végrehajtására. Még egy másik fontos kritérium is van, az tudniillik, hogy meglegyen annak a helységnek a lakosságában bizonyos kívánalom a városias életre. Ezek a kritériumok természetesen elsősorban a városi igazgatásnál jutnak kifejezésre, ezen túlmenőleg azonban a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy minden olyan községben, ahol vagy maga a község kéri, mert képes ezeknek a terheknek viselésére vagy ahol a közérdek indokolja, a miniszter a városrendezési kötelezettséget is kiterjesztheti. Sándor képviselő úr azt mondotta, hogy ne a miniszter állapítsa ezt meg. Alkotmányos országban a minisztérium kormányoz (Sándor István: Korlátok között!) és én azt hiszem, teljesen alkotmányos szellemben járunk el akkor, amikor azt mondjuk, hogy a közület kérésére rendeli el ezt a miniszter, mert /hiszen egy törvényt — ugyebár — mégsem lehet a íhelyi hatóság állásfoglalása alapján egyszerűen, minden kormányhatósági hozzájárulás nélkül kifejleszteni, úgyíhogy azt hiszem, etekintetben is a legteljesebb mértékben alkotmányosan jártunk el. Vázsonyi képviselő úr javaslatát az előadó úr magáévá tette, ez a szövegmódosítás tehát meg fog történni. Ami t már most Petrovácz képviselő úr konkrét javaslatait illeti, az egyik arra vonatkozik, hogy az 1. § a) pontjában a »területet« szó helyébe a »területeit« szót tegyük. Erről lehet vitatkozni. En a területet eddig mindig gyűjtőfogalomnak képzeltem el és amikor én azt mondom, hogy meg kell határozni a városias kialakításra szánt területet, akkor nem mondom azt, hogy összefüggő területet értek alatta. Az indokolás világosan megmondja, hogy annak a területnek egyáltalában nem kell összefüggő területnek lennie, mert el tudok képzelni kisebb területrészeket is. (vitéz Bénárd Ágost: Magyarosabb! — Petrovácz Gyula: Területeket!) Nem területeket, mert el tudok képzelni olyan területrészeket, amelyek egyáltalában nem tartoznak a város belterületéhez és mégis ki kell terjeszteni azokra az általános rendezési tervnek a hatályát, úgyhogy Petrovácz képviselő úrnak ezt a javaslatát nem tudom elfogadni. Másik javaslata az, hogy a 2. .bekezdés 14. sorában előforduló »zajos« szó elé az, »a« névelő tétessék és hogy a 15. sorban lévő »üzemek« szó helyéhe a" »gyárak és ípartel'epek« szavak tétessenek, illetőleg a képviselő úr azt akarja, hogy zárójelbe tegyük ezt a kifejezést, tehát magyarázó kifejezésnek kívánja ezt a két szót felfogni. En is kívánatosnak tartom, hogy azt mondjuk, hogy »ki kell jelölni a városias' kialakításra szánt területnek azokat a részeit is, amelyeket a váró* az utak, közkertek, füves terek, vaspályák, továbbá a nagykiterjedésű, zajos, bűzös, tűz- vagy robbanásveszélyes és elkülönítendő üzemek elhelyezésére rendel«. Nem látok itt semmiféle: magyartalanságot abban, amikor a névelőket elhagyjuk. Ha ezt mindenütt meg akarnók tenni, akkor végig vissiza kellene menünk és az összes ilyen külön fogalmaknál ki kellene tennünk a névelőt. Szerintem a névelő itt fölösleges, de azon, hogy fölösleges-e vagy sem, nem fogunk öszszeveszni. Ami az »üaemek« szót illeti, ezt a 'szót a törvényjavaslatba tudatosan vettük fel. Tudniillik a »gyárak és ipartelepek« ^ megjelölés már korlátozza az üzemek fogalmát. Az ipartörvény hatálya alatt álló üzemeket nevezzük gyáraknak és ipartelepeknek, viszont itt nem. ülése 1937 február 11-én, csütörtökön. c-ak ilyen természetű üzemekről van szó, például ( lehet szó sertésszállásról, vagy szérumtelepről, amely talán nem zajos, de bűzös és amelynek kétségkívül szintén ki kell jelölni a megfelelő helyet. Azt hiszem, .hogy az »üzemek« és »gyárak és ipartelepek« szavak feles erélése teljesen hibás lenne és a zárójelben való magyarázat ismét félreértésekre adhatna okot. Méltóztassék megnyugodni abban, hogy az őszes ez alá a fogalom, alá tartozó objektumokat helyesen az »üzemek« szó jelöli. Ezek után kérem a t. Házait, méltóztassék az eredeti szövegezés helyett az előadó úr indítványa alapján átszövegezett 1, §-t elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök: A tanácskozást befejzettnek nyilvánítom. (Petrovácz Gyula: Félreértett szavaim helyreigazítására kérek szót!) A vitát bezártam lüiáar az előbb, most csak a miniszter úrnak volt iházszabály szerű felszólalási joga. (Egy hang a jobboldalon: A következő szakasznál! — Petrovácz Gyula: Akkor már késő!) Következik a határozathozatal. Az eredeti javaslattal szemben áll Petrovácz Gyula képviselő úr módosítása és az előadó úr kétrendbeli módosítása, mert Vázsonyi János képviselő úr módosító javaslatát magáévá tette. Kérdem a t. Házat: méltóztatik-e a szakaszt eredeti szövegezésében elfogadni, ^ szemében Petrovácz Gyula és az előadó úr módosító indítványával? (Nem!) Ha nem, felteszem a kérdést újból : méltóztatik-e a szakaszt az előadó úr módosító indítványaival elfogadni, szemben Petrovácz Gyula képviselő úr módosító indítványával'? (Igen!) A Ház a szakaszt az előadó úr módosító indítványaival tette magáévá. Következik a 2., §. Kérem a jegyző urat, méltóztassék a szakaszt felolvasni. Veres Zoltán jegyző (felolvassa a 2. $-t). Elnök: Az előadó úr következik szólásra. Usetty Béla előadó: Mélyen t. Képviselőház! •A 2. §-hoz a következő indítványokat terjesztem elő. Indítványozom, hogy a 3. bekezdés negyedik sorában a »székesfőváros szó után az »és környékére« szavak szúrassanak be. A bekezdés 13. sorában pedig az »előtt« szó után következő szöveg a bekezdés végéig elhagyassék és e szöveg helyébe a következő szöveg iktattassák be (olvassa) : »... iaz illető város vagy község törvényhatósági bizottságát, illetőleg képviselőtestületét, a részletes rendezési terv megállapítása előtt pedig az illető város polgármesterét, illetőleg a község képviselőtestületét köteles meghallgatni.« Indítványozom továbbá, hogy a szakasz 7. bekezdése 8. számot kapjon és a. bekezdés elé új bekezdésként a következő szöveg iktattassák (olvassa): »7. E törvény rendelkezései . szempontjából Budapest székesfőváros környékének területét a belügyminiszter az iparügyi miniszterrel egyetértően állapítja meg.« Indítványozom továbbá, hogy a 4. bekezdés negyedik és ötödik sorában »a belügyminiszter és az iparügyi miniszter együtt« szavak helyébe »az iparügyi miniszter a belügyminiszterrel egyetértően« szavak iktattassanak be (Esztergályos János: Floridor és Celestin!) s a negyedik bekezdés végére pont helyett pontosvessző, utána pedig a következő szöveg kerüljön (olvassa): »Jogorvoslat esetén végső fokon az iparügyi miniszter a belügyminiszterrel egyetértően határoz.« A javaslat indokolása az, (Esztergályos