Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-182

Az országgyűlés képviselőházának 182. János: Mindegy az, kérem!) amit már az általános vita megkezdése előtt is voltam bátor megemlíteni, hogy tudniillik nemcsak Budapestre, hanem Budapest környékére is kiterjesztetik a Fővárosi Közmunkák Tanácsa hatásköre azért, hogy a városszabályozás a már meglévő, de törvényesen még el nem fogadott NagyBudapesten egységesen történhessék meg. A másik módosítás pedig arra vonatkozik, bogy az iparügyi miniszter úr kapja meg itt is a döntő és befolyásoló szerepet. Kérem, méltóztassék mindkét indítványomat elfogadni. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Szólásra következik Petrovácz Gyula képviselő úr. Petrovácz Gyula: T. Képviselőház! Azt kívántam tisztázni az elnök úrral, hogy a házszabályok hogyan adnak módot egy képviselőnek arra, hogy a miniszter úr nyilvánvaló félreértését még a határozathozatal előtt a maga részéről megmagyarázhassa. Ügy látszik azonban, a házszabályok erre nem adnak módot és így csak utólag, a határozathozatal után magyarázhatom meg, hogy én azt az »à« névelőt nem azért kérteim beiktatni, mert ez magyarosabb, hanem azért, hogy bűzös vagy zajos gyárnál ezt a rendelkezést ne foglaljuk össze a nagykiterjedésüvel (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Ott a vessző!), hanem kiterjedésre való tekintet nélkül lehessen alkalmazni a törvény rendelkezését. Nem perdöntő és igazán nem égbekiáltó dolog, de viszont kellene lenni valami módnak a házszabályokban arra, hogy egy nyilvánvaló félreértést a képviselő az előtt korrigáljon, mielőtt a határozathozatal megtörténnék. Bátérve a 2. §-ra, örömmel üdvözlöm az előadó úr módosító javaslatát, illetve azt a javaslatot, amely több szakaszon elhúzódva fog a továbbiakban keresztülvonulni, s amelynek elvi lényege az, hogy Pest környékére ki méltóztatik terjeszteni a Közmunkák Tanácsának hatáskörét. Ezt a javaslatot talán nem is abból a szempontból üdvözlöm, amely ennek a rendelkezésnek célja, hogy tudniillik a jövő Budapest szabályozásába a mai Budapest beleszólhasson, hogy a jövő XV., XVI., XIX. vagy XX. kerület rendezésének előkészítéséhez a székesfőváros a maga^ közegei és a Közmunkák Tanácsa útján hozzájárulhasson és Pest környékének területén is olyan viszonyokat teremthessen, hogy amikor később elkövetkezik, — mert el fog következni — ezeknek a városoknak a fővároshoz való csatolása, akkor ezeknek szabályozása, közművekkel való kiépítése azoknak a céloknak irányában történjék, amely irányban a főváros haladni akar. Mondom, ez a javaslat tulajdonképpeni célja és én mégsem ezt üdvözlöm benne. Amit én ebben a gondolatban üdvözlök, az az, hogy végre lesz egy szerv, a fővárosi Közmunkák Tanácsa, amelyben összeülhetnek a főváros és Pestkörnyék képviselői, amelyben nemcsak az időnkint előforduló kisebb konkrét szabályozási, városépítési, vagy fellebbezési kérdéseket beszélhetik meg, hanem állandó és rendszeres együttülés mellett megbeszélhetik azokat a vitás, vagy mondjuk, kölcsönösen félreértett ügyeket is, amelyek megérzik Budapest és Pest környékének közigazgatási atmoszféráját. Azt hiszem, hogy ebből a szempontból erre a rendelkezésre nagyon nagy szükség van és ennek a rendelkezésnek ebből a szempontból nagyon üdvös hatásaira számíthatunk. En tehát nem kívánok ehhez a további szakaszoknál hozzászólni, de általánosságban kijelentem, ülése 1937 február 11-én, csütörtökön. 281 hogy az előadó úrnak ezt a módosítását, amelyet ennél a szakasznál kezdett beterjeszteni, magamévá teszem. Ami a 2. §-hoz általam beadott módosítást, illetve azokat a kritikákat illeti, amelyekkel itt bátor vagyok élni, első kifogásom az, hogy a törvényjavaslat egyenlő határidőt állapít meg az összes városok részére a szabályozási terv elkészítésére és a felmérésre. Attól tartok, hogy ebből olyan torlódás lesz a városszabályozó mérnökök és építészek munkájában, amely a hatodik év végén majd kritikussá válik. Csak egy kis konkrét példát mondok, miniszter úr. A székesfőváros a napokban elrendelte, hogy légvédelmi okokból össze kell írni a város területén lévő kutakat. Az összeíráshoz minden telektulajdonos tartozik bemutatni kútépítési engedélyét és akinek ez nincsen meg, az tartozik haladéktalanul nyolc napon belül ilyen engedélyt kérni olyan tervrajz csatolásával, amelyet hatósági kútépítő állított ki. A XIV. kerületben 1152 ilyen kút van és nyolc nap alatt be kell adni ezeket a terveket, pedig a kerületben csiak két képesített kútmester van. Ez a két képesített kútmester természetesen képtelen ezeket elkészíteni, illetőleg csak úgy tudja elkészíteni, ha nagy személyzetet vesz fel, akik állandóan ezen dolgoznak, és megzsarolja az illető telektulajdonosokat. Mert egy ilyen, vázrajzért osaík 20 pengőt mernek elkérni! Egy nyolcnapi határidő tehát amely mindenkire vonatkozik, ilyen eredményeket hozhat létre. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Nyolc nap és hat esztendő nagy különbség!) Méltóztatik ismerni úgy a közigazgatást, imint az egyént? öt esztendeig egyetlen város sem fog ezzel foglalkozni, csak a hatodik évben, amikor szorul a kapca, kezdenek majd vele foglalkozni és akkor majd nem fognak elég geodétát és elég városszabályozó mérnököt kapni. Ha a miniszter úr ahhoz a szerintem logikus elgondoláshoz hozzá tudna járulni, hogy a kisebb városoknak rövidebb határidőt, a nagyobb városoknak nagyobb határidőt adjunk, — mert a 6000—7000— H0.O0O lakosú törvényhatósági városok meg tudják csinálni négy esztendő alatt, a nagyobb városoknak hosszabb időre van szükségük ezeknek a munkáknak elkészítéséhez — akkor természetesen ezek a munkák eloszlanának és azok, akik egyik-másik helyen már gyakorlatot szereztek, szukcesszive ezen gyakorlat alapján sokkal eredményesebb terveket tudnának csinálni. Mondom, tekintettel arra, hogy hoszszú időről van szó, félek attól, hogy mire vezet majd ez a hatesztendős terminus. Kernelem azonban, még beszélhetünk erről ebben a Házban hat esztendő múlva is — hiszen ez nem nagyon hosszú idő — és akkor meg méltóztatnak látni, hogy igazam volt abban a tekintetben, hogy olyan torlódás áll majd elő a hatodik esztendő végén, amellyel nem fognak tudni megbirkózni, és mivel a miniszter úrnak joga van ezt a hatesztendős terminust kitolni, kénytelen lesz élni ezzel a jogával az esetek 90 százalékában, úgyhogy a városoknak legfeljebb 10 százaléka fog a hat esztendő végén városszabályozási tervet bemutatni. Igazán nem áll a közérdekkel ellentétben, hogy bizonyos elosztást méltóztassanak ezekre a munkákra vonatkozólag csinálni, hiszen aggodalmamat, mint olyat voltam bátor felhozni, 'amely a tapasztalatok alapján ébredt fel bennem. Másik javaslatom, amelyet szintén ennél a