Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-182

Az országgyűlés képviselőházának 182. ülése 1937. évi február hó 11-én, csütörtökön, Sztranyavszky Sándor és vitéz Bobory György elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A városrendezésről és az építésügyről szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak : Usetty Béla előadó; (részletesen foglalkozott a főváros közlekedési ügyeivel.) A részletes tárgyalásnál : Petroyácz Gyula, Vázsonyi János, Sándor István, Bornemisza Géza iparügyi miniszter, Czirják Antal, Pinezich István, Esztergályos János, Müller Antal. - A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. - Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. , A üormány résééről jelen volt : Bornemisza Géza. (Az ülés kezdődött délelőtt 10 óra 3 perckor.) (Az elnöki széket Sztranyavszky Sándor foglalja el.) Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. A jegyzőkönyv vezetésére Brandt Vilmos, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Rakovszky Tibor, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére Veres Zoltán jegyző urakat kérem fel. Napirend szerint következik a városrendezésről és az építésügyről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. (Iromt 302, 349) Szólásra következik Usetty Béla előadó úr. aki a tegnapi ülésén beszédének elmondására halasztást kért és kapott. Usetty Béla előadó: Mélyen t. Ház! Ez a törvényjavaslat annyi ideig tárgy altatott itt a Házban, bogy annak részleteivel nekem már nem kell foglalkoznom és nem is szabad fog* lalkoznom és a képviselőtársaim idejét igénybe venni akkor, amikor az iparügyi miniszter úr itt közel két órán át ismertette ennek a törvénynek intencióit s ismertette azt is, hogy mi késztette a kormányzatot ennek a törvényjavaslatnak benyújtására és részleteiben foglalkozott azokkal az egyes 'kérdésekkel, amelyeket képviselőtársaink itt kifogásoltak, vagy amelyekre vonatkozólag észrevételeket tettek. Én tehát nem fogok ezzel a törvényjavaslattal részleteiben foglalkozni, csak egy-egy kérdést fogok kiragadni, amellyel a képviselőház igen részletesen és behatóan foglalkozott s ahol talán még egy-két kérdés megvilágításra vár. Inkább a főváros dolgaival kívánok foglalkozni, mert valóban ez a törvényjavaslat elsősorban magát Budapest székesfővárost érinti, bár vannak kihatásai, amelyek a kis- és nagyközségekre is vonatkoznak, végeredményben azonban elsősorban mégis magát a fővárost s utána a törvényhatósági jogú és a megyei városokat érintik. Én tehát, ha meg méltóztatik engedni, előbb KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XI. egy-két részlettel kívánok foglalkozni és azután a fővárosi problémákkal. Képviselőtársaim jórésze különösen azt hangsúlyozta ki, hogy ez a törvényjavaslat az autonómiának bizonyos sérelmét jelenti, amely autonómiát nem szívesen fogadnak és amelyet meg akarnának szüntetni. (Esztergályos János: Ügy is van!) Ilyen kis kérdésekből is, hogy például ki fogja megállapítani az általános és részletes rendezési terv "másolatának díját, vagy a teleknyilvántartásból vett másolatok díját, autonómiasérelmet kovácsoltak egyes képviselőtársaim és azt mondották: (helytelen, hogy ezt a minisztérium, helyesebben az iparügyi minisztérium a belügyminisztériummal együtt fogja megállapítani; ezt magára az autonómiára kellene bízni. Én nem látok ebben semmiféle autonómiasérelmet, de nem is tartanám helyesnek, ha más rendelkezés lenne a törvényben, mert ezt nem lehet törvényhatóságonként, vagy pedig egyes megyei városonként, vagy mondjuk éppen kis- és nagyközségenként különféleképpen megállapítani. Egységes díjszabásnak kell készülnie erről, nem lehet és nem szabad nagy jövedelmet szerezni akarni az egyes közületeknek, legfeljebb arról lehet szó, hogy a kész'kiadásokat térítsék meg. Általában így van ez mindenütt, a telekkönyvi rendtartásban is ki van mondva, hogyha valaki telekkönyvi kivonatot akar kapni, mennyi bélyeget és díjat kell megfizetni és ez egységes. (Esztergályos János: Illetéket, amely a városrendezésre szolgál.) Itt is csak erről lehet szó. Az illetékek másra vonatkoznak, nem arra, hogy ezekből a másolatokból szedjék be. A 24. § megmondja részletesen, miből kell ennek a városrendezésnek költségeit előteremteni, ezt a jövedelemforrást azonban nem sorolja fel és ezt nem is tartanám helyesnek. Tehát ebből autonómiasérelmet kovácsolni teljesen tarthatatlan és lehetetlen s azt hiszem, hogy a törvénynek ez a rendelkezése teljesen megfelel és ezen változtatni nem kell. A másik rész, amivel képviselőtársaimnak nagy sokasága foglalkozott, arra vonatkozik, hogy ez a törvényjavaslat elsősorban szakjavaslat, tehát az iparügyi minisztériumnak kel40