Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.
Ülésnapok - 1935-181
Az országgyűlés képviselőházának ISI. Farkas Géza: Ne vádoljon! - Zaj a szélsöbaloiaalon.) Kérem, jegyezze meg magának egyszersmindenkorra a képviselő úr, ha én valamit mondok akkor azt bizonyítom is. Ne beszeljen a levegőbe. (Zaj. ~ Halljuk! Hall3uk!) A másik dolog az, hogy nem olyan fínyásak mindig a képviselő urak, mert a képviselőválasztás alkalmával egy fegyházviselt kommunistával ölelkezett és kedves barátjának nevezte az illetőt a városi törvényjavaslat előadója csak azért, mert az neki szolgálatot tett es az illetőt a választás alkalmával erre a célra alkalmasnak tartotta felhasználni. (Ügy Va ^l 7 Y9 y van! a szélsőbaloldalon. — Zaj a jobboldalon.) Méltóztassanak tehát az ízlésben konzekvenseknek lenni és azt, aki elveihez hű, megbecsülni, de viszont azt, aki az elveit elárulja, méltóztass an ak mint renegátot kirúgni. (Zaj.) T. Ház! A miniszterelnök úr vizsgálat megindítását helyezte kilátásba. Itt nem a •lövészegyesületek fegyvereiről van szó, — ezt én abszolúte nem kifogásolom — itt másról van szó. A kormányelnök úrnak módjában áll ezt megvizsgálni és módjában van ezeket az állapotokat megszüntetni. Es miután hízom abban, hogy a miniszterelnök úr rendet fog teremteni ebben a járásban, a választ tudomásul veszem. (Helyeslés.) Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a miniszterelnök úrnak Peyer Károly képviselő úr interpellációjára adott válaszát tudomásul venni, igen, vagy nem? (Felkiáltások; Igen! Egyhangúlag!) A Ház a miniszterelnök úr válaszát tudomásul vette. Következik Csoór Lajos képviselő úr interpellációja a m. kir. földművelésügyi miniszter úrhoz a mezőgazdasági munkabéreknek az 1937. évre való megállapítása tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni.. Veres Zoltán jegyző (olvassa): »Tekintettel arra, hogy ia mezőgazdaságban foglalkoztatott munkásság életszínvonala a lecsökkent kereseti lehetőség miatt elviselhetetlenül alacsony és igen sok helyen a mezőgazdasági munkásság munkaerejének kiuzsorázása folyik, továbbá tekintettel arra, hogy az 1923: XXV. te. alapján való járásonkinti munikabérmegállapítás a felmerülő panaszokat nem orvosolja, kérdezem: hajlandó-e a földmívelésügyi miniszter úr az 1923 : XXV. te. falapján országos örvényü rendelkezést tenni, melyben a helyi viszonyok figyelembevételével a minisztérium állapítsa meg az egész ország területén a mezőgazdasági legkisebb munkabéreket. — Csoór Lajos, &. k.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Csoór Lajos: T. Képviselőház! A mezőgazdasági munkabéreknek az 1937. évre való megállapítása ügyében óhajtom igénybevenni a t. Ház türelmét. A földmívelésügyi miniszter úr a múlt héten egy interpellációra már választ adott ebben a kérdésben, sajnálattal kell azonban kijelentenem azt, hogy ez a válasz nem elég kielégítő, s ennek folytán a mezőgazdasági munkabéreknek az 1937. évre való szahályozását újból ide kell hoznom a mélyen t. Ház elé. A földmívelésügyi miniszter^ úr álláspontja a mezőgazdasági munkáskérdésben a következő. A földmívelésügyi miniszter úr KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XI. illése 1937 február 10-én, szerdán. 243 szerint érvényben van az 1923:XXV. te, amely módot ad arra, hogy a mezőgazdasági munkásság kérhesse a legkisebb munkabérek megállapítását abban az esetben, ha a munkabéreket alacsonynak találja. Másodszor azt mondja a földmívelésügyi miniszter úr, hogy majd fel fogják szólítani és fel fogják kérni a birtokosokat, hogy legyenek szívesek és méltányolják a munkásság érdekeit és lehetőleg megfelelő munkabéreket fizessenek. Harmadszor pedig azt mondja a földmívelésügyi miniszter úr válasza, hogy a gazdasági felügyelőket utasítani^ fogja, hogy azok avatkozaznak be a munkabérek megállapításába, illetőleg kérjék a megállapítást, ha úgy találják, hogy ezek a imunkabérek alacsonyak. En ezt a választ, illetőleg ezt a megoldást nem tartom kielégítőnek, és azt kérem, hogy az 1923 :XXV. te. alapján kötelez-őleg méltóztassék elrendelni az ország minden részében, minden járásában a legkisebb munkabérek megállapítását. (Rajniss Ferenc: Nagyon helyes dolog!) Tehát nemcsak a lehetőség legyen megadva azáltal, hogy felszólítjuk a földbirtokosokat a jóindulatra, hanem kötelező legyen minden egyes járás területén a munkabérek megállapítása. Ezenfelül ezek a megállapított munkabérek hivatalosan kerüljenek fel a földmívelésügyi miniszterhez, ott lássák a kimutatást, hogy miként vannak ezek a megállapítások, és ha valahol valami kirívó ellentét, vagy valami .érthetetlen dolog van, ott à minisztérium közvetlenül beavatkozhassék ebbe az egész dologba. Ehhez a kötelező munkabérmegállapításhoz különösen a mezőgazdasági napszámok tekintetében ragaszkodnunk kell, mert be akaromés be fogom bizonyítani, hogy a mezőgazdasági munkásság a mai viszonyok között olyan alacsony színvonalon él, hogy ezen r másképpen, mint kötelező munkabérmegállapítással segíteni nem lehet. {Rajniss Ferenc: Hárommillió emberről van szó!) Talán méltóztatik reá emlékezni, hogy a háború előtti időben agrárszocialista mozgalmak voltak az országban, azért, mert a munkásság helyzete — mondották akkor — tűrhetetlen volt. Ide vetítem ezt az állapotot, a háború előtti állapotokat. En ezeket ideális állapotoknak tekintem, bár akkor még agrárszocialista mozgalmak is talajt találtak. Hivatalos megállapítás, miniszteri kiadvány szerint ezekben az agrárszocialista időkben a tavaszi napszám 2'99, a nyári napszám 4'01, az őszi napszám 2*99, a téli napszám 2 pengő, volt átlagban. Ez ki van számítva megyénként, járásonként és községenként a földmívelésügyi minisztérium hivatalos kiadványában. Ez az országos évi átlag, amelyet talán felemel az, hogy Heves, Bács vagy Csongrád megyék egyes vidékein magas napszámok voltak, de ha végignézzük az egész öszeálítást, azt tapasztaljuk, hogy a tavaszi napszám az országban a mai Magyarország területén akkor sehol nem süllyedt 2 pengő alá, a nyári napszám mindenütt meghaladta a 3 pengőt, a téli napszám pedig nem süllyedt seholsem 1*60 pengő alá. (Rajniss Ferenc: Dehogy nem!) Ha azonban az 1936. évi javult napszámviszonyokat állítom ezzel szembe-, amelyeket szintén hivatalosan állapítottak . még, a következő képet kapiuk. Méltóztassék ezt a számsort megfigyelni. A tavaszi napszám 1913-han 2"29 pengő volt, 1936-ban 1'26 pengő, vagyis az előbbinek 55%-a; a nyári napszám 1913-ban 4"01 pengő 3«