Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-181

Az országgyűlés képviselőházának 181. szóróval megvilágítsák, s amely minden kínál­kozó eszközzel meg tudja és meg akarja hiú­sítani, hogy valaki leálcázza; sőt az ő szemé­ben még az is megbocsáthatatlan bűnt követ el, aki titkos rejtekébe hatolva leleplezi sötét szándékait, hogy megakadályozza önhitt világ­uralmi törekvéseit.« Tovább menve kéri azt, hogy a főiskolákon tanszéket állítsanak fel az antiszemitizmusnak. (Rassay Károly: Itt van egy pár professzor­jelölt! Dózsi, egyetemi professzor lehetsz! — Derültség és zaj.) Azt mondja azután, hogy -a zsidóknál nem kell különbséget tenni, mert (olvassa): »...teljesen egyre megy az, hogy orthodox, vagy reformzsidókról, kikeresztelke­dett, vagy keverékzsidókról és zsidócsahosok­ról, azaz olyan árjákról van-e szó, akik máris behódoltak a zsidó szellemnek.« Ezután meg­állapítja azt % ami nagyon érdekes, hogy (ol­vassa): »Tudjuk, 'hogy a szocializmus egészsé­ges árja megmozdulás lehetett volna« — és ki­jelenti, hogy azt nem Marx és Lassale csinálta, hanem Proudhon alapította meg. (Farkas István: Gr. Festetics Domonkos felé: Gróf úr, a macesz már érik! — Zaj.) Továbbmenve megállapítja, hogy egyes országokban és nemzetközi testületekben kik a zsidók. Azt mondja, hogy a Népszövetséget nem Wilson, Clemenceau és Lloyd George csi­nálta, hanem három mozgékony nagy zsidó tartotta »keresztvíz« alá, és pedig Baruch, az amerikai vasúti szervező és gazdasági diktá­tor, Mandel Georges, a francia nacionalisták vezetője, angol részről pedig Sassoon, a szíriai zsidó bankár és ópium-nagykereskedő. Ennek a szellemnek tudható be, hogy a Genfben al­kalmazott 130 gépírónő háromnegyed része zsidó. (Derültség.) Ezek után azt mondja — ez azután a leg­érdekesebb — hogy (Halljuk! Halljuk! — Ol­vassa): »A münclheni Weltkamptf« — tehát egy velünk, helyesebben a túloldallal jó barátság­ban lévő lap — »egyik tanulságos cikkéből tudjuk meg, hogy Benito Moussolini munka­társa és barátnője Sarfati nevű zsidónő volt, kinek a maga részéről viszont három barát­nője volt, a velencei Tivoli zsidó nővérek, kik a fasizmus három fontos (zsidó) finanszírozó­jának feleségei lettek. A Mateotti ügy hirhedt intézője, a belügyminisztérium akkori helyet­tes államtitkárja a zsidógyerkőc Aldo Finzi volt. A legkiválóbb és legünnepeltebb fasiszta szónokok egyike a háborús vak De la Croix zsidó.« (Bn. Berg Miksa: Moussolinit tá­madni nem való a Házban! Tessék ezt tudo­másul venni! — Propper Sándor: Es ezt a könyvet osztogatja egy magyar közhivatal­nok! — Zaj. — Elnök csenget. — Felkiáltások a jobboldalon: Rendre! Rendre!) Elnök: Kérem a képviselő urat, hogy kül­politikai okokból ilyen sértő részletek felolva­sását mellőzze. (Propper Sándor: Endre Lász­lót tessék rendre utasítani! — Felkiáltások a jobboldalon: Minek olvassa ezt itt fel?) Peyer Károly: Ha egy főszolgabíró hiva­talos óra alatt a hivatalos helyiségéiben ezt árusítja és terjeszti, a magyar képviselőházban miért nem lehet ezt felolvasni? (Buchinger Manó: A puszipajtásukat védelmezik! — Ru­pert Rezső: Közhivataliban szabad ilyent osz­togatni? — Buchinger Manó: Az idegenlégióba küldjék az ilyen urat, oda való! — Zaj.) A továbbiakban azt mondja, hogy 1871-ben Versaillesben egy Simons nevű zsidó ajánlotta ülése 1937 február 10-én, szerdán. 24] fel Vilmos királynak a császári koronát. Majd ezt mondja (olvassa): »Kemal pasa, az otto­man tradíciók, tehát a török kultúra tönkre­tevője, éppen olyan szaloniki-i spanyol zsidó, mint a cári udvar hirhedt francia követe: Paléologue.« (Farkas István: Es ennek a könyvnek terjesztője főszolgabíró Magyarorszá­gon!) Megírja "a. könyv, hogy a magyar minisz­terek közül zsidók voltak Szterényi-Stern és Vázsonyi-Weisz; ezenfelül a két zsidó pénz­ügyminiszter is: Teleszfci-Jeiteles és Korányi ­Kornfeld. (Felkiáltások a jobboldalon: Ez igaz!) Folytatni lehetne ezt., Jellemző, hogy ezt a füzetet, ezt az iratot egy magyar köztisztvi­selő a hivatali helyiségében, hivatalos óra 'alatt pénzért árusítja és ezen van a lényeg. (Esztergályos János: Ez a lényeg! — Nagy zaj a szelsőbaloldalon.) Nem azon van a lényeg, ami it bent van, mert ami bent van, az sza­márság, azzal nem érdemes foglalkozni. (Gr. Festetics Domonkos: Ezt maga mondja! — Nagy zaj a jobb- és a balodalon. — Halljuk! Halljuk!) Ezt az ügyet azért hozom ide, mert szük­ségesnek tartóim egyúttal arra is rámutatni, hogy ugyanez a főszolgabíró úr, aki a saját járásálban a legkegyetlenebbül üldöz 'minden­kit, még koholt feljelentésekkel is (Gr. Feste­tics Domonkos: Azt, aki kommunista volt!), a legutóbbi választás alkalmával — és niagyon örülök, hogy a választás után mondhatom el ezt az interpellációt, nehogy azt mondhassa, hogy a helyzetét én rontottam meg neki, inert ott a választók jóízlése meg tudta különböz­tetni, hogy a jelöltek közül kit kell megvá­lasztani, — aJbban a kerületben engedély nél­kül terjesztett röpiratokat és a székesfehérvári főszolgabírónak kellett a másik főszolgabírót kihágásért megbüntetni. (Fábián Béla: Saját járásának főjegyzőjét odarendelte korteskedni! - Zaj.) Egyúttal azt is meg kell kérdeznem, hogy igaz-e az; hogy a járás területén a főszolga­bíró formális párthadsereget tart fenn. a maga személye körül? Igaz-e iaz, hogy egy alkalom­mal, midőn a kormányzóhelyettesi tisztség kreálása körül — nem nálunk, hanem ia túlol­dalon — bizonyos gyanús mozgolódások vol­tak, akkor egyes testületeknek fegyvereket osz­tottak ki? Az előbbi miniszterelnök idejéből származik ez az intézkedés, (vitéz Bánsághy György: Tiszta mese az egész!) Hogy ezek a fegyverek milyen célt szolgáltak, én nem ku­tatom., Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy beszédideje lejárt. Peyer Károly: Két percnyi meghosszabbí­tásit kérek. Elnök: Méltóztatnak a kért meghosszabbí­tást engedélyezni? (Igen! Nem!) A Ház a kért meghosszabbítást megadja. Peyer Károly: Kérdezem, hogy a gödöllői járás területére kiadott ezek a fegyverek visz­szaszolgáltattak-e már, mert úgy vagyok in­formálva, »hogy mások eleget tettek a honvéy delmi miniszter felszólításának, a gödöllői járás főszolgabírája azonban ezt megtagadta. (Gr. Festetics Domonkos: Igaza van!) En arra kérem a kormányt, hogy vessen véget ennek a tűrhetetlen állapotnak. (He­lyeslés a szélsőbaloldalon.) Vessen véget azok­nak az állapotoknak, Ihogy itt köztisztviselő a törvényt felrúgva, a kormány intencióival

Next

/
Thumbnails
Contents