Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-181

240 Az országgyűlés képviselőházának 18 zővel, aki röpiratot adott ki az alispán ellen, amely főjegyzőről — aki a főszolgabíró barátja volt — ^ később kitűnt, hogy nincs megfelelő képesítése és hamisított bizonyítványok alapján foglalta el hivatali állását., Ez a főszolgabíró, aki embereket üldöz járásában, aki ott született embereiket, akiknek szülei is hatvan évdg ott éltek a járás területén, kiüldöz az ország területéről, olyan állapotokat teremtett, hogy ez a kérdés kell, hogy idekerüljön végre a Ház nyilvánossága elé. En nemcsak eibben az egy esetben fogom ideihozni, de ha a szükség kívánja, akkor folytatni fogom ezt a ténykedésemet, mert az ország érdekében, a köz érdekében állónak tartom azt, hogy éhben az úgynevezett minta járásban történteket idehozzam. Csak egy esetet kívánok felemlíteni. Veress Ferenc, az egyik vezető jegyző Kistarcsán, aki szintén a főszolgabíró egyik kegyeltje, formális rémuralmat teremt a községben. A leventéket és .az iskolásgyermekeket pofozza, akotosimában verekszik, szódásüvegéket vág a vendégekhez, tömeges kihágásokat indít és ezen tömeges kihágásokkal kapcsolatban beidézi az embereket, akiknek kihágási ügyét azzal intézi el, hogy ha hajlandók 10—10 pengőt fizetni a hősök szobrára, akkor a kihágási eljárást befejezettnek tekinti, ha pedig nem fizetnek, akkor átteszi az iratokat a főszolgabírói hivatalhoz, mondván, hogy majd megtudják, mi lesz ennek a következménye. Itt történt meg az is, hogy 15 pengős párbér fejében lefoglalták az egyik ott lakó ember Krisztus4képét és Mária-képét és .amikor egy évig senki sem volt hajlandó azokat árverésen megvenni, öszszetörve visszaadták neki., . Feljelentették ezt a jegyzőt kormányzósértésért is a pestvidéki ügyészségen 1936 március 20-án. Ennek a feljelentésnek tanúi: dr., Kardos Lajos ügyvéd, dr. Andre jko vies Jenő nyugalmazott törvényszéki jegyző, Misehlerné Halmi Erzsébet és Eőri Ferenc tanító és még egy egész csomó ember, akiknek^ a jelenlétében a durva koírmányzósértés történt. Mindez beletartozik a tükörbe, amelyet ide kell állítani, ihogy meglássuk azt, hogy ebben a járásban tulajdonképpen milyen állapotok vannak. Ide tartozik Rothschild Gézának, a Hév. kistarcs

ai... Zaj. — Gr. Festetics Sándor közbeszól.) Tudom, hogy a képviselő úr szerelmei nemezeik, hanem inkább a dalárdák és a footballcsapatok tagjaiért rajong, ha fiatalok az illetők. (Nagy zaj. — Gr. Festetics Domonkos: Jobbak, mint a kommunisták!) (Az elnöki széket Kornis Gyula foglalja el.) Ne beszéljen tehát a képviselő úr, mert esetleg kénytelen leszek erre a területre menni., (Propper Sándor ( gr. Festetics Domonkos felé): A képviselő úr mindig hátulról támad!—Élénk derültség.) Nagytan unja már, hogy elölről kell kezdenie! (Derültség. — Felkiáltások jobbfelől: Halljuk! mi van Rothschilddal!) T. Ház! A Rothschild-ügyet a sajtó kellőképpen tárgyalta, feleslegesnek tartom tehát, hogy azt itt részleteiben magyarázzam. Mi a lényeg*? Letartóztattak egy embert, még pedig azért, mert agitált, politizált^ és mert állítólag utasokat molesztált. Beszállították ezt az embert a budapesti toloneházba^ ahol 42 napig ült. A vármegye alispánja azután ezt a határozatot megsemmisítette azzal az indokolással, hogy (olvassa): »Azonban sem a szóbanlévő véghatározat megokolása, sem a bemutatott . ühí^mmEuEEEti^^tíh^ntán, szerdán. tárgyiratok, sem pedig a járási főszolgabíró kísérő jelentése olyan nyomós tárgyi bizonyítékokat nem szolgáltatnak, amelyeknek alapján a rendőri őrizet alá helyezést (internálást) megnyugvással fenn tudnám tartani. Törvényes rendelkezéseink pedig nem adnak jogot arra a hatóságoknak, hogy illetőségi községéből hárki kiutasítható legyen.« Az illető különben ott született Csömörön és odavaló illetőségű is. Az alispán azután ugyanígy felfüggesztette a kiutasításról szóló végzést is. Ezt az alispáni határozatot ki is kézbesítették, de az illető még ma sem tud a járás területén élni, kénytelen itt bent nyomorogni és kénytelen kivárni, amíg valamilyen határozat jogot ad neki arra, hogy állását visszafoglalhassa. Utólag, amikor az ügy már (befejezést nyert, csatolt a főszolgabíró az iratokhoz jegyzőkönyveket, amelyeket a határozat meghozatala után vettek fel egyesektől. Ezzel, kapcsolatban a főszolgabíró kihívta párbajra az alispánt (Zaj.) és lovagias elégtételt kért tőle, hogy miért cmerte az ő határozatát megsemmisíteni. (Gr. Festetics Domonkos: Nem ebből kifolyólag hívta párbajra. — Br. Berg Miksa: Ön nem ismeri ezt az ügyet! — Zaj.) T., Képviselőház! Nem egy ilyen eset van, hanem az esetek egész tömege. Megtörtént például az, hogy 'bemegy hozzá valaki és az illetőnek azt mondja: adjon egy pengőt. Az illető megkérdezi, hogy miért; Ő azt feleli rá, majd adok magának egy könyvet. Odaadja a pengőt, és erre a főszolgabíró a hivatali íróasztalából kivesz egy könyvet, amelynek a címe: »Hová tegyük a zsidókat?« A címlapon lévő kép megmondja, hogy Madagaszkárba. (Derültség. — Egy hang jobbfelől: Jó hely! — Rassay Károly: Ez a főbíró hivatása?) Ezt a könyvet, amelynek címe — amint mondtam — »Hová tegyük a zsidókat?« Rotterdamban és Kopenhágában írták, hollandul^ adták ki, először németre fordították és' a németből azután valami Szabó István nevezetű ember fordította magyarra. (Zaj. — Elnök csenget. — Halljuk! Halljuk!) A címlapon ezeket olvashatjuk (olvassa): »Magyar hétparancsolat: 1. Sohase fejeltkezz meg arról, hogy Magyarország erkölcsi és anyagi romlását a zsidóság idézte elő!« (Gr. Festetics Domonkos: TTgy van!) »2. Minden erőddel és tehetségeddel akadályozd meg a zsidóság érvényesülését.« (Rassay Károly: Károlyi Mihály gróf volt!) »3. Ne szegődj zsidó szolgálatába, seni háztartásában, sem üzletében, sem gazdaságában, sem semmiféle minőségben, — de ne is alkalmazz zsidót . semmiféle minőségben. — 4. Semmit se adj el^ zsidónak — csak végső szükség esetén vásárolj zsidónál. — 5. Soha és seholse szavazz zsidóra! — 6. Ápold magyar keresztény öntudatodat keresztény újságok és könyvek olvasása által, ne tűrj meg otthonodban zsidó szennylapot. — 7. Teljesítsd híven és önzetlenül kötelességedet. Légy kitartó a jelen nehéz küzdelmeiben és szenvedéseiben s fölvirul újra a haza.« (Folytonos zaj. — Elnök csenget.) Nagyon hálás volnék, ha fel tudnám olvasni azokat a szakaszokat, amelyek itt vannak. Egy pár szemelvényt olvasok fel abból a könyvből, amelyet a főszolgabíró úr terjeszt (olvassa): »Nem szorul bővebb magyarázatra, hogy a zsmó faj az egyedüli á világon, amely nem tűri, hogy lényegét és jellemét éles fény-