Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-181

Az ország gwjMï^mmk^â va 181. m ^^^^ P sokszor irigység és rosszaik arat is közrejátszik. Méltóztassék meggyőződve lenni, hogy ebben a tekintetben minden egyes esetben egyénileg bíráljuk el a kérdést a legmesszebbmenő jóakarattal és magáim őrködöm sznaélyesen afelett, hogy ebben a tekintetben teljesen a méltányosság szerint járjunk el.. Ami az orvosi vizsgálatot illeti, bátor vagyok rámutatni arra, hogy talán egy kis eltérés van közöttünk aj felfogásban. Nem az orvos merev százalék szerinti megállapítása a döntő ezen a téren, hanem az csak a kiindulási alap és a hadigondozási bizottság az, amely ebből az alapból kiindulva végeredményben dönt. Még pedig dönt elsősorban a keresetképtelenség szempontjából; mert egy bizonyos testi fogyatkozás egészen másképpen nyilvánul meg keresetképesség szempontjából a kézzel dolgozó, kézzel kereső munkásnál és másként az íróasztalnál dolgozó intellektuelnél. Tehát még erre is tekintettel van a hadigondozási bizottság és itt korrigálja esetleg azokat a hibákat, vagy mondjuk, merev kereteket, amelyeket az orvosi bizonyítvány Önmagában nyújt a hadigondozási bizottságnak. (Csoór Lajos: Több osztályt kellene megállapítani!) A járadékosztályokra és illetményekre vonatkozólag már a múltkor voltam .bátor kijelenteni, hogy ebben a tekintetben ugy állunk, hogy első járadékosztályunk a világviszonylat felett áll, a második körülbelül világviszonylatban ugyanazon a színvonalon áll, a harmadik és a negyedik pedig alatta van. Ennek azonban — ezt is voltam bátor akkor kijelenteni — költségvetési okai vannak. Rámutattam^ arra, hogy csak néhány pengős emelés mit jelentene az államháztartásban. Ebben a tekintetben tehát ma még nem látom elérkezettnek az időpontot novelláris úton való rendelkezésre, annál is inkább, mert a pénzügyminiszter úr részéről változatlan jóakaratot látok abban az értelemben, hogy a hadirokkantak költségvetési tételét ugyanabban a nagyságban hagyja meg, sőt a jövő évi költségvetésbe is úgy állítja be, ahogy eddig is volt. A szegény emberek támogatására úgy igyekszem megtalálni a módot, hogy ami az egyforma költségvetés keretében a kieső összegek révén megmarad, azt közvetlen támogatásra és segélyezésre fordítom és fogom is fordítani. Bármikor betekintést nyújthatok arra nézve, hogyan kezeltem ezt a kérdést négy hónap alatt. Minden pénz, amely rendelkezésemre áll, segély formájában mindenkor a tényleg rászorultakhoz" eljutott. (Rassay Károly: Az új rendszer a sajtómilliókat is erre a célra fogja fordítani, reméljük!) Ami a magánvállalatokat illeti, már voltam bátor rámutatni arra, miképpen fogjuk meg a vállalatokat, milyen pénzbüntetést szabunk ki és hogy azt is tulajdonképpen a hadirokkantak alapjára fordítjuk. Ami a Fegyvergyár kérdését illeti, ezt magam fogom ellenőrizni, de úgy ebben a vonatkozásban, mint egyéb vonatkozásban is nagyon kérem az interpelláló képviselő urat és a Ház mindenegyes tagját, méltóztassanak r a konkrétumokat minden egyes esetben hozzám juttatni s azokat úgy fogom elintézni, mintha interpelláció keretében hangzottak volna el. (Helyeslés és taps.) Ami végül a háborús iratok kérdését illeti, ez belevág témám első fejezetébe, a vizsgálatba általában. Eltérőleg a törvénytől és az eddigi ülése 1937 február 10-én, szerdán, 239 szokástól, megtesszük azt, hogy még ma is, 18—22 évvel a háború után elfogadunk rokkantsági kérvényeket. Ez önmagában véve is igen nagy dolog. Hogy háborús iratokat is bekövetel a hadigondozási bizottság, ez megtörténhetik, mert a törvény előírja. Hogy ezeket ma nem lehet minden esetben beszerezni, ezt belátom s ezért mérlegelni fogom, hogy itt talán bizonyos engedékenyebb alapra helyezkedhetünk-e, (Helyeslés.) amíg ez visszaélésre lehetőséget nem ad. (Élénk helyeslés.) Még egyszer köszönöm az igen t. interpelláló képviselő úrnak, hogy elismeréssel volt a vezető szervek iránt. Méltóztassék meggyőződve lenni arról, hogy amint ezt novemberben megígértem, továbbra is teljes megértéssel kezeljük ezt a kérdést és minden egyes kifogásolt esetet, a legszigorúbb alapon fogok kivizsgálni és elsősorban a hadirokkantak érdekét fogjuk szem előtt tartani. (Helyeslés.) Kérem a t. Házat, hogy válaszomat tudomásul venni méltóztassék. (Elénk helyeslés és" taps.) Elnök: A viszonválasz joga az interpelláló képviselő urat megilleti. Esztergályos János: T. Ház! Minthogy a miniszter úr felszólalásából megállapítottam azt és meggyőződtem arról, hogy a miniszter urat abszolút jószándék és megértés tölti el a hadirokkantak iránt, ezért válaszát tisztelettel tudomásul veszem. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatik tehát a t. Ház a miniszter úr válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Következik Peyer Károly képviselő úr interpellációja a belügyminiszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, méltóztassék az interpelláció szövegét felolvasni. Veres Zoltán jegyző (olvassa): »Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy a gödöllői járás főszolgabírája törvénytelen intézkedések sorozatát követte el? Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy a járás főszolgabírája^ felettes^ hatóságaival széniben oly magatartást tanúsít, amely a köztisztviselői tekintéllyel össze neon egyeztethető? Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy a gödöllői járás főszolgabírája a hivatali helyiségeikben olyan röpiratokat árusít, amelyekre hatósági engedély nines és amelyeknek tartalma súlyosan 'beleütközik a magyar törvényekbe? Mit hajlandó a belügy-miniszter úr tenni ezen sorozatos törvénytelenségekkel szemben, hogy a magyar állampolgárok a gödöllői járás területén is a magyar alkotmány és a magyar törvény védelmében részesüljenek?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Peyer Károly: T. Képvinelőház! A gödöllői járás főszolgabírájának hivatalos és nemhivatalos ténykedéseivel már igen gyakran foglalkozott a nyilvánoss közvélemény. En ezgkkel az esetekkel részletesen azért sem foglalkozom, mert nem áll kellő idő a rendelkezéseimre; esak néhányat akarok felemlíteni, amelyek már a régebbi időben történteik. így felettes hatóságának leiratait, amelyekkel egy állatorvos visszahelyezését rendelte el, hónapokig íróasztalában tartotta és nem kézbesítette, s off őrökkel az utcán verekedett s látjuk, hogy a rákosmenti községek hovatartoI zása tekintetében közösséget vállal egy főjegy-