Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-181

Az országgyűlés képviselőházának ISI. rehajtási utasításává] kapcsolatban olyan rendelkezés adatott ki, amelynek intézkedései a hadirokkantak érdekeit súlyosan sértik? Hajlandó-e a miniszter úr intézkedéseket tenni, hogy ez a rendelkezés módosíttassék?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Esztergályos János: T. Képviselőház! Annakidején 1933-ban, mikor a Ház a rokkantakra vonatkozó törvényt tárgyalta, a magunk részéről nagyon sok kifogást tettünk a törvényjavaslat egyes részei ellen és többek között azt mondottuk, hogy a törvényben rejlő szellem lesz az, amely majd a hadirokkantak jogos elkeseredését fel fogja korbácsolni. Alig három év után, sajnos, a helyzet az, hogy ismét fel kell vetni a kérdést, nem tartja-e a honvédelmi miniszter úr alkalmasnak és elérkezettnek az időt arra, hogy ezt a törvényi, amelyet a hadirokkantak segélyezése és gyámolítása érdekében 1933-ban alkotott a Ház, revízió alá vegye, javítsál Mélyen fc. Ház! Mielőtt a részletekre rátérek, tartozom önmagamnak egy kijelentéssel. Felszólalásom éle nem a honvédelmi minisztérium rokkantügyi osztálya ellen szól. Meg kell állapítanom, hogy azok a tiszteletreméltó urak, akik ott ezzel a kérdéssel foglalkoznak, sok megértéssel és meleg szívvel kezelik a kérdést, azonban kötve vannak a törvény száraz betűihez, de még jobban kötve vannak az ehhez a törvényhez kiadott egyik-másik utasítás helytelen szövegezéséhez és értelmezéséhez. (Mozgás! — Halljuk! Halljuk!) Ilyen helytelen utasítás a hadi rokkanttörvényhez csatolt orvosi utasítás, amelyről én sem. tudtam és azt hiszem, e Házban senki sem tudott, csak most, amikor az utóbbi időben mind sűrűbben jöttek és jönnek a panaszok. A következő meglepő panaszt adják elő. 25%-os... (Zaj.) Fábián képviselő úrnak valószínűleg szintén vannak hadirokkant választói. (Fábián Béla: Kérem, nem én voltam hibás!) A hadirokkantak megérdemlik, hogy figyelemmel hallgassuk az ő ügyüket. Ismétlem, a legnagyobb megdöbbenéssel halljuk a következő panaszokat. Olyanokat, akik eddig 25% os rokkantak voltak, bármely oknál fogva — akár a törvényben rejlő erőnél vagy felhatalmazásnál fogva, akár pedig egy haszontalan ember gonosz, rosszindulatú feljelentése alapján — behívnak újabb felülvizsgálatra és az a 25%-os rokkant, aki eddig megkapta 25%-os járandóságát, az újabb felülvizsgálat alkalmával azt hallja, hogy ő csak 24%-os rokkant és e^nek következtében elesik a járadéktól. Továbbá előfordul a. következő eset. Eddig 50% -os hadirokkantakat ismertünk és ismert az ország, most pedig olyan panaszok jönnek, hogy az 50%-os hadirokkantak ugyanannál az-imént említett oknál fogva felülvizsgálat alá. kerülnek és a felülvizsgálat alkalmával az illetékes urak megállapitiák, hogy az illető nem 50%-os, hanem csak 49%-os rokkant, aminek természetes következménye, hogy ezentúl már nem az 50%-os hadirokkantsegélvt és egvéb járadékot kapja, hanem csak a 25%-osat. Ez áll a 75%-ois rokkantakra is, akiknél már nem 75%-os rokkantságot állapítanak meg nagyon sok esetben, hanem csak 74%-osat, és ugyanez áll a 100%-os rokkantakra is. Kérdezem, mélyen t. honvédelmi aniniszter úr, helyeselni lehet-e ezt az eljárást? Mély tisztelettel kérdezem, szabad-e tovább tűrni ezt az eljárást? Igen t. uraim, bár nem értek az orvosi tudományhoz, de kétségbe merem vonni ülése 1937 február 10-én, szerdán. 237 azt, hogy legyen orvos, aki annál a hadirokkantnál meg tudja állapítani az 1%-os rokkantsági csökkentést, vagy a keresőképesség ilyen mértékű emelkedését. (Propper Sándor: Logarléccel dolgozik!) Ezt teljesen lehetetlennek és kizártnak tartam és csak a törvénynek, illetve a törvényhez kiadott végrehajtási utasításban rejlő rosszindulatú szellemnek kell betudni, hogy ez mégis megtörténik. (Fábián Béla: Bizony, hogy eddig mi történt a hadirokkantak körül, az rémregény!) Igen t. Képviselőház! De nemcsak ezt sérelmezik a hadirokkantak és nemcsak ebben a tárgyban kérek az igen t. miniszter úrtól megnyugtató kijelentést, hanem teljes okkal és teljes joggal sérelmezik ma már a hadirokkantak a járadékok megállapítását is. (Farkas íötván: Elég sovány!) Nem hasonlítom össze e pillanatban a külföldi államok hadirokkantsegélyeit a magyar hadirokkantak segélyeivel, csak megállapítom, hogy például a fővárosban és a vidéki városokban, ahol a koldusokat segélyezik, a koldusok segély címén lényegesen többet kapnak, mint az a félisten, aki annakidején a harctéren hagyta ( egészségét, ott hagyta testi épségét, elveszítette családi boldogságát, mindenét. Szerény véleményem szerint itt volna az ideje annak, hogy az. igen t. honvédelmi miniszter úr revízió alá vegye ezeket a rokkantjáradékmegállapításokat és ezeknek a szerencsétlen embereknek olyan járadékot biztosítson, amelyek az élet fenntartásához legalább a legminimálisabb feltételeket nyújtják. De nemcsak ^ magában a törvényben van hiba, igen t. Képviselőház, hanem az egész társaidalmi szellemben is. Maga a törvény világosan kimondja, hogy amely iparvállalat legalább 20 alkalmazottat dolgoztat, köteles hadirokkantat is alkalmazni. Ezzel széniben mit látunk az egész vonalon? A magán vállalatok, — de maguk a közületek és maga az állam is, — fittyet hánynak a törvénynek erre a nemes szándékú rendelkezésére. Példáiképpen ebből a csoportból csak a Fegyvergyárat említem meg, ahol száz és ezer munkás dolgozik, ahol minduntalan vannak felvételek, de amely Fegyvergyár a törvénynek ezt a rendelkezését mégsem veszi figyelembe. Legutóbb ">0 embert I vettek fel, köztük azonban egyetlenegy hadirokkantat sem. De ha vesznek is fel hadirokkantat, ezt legtöbbször olyankor teszik, amikor értesülnek róla, hogy az Iparfelügyelő a közeljövőben ki 'i fog jönni gyári vizsgálatra. Ilyenkor hamar j telefonálnak vagy a Honsz.-ihoz, vagy a mun, fcafcözvetítőhöz, vagy kimennek a kapu elé és , hadirokkantat keresnek. Beállítanak egynéhány ! hadirokkantat és ott dolgoztatják őket mind! addig, amíg az iparfelügyelő ki nem jött és I el nem végezte a munkáját, 2—3 héttel az i iparfelügyelő távozása után pedig elboesát! ják őket. (Malasits Géza: Még annyit sem | várnak! — Gr. Takách-Tolvaj József: Konkrét ! adatot kérünk! — Peyer Károly: Megnevezni! j Tessék idefigyelni! A Fegyvergyárról beszél! j — Malasits Géza: Szokás ez az összes budapesti gyárakban! Mindenki beszél róla!) Ha vesznek is fel hadirokkantat a gyárakba, akkor pedig a magánkapitalizmus oly gyalázatosan kihasználja ezt a szerencsétlen hadirokkantat, hogy az ellen minden emberi érzésnek lázadoznia kell. Mit csinálnak? Olyan vállalatok, ahol százezres évi jövedelmek vannak, ahol profit van, azt a hadirokkantat 35*