Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-181

230 Az országgyűlés képviselőházának 18 városé. Újpest városa meg is venné, de a főváros hallani sem akar róla. A jó levegő szempontjából fontos a beépítés kérdése is. A régi időkben a zárt beépítés mutatkozott célszerűnek, azonban a jó levegő és az egészség szempontjából ez nem kívánatos. Ma már, hála Istennek, nagy és jelentős városokban látunk úgynevezett soros házépítést, egy kis előkerttel, vagy egy kis udvarral, ahol a levegő mozoghat, ami előnyére szolgál a ház lakóinak. Különösen ennél a kérdésnél a mélyen t. miniszter úr figyelmébe ajánlom a környékbeli kertvárosok létesítését. De« ez a gondolat ellenkezik Szendy polgármester úrnak azzal a felfogásával, hogy a pestkörnyki lakosok egy részét berendeli budapesti lakosnak. Ma tilos budapesti városi alkalmazottnak Pest környékén lakni. Ez helytelen felfogás. Hiszen sokan nem jó kedvükben mentek ki oda, hanem kimentek azért, mert az egészségük megkívánta és mert nem volt meg az anyagi lehetőségük arra, hogy az általában drága fővárosi lakbéreket megfizessék. De kimentek azért is, mert sok tisztviselő és munkás is ott házat tudott venni, aminek a lehetősége Budapesten ki volt zárva és így saját házukban lakhatnak ami nemzeti szempontból nem hogy kifogásolni való, hanem ellenkezőleg, rendkívül helyeselhető. (Ügy van! Úgy van!) Én tehát nem helyeslem a polgármester úrnak ezt a felfogását és rendelkezését, (Ügy van! Ügy van!

ti jobbfelől.) amely nem teszi lehetővé, hogy a főváros alkalmazottai a perifériákon maguknak házat vehessenek és abban lakhassanak. (Meskó Rudolf: Autarchiát gyakorol!) Még egy szempontot akarok felemlíteni, amelyet a városrendezési javaslatnál szem előtt kell tartani, nevezetesen az építkezés stílusának kérdését. Stílust kell az elrendezésben és stílust kell az építkezés formájában megvalósítani. Sajnos, az elrendezésben alig találunk stílust, különösen Pestkörnyékén hiányzik a stílus. Pestkörnyéke olyan városokból áll, amelyek máról-holnapra nagy városok lettek. Újpestnek körülbelül 70.000 lakosa van, Pesterzsébetnek 80.000 körül, Kispestnek szintén körülbelül 70.000. A házak minden rendszer nélkül, minden stílus nélkül épültek. Ha valakinek kedve szotytyant az út közepére egy házat vagy egy viskót építeni, oda is építhetett. Nem találjuk ezt egyéb nagy világvárosoknál, például Bécsnél vagy Párizsnál. Bécset például községek vették körül, amelyek a maguk történelmi fejlődése folytán betartottak bizonyos rendszert az építkezésben. Bécs, de Párizs és London is az őket körülvevő községek csatlakozásából lettek olyan nagy világvárosokká, mint amilyenek most. Nálunk sokan ellene vannak annak a felfogásnak, hogy a környéket kapcsoljuk Budapesthez. Hiszen van ennek a felfogásnak sok reális alapja és nehéz volna az ellen a nézet ellen állást foglalni, hogy egy ilyen kis országban, amelynek 8 millió lakosa van, egy óriási nagy fővárost létesítsünk. Viszont azonban rendet <kell teremteni a főváros és Pestkörnyék között, mert a pestkörnyéki városok egy része nagy, vízvezetékük, csatornahálózatuk, villanyvilágításuk van, amely intézményeknél azonban rendszert és egyöntetűséget nem találunk. Örülök, hogy most ez a törvényjavaslat lehetőséget ad ezeknek a kérdéseknek legalább bizonyos irányú rendezésére. Budapest és környéke között azonban annyi elütő kérdés mutatkozik, hogy azoknak megvitatása és elrendezése ennek a törL ülése 1987 február 10-én, szerdán. , vényjavaslatnak keretébe nem fér bele és meg I vagyok róla győződve, hogy legközelebb a miniszter úr ezen kérdések rendezésére egy új törvényjavaslattal jön. Itt felolvashatnám Újpestnek az alispánhoz és a fővároshoz küldött egyik átiratát, amely hemzseg azoktól a differenciáktól, amelyek részben a vám szempontjából, részben az utak szempontjából, részben a közlekedés szempontjából, meg sok más szempontból, mint különbségek fennforognak Budapest környéke és a főváros közt. Nem akarok ezekre részletesen kiterjeszkedni, hiszen egy új törvényjavaslatnak lesz hivatása ennek a kérdésnek a rendezése, csak örömömnek adok kifejezést a felett, hogy a miniszter úr volt olyan kedves és lehetővé tette a Közmunka Tanács hatáskörének Pestkörnyékre való kiterjesztését. Legalább egy terrénum van, ahol a közös munkának lehetősége nyílik. A Közmunka Tanács működése nagy ós jelentős dolgokat ölel fel, rendkívül fontos tehát, hogy ne csak Budapestre terjedjen ki a hatásköre, hanem a Budapesthez szervesen hozzáilleszkedő, ahhoz lényegileg hozzátartozó Pestkörnyékre is. Voltak, akik kifogásolták a törvényjavaslatban ezt a módosítást, én azonban, mint aki Pestkörnyéken ismerem a viszonyokat, csak örömömet fejezhetem ki a miniszter úr intézkedése felett. T. Ház! Ezeket az irányelveket voltam bátor a törvényjavaslattal kapcsolatban megemlíteni. Ha azt nézem, hogy vájjon ezek az irányelvek megvannak-e a törvényjavaslatban, akkor azt kell mondanom, hogy javarészben megvannak és éppen azért ezt a törvényjavaslatot csak I helyeselni tudom. Egy komoly kifogás merült fel a törvényjavaslat ellen, mégpedig a kisajátítás kérdésével kapcsolatban. En helyeslem a törvényjavaslatnak erre vonatkozó rendelkezését is és pedig azért, mert méltányosnak tartom, hogy legalább egyharmad erejéig ne kártalaníttassék az, akinek telkét elveszik. Megtérül az illetőnek ez a kis áldozat abban, hogy a telekérték nagyban emelkedik a parcellázás által., (Esztergályos János: Volt már a képviselő úrnak kis családi háza kerttel?) Sajnos, még nem volt. (Derültség.) Elnök: Esztergályos képviselő urat kérem

; szíveskedjék érdeklődését más időre fenntartani. (Derültség.) Csik József: En a törvényjavaslatot tehát ebből a szempontból is helyeslem. (Mozgás. — Elnök csenget.) T. Ház! A környék problémájával kapcsolatosan nagyjából elmondottam azokat a szemI pontokat, amelyeknek követését és megvalósíI tását várom a törvényjavaslattól. Nagyon kéI rem e helyütt a miniszter urat, hogy Pest körj nyékére nagyobb súlyt méltóztassanak helyezni. j Minden világvárosban nagy probléma volt a I környék és a főváros problémája és a nagy vi| lágvárosokban úgy oldották meg ezt a kérdést, hogy a környéket hozzákapcsolták a fővároshoz, így megoldódott a probléma, mert ugyanazok a törvényes rendszabályok ' vonatkoztak ezután a környékre is, mint a fővárosra. Ha mi j nem akarjuk hozzácsatolni a környéket a fováj roshoz, amiáltal legalább félmillióval nagyobb | lenne Budapest lakóinak száma, akkor törvényj javasattal kell rendezni ezeket a vitás kérdéseket, mert ez a helyzet Budapest^ de főleg Pestkörnyék számára óriási anyagi és erkölcsi kár\ ral jár s így fenn nem tartható. T. Ház! A iminiszter úr előtt, amikor ezt a ! törvényjavaslatot ide'hozta a Ház elé, a nagy