Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.
Ülésnapok - 1935-181
Az országgyűlés képviselőházának 181. tették, vagy amilyen csak 15—20 évvel ezelőtt is volt, ma már nincs meg. .Különösen belterületi viszonylatban a földfeletti villamosnak nincs nagy jelentősége. Tudjuk, hogy a közlekedést nagy Dan akadályozza a villamos. Tudjuk, hogy különböző akadályok viszont a villamost késleltetik a maga útvonalán és ez sok kritikára, veszekedésre ad alkalmat. Ügy tudom, Európában, Magyarország volt az első, amely a földalatti vasút intézményét meghonosította az Andrássy-úti földalatti vasúttal. Sajnos, azóta semmit sem tettünk. A többi városok, Berlin, Párizs, London e tekintetben mind megvalósították azt, hogy a belső főbb útvonalakon a villamost levitték a föld alá, amivel a villamosközlekedést gyorsabbá és használhatóbbá tették. Nálunk azonban e tekintetben nem történt semmi. Hála Istennek, mi is kezdünk már nagy emporium lenni, hiszen egymillió körül van Budapest lakossága. A közlekedés gyorsasága itt is szükségessé teszi, hogy e tekintetben is változtatásokat eszközöljünk és a villamost a belterületi részeken a föld alá vigyük, mert csak ott tudnak megfelelni rendeltetésüknek. Egészben természetes, hogy kültelki vonatkozásban és a külvárosokkal kapcsolatosan a villamosoknak még nagy jelentőségük van a föld felett is. Itt azonban azt a szomorú jelenséget tapasztaljuk, hogy a Beszkárt egyáltalán nem iparkodik a külvárosokban fejleszteni a maga vonalait. Évtizedek óta a Pestkörnyéken egyetlenegy vágányt sem tettek le, eltekintve attól, hogy a hurokvágányok rendszerét valósították meg, amit a magam részéről nem tartok célszerűnek és helyesnek. Már pedig a Beszkártnak a pestkörnyéki városokkal kötött szerződéseiben benne van, hogy a vonalakat fejleszteni köteles, — legalább is Újpestre vonaiKOZólag határozottan tudom, hogy benne van — de a Beszkárt ezzel a szerződéssel semmit sem törődik. Amint tudjuk, Párizsban és Berlinben javarészben szintén a villamosok bonyolítják le a forgalmat a külvárosokban. Itt van az autobuszkérdés. Az autóbusz, mint a modern közlekedés technikai eszköze, kezdi kiszorítani a villamost. Megengedem, hogy ez a Beszkárt. költségvetése szempontjából hátránnyal jár, de ezzel a fejlett technikai eszközzel meg kell barátkoznia a főváros vezetőségének. A főváros vezetősége bizonyos szempontból, sajnos, arra az álláspontra helyezkedik, hogy bár beállította az autóbuszt a közlekedésbe, nem fejleszti olyan mértékben, mint ahogyan kívánatos volna. Kültelki vonatkozásban elsősorban azokon az utakon járatja az autóbuszt, ahol nincsenek villamossínek. Ez mindenesetre szép, de nem értem, hogy miért nem járatja például az autóbuszokat Magyarország egyik legforgalmasabb útvonalán, a Váci-úton, amely a legforgalmasabb útvonalak egyike, ahol tehát legkívánatosabb az autóbuszok járatása. Újpest városának vezetősége már több ízben fordult a vármegyéhez és a fővároshoz, hogy ezen az útvonalon autóbuszjáratot létesítsenek, azonban mind a mai napig semmi sem történt, mert a főváros azért, hogy a villamosforgalom ne csökkenjen s így a villamos bevétele kisebb ne legyen, megfosztja az ottani lakosságot annak lehetőségétől, hogy a kényelmesebb autóbuszt vegye igénybe utazásánál. Ez nem felel meg a mai modern haladás követelményének. A főváros vezetőségének ezzel a különleges felfogással szakítania kell és a mai modern fejlődésnek megfelelő autóbuszjáratokat mindenhol be ülése 1937 február 10-én, szerdán. 229 kell állítania. (Surgóth Gyula: Újpestnek van autóbuszal) Igen, a Szent László-úton jár autóbusz, de nincs autóbuszjárat a Váci-úton, a legforgalmasabb útvonalon. (Usetty Béla előadó: Nem is kell!) Nem kell a képviselő úrnak, meri Pesten mehet autóbusszal is, de mi, újpestiek, tudjuk leginkább, hogy mennyire szükség lenne az autóbuszra. A Hév. vonalain pedig az a csodálatom eset fordul elő, hogy a pesti polgár egészen más tarifát fizet a villamoson, ha például Mátyásföldre akar jutni és mást, ha Üjpest felé vagy Pesterzsébet felé utazik. A dupláját, sőt a tripláját kell fizetnie annak, aki Mátyásföldre, vagy Cinkotára akar kirándulni. Ez lehetetlen állapot. Ha valahol, úgy itt kellene az autóbuszjáratokat megindítani. Az autóbusz viteldíja egyharmadába kerülne, mint a Hév.-é, de Mátyásföld előkelő közönsége — mert Mátyásföld kétségkívül az országnak legintelligensebb községe — nem részesülhet a modern technikának ebben a közlekedési eszközében. (Fábián Béla: Tulajdonképpen miért van Hév., mikor nincs Hév., csaki Beszkárt. van 1 ? Vagy van, vagy nincs! — Zaj. — Bornemisza Géza iparügyi miniszter: A főváros közgyűlésében vagyunk! — Fábián Béla: Nemcsak Bugacot lehet itt tárgyalni, hanem a fővárost is! — Zaj.) T. Ház! A jó közlekedésre vonatkozólag ezeket a szempontokat voltam bátor megemlíteni, mint amelyek irányadók az ilyen törvényjavaslat tárgyalásánál. Kérem a miniszter urat,, hogy ha a főváros vezetősége ezeknek a megvalósításától elzárkóznék, a maga hatalmával hasson oda, hogy ezek a gondolatok, amelyeket itt a közlekedés szempontjából megpendítettem, valorizálódjanak s ezzel az újpesti és a pestkörnyéki lakosok életstandardja javíttass ék. A másik szempont, amelyet e törvényjavaslat tárgyalásával kapcsolatban hangsúlyozni kívánok, a jó levegő kérdése. A jó levegő jó egészséget is jelent. (Ügy van! Ügy van!) A jó levegő szempontjából — hiszen a jó egészség a legdrágább a világon — elsősorban a zöld területek, az erdők, parkok, játszóterek, sporttelepek jönnek tekintetbe. Ha városi vonatkozásban tekintjük a jó levegőt, azt lehet mondani,, hogy Budapest ebből a szempontból kifogás alá alig eshet, hiszen egy lakosra 30 négyzetméter zöld terület jut. Igaz ugyan, hogy például Hamburgban 5'4 négyzetméter zöld terület esik egy lakosra. A budapestkörnyéki városok azonban ebben a tekintetben már nagy hátrányban vannak. Azt lehet mondani, hogy Újpestnek, ennek a 70.000 lakosú városnak zöld területe abszolúte nincs. Sőt többet mondok, a város a Duna partján fekszik és nincs egy tenyérnyi Dunapartja sem. Ha az újpesti polgár a Duna ózondús levegőjét akarja élvezni, akkor Budapestre kell jönnie. Hogy ezt t. képviselőtársaim nem értik meg, ennek az a magyarázata, hogy Újpestnek a Duna felőli része mind védett terület. Ott van a Má v.-vízművek telepe, azután Újpest város vízműtelepe és végül a fővárosnak óriási területet igénybe vevő vízműterülete. Az újpesti Dunapart tehát egészen Dunakesziig zárt, védett terület, amelyet üdülés céljára igénybe venni nem lehet. Szomorú jelenség ez, amelyet egy nagy dunaparti városiban kell tapasztalnunk. Ez is bizonyítja, mennyire szükség van a jelen törvényjavaslatra, amely ezeket az abszurd dolgokat legalább némileg meg fogja szüntetni. Hiszen a megszüntetésnek megvan a lehetősége, mert van még ott egy kis szabad terület^ amely részben a földmívelésügyi minisztériumé, részben a fő34*
