Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.
Ülésnapok - 1935-178
Az országgyűlés képviselőházának 178. zéseáiben seim. eshíetik (komoly üdfogáe alá, nem számol a szükséges anyagi előfeltételek előkészítésével és előteremtésével. Ügy veszem észre, hogy ez a, törvényjavaslat még imás tekintetben sem támaszkodik kellő előkészületre. A törvényjavaslat megadja a (miniszternek azt a jogot, hogy a várost valamely közmű egész tervének bemutatására kötelezheti, nem végezték azonban még el az ezzel kapcsolatos előkészítő munkálatokat. Meg kell állapítanom, hogy a villany- és gázgazdálkodás tekintetében elég kedvező és tiszta helyzet alakult ki, amennyiben a Villanyművek Országos Szövetsége, nemkülönben a Gázművek Országos Szövetsége az adatokat az egész országban összegyűjtötte, e tekintetben tehát mind a kormánynak, mind az egyes városoknak a szükséges adatok rendelkezésükre állanak. A legfontosabb városi közművek és üzemek tekintetében azonban, mégpedig a vízellátás és a csatornaművek tekintetében nincs meg az az adatgyűjtés, nincs meg az az előkészítés, amely meggyőződésem szerint egy városrendezési törvénynek legelső principiális alapja kell, hogy legyen. Amikor jól tudjuk, hogy Magyarországon nemcsak községek, hanem nagyobb városok is vannak még vízművek, vízvezeték nélkül, mint például Kecskemét, Hódmezővásárhely, akkor tisztában kell lennünk azzal, hogy a víznyerésre vonatkozó statisztikai adatok előzetes összegyűjtése szinte egyik legfontosabb feladata a városrendezés általános előkészítésének. Mélyen t. Ház! A tűzrendészeti törvény^ javaslatának tárgyalásánál már voltam bátor rámutatni, hogy az egész tűzrendészet nem ér semimit, ha az ország vízellátását kellőképpen meg nem oldjuk, az ország vízellátásának megoldása pedig egyrészt a tűzrendészet szempontjából, másrészt pedig közegészségügyi szempontból elengedhetetlen. A legelemibb szükséglet, mélyen t., Ház, hogy tisztában legyünk azzal, hogy a vízellátást hogyan lehet rendezni, mégpedig mind minőség, mint mennyiség tekintétében, hogyan lehet e tekintetiben a talajt feltárni és tanulmányozná. Voltam 'bátor rámutatni, hogy e tekintetben a múltban mulasztás történt, mert a víznyerés előkészítése elmaradt. Igaz ugyan, hogy az Országos Középítésii Tanácsnak van három vízszaértője, ezeket azonban m&g soha össze nem hívták, illetve ezek konkrété nem foglalkoztak ezzel a problémával. A Földtani Társaság hydrologiai szakosztáya elleniben sokat foglakozott ezzel a problémával. Az Országos Vízellátási Tanács felállításában látnám azt a szervet, amey ^ezt a problémát teljes mértékben előkészítené a. megoldásra, az előmunkálatokat elvégezné, mert méltóztassanak meggyőződve lenni arról, hogy a vízellátás, tehát a vízvezetéki közművek tekintetében ezek az előmunkálatok rendkívül fontosak és ha nincsenek meg, sokszor tölbbe kerülhet egy vízmű létesítése, mintha ezeket az előkészítő munkálatokat elvégezve létesítik a vízműveket. A Gesundheitsingenieur-hen, ebben a kiváló német lapban olvastam, hogy egy vízmű létesítése fejenkint 38—500 márkába kerülhet. E minuciózus részletességgel megállapított két határszög, a 38 és 500 márka egymástól való távolsága egymagában meggyőzheti a mélyen t. Házat arról, hogy milyen olcsón és milyen borzasztó drágán lehet ezt a kérdést, a vízművek kérdését megoldani. Ebben a tekintetben pedig az egyik legfontosabb és leglényegesebb ülése 1937 február b-én, csütörtökön. 163 szerepet a víznyerésnek az egész országra kiterjedő előzetes tanulmányozása játssza. Ezért tartom szükségesnek az Országos Vízellátási Tanács felállításával ennek a problémának a megoldását mind tüzrendészeti, mind közegészségügyi, mind pedig városfejlesztési szempontból. A mélyen t. iparügyi miniszter úrnak az országos villamosításról szóló második jelentése meggyőzheti a mélyen t. Házat, de meggyőzheti az ország egész lakosságát arról, hogy céltudatos munkával micsoda hatalmas eredményeket lehet elérni., Ez a második jelentés 85Ü község villamosításáról számol be. Ha tehát az iparügyi miniszter úr ugyanazzal az energiával, amellyel a villamosítás kérdését tanulmányozza, a villamosítás ügyét fejleszti, ugyanazzal az energiával, amellyel a gyáriparban a legalaosanyabb munkabér és a munkaidő kérdését tanulmányozza és szabályozza, fog hozzá a víznyerés és a vízellátás kérdésének tanulmányozásához, akkor meggyőződésem, hogy rendkívül nagy mértékben előmozdítja a városrendezési törvényjavaslat gyakorlati megvalósítását, de egyszersmind a városoknak és a községeknek azzal kapcsolatos kiadásait is nagyon lecsökkenti, mert hiszen ezektől az előmunkálatoktól függ az, hogy 38—500 márkáiba, illetőleg ennek megfelelő pengőbe kerül-e a vízművek létesítése a városokban és ezzel egyszersmind a törvényben megállapított kötelezettségeknek is a városok részéről való teljesítése. A törvényjavaslat egyes rendelkezései közül különösen kiemelték előttem szólott t. képviselőtársaim a teleknyilvántartást, és felvetették azt a kérdést, hogy a teleknyilvántartásban mi értelme van a forgalmi érték megállapításának. Szerény véleményem az, hogy a teleknyilvántartás a törvényben megállapított célokat igen helyesen szolgálja, egészen bizonyos azonban, hogy az értéknek a teleknyilvántartásba való felvétele a változott gazdasági viszonyok mellett különösebb gyakorlati jelentőséggel nem bír. Minthogy azonban sem a törvényjavaslatban, sem az indokolásban nincsen meg a magyarázata annak, hogy miért kell a teleknyilvántartásba felvenni a forgalmi értéket is, amely különféle tényezők összetétele és a gazdasági viszonyok változása folytán rendkívüli mértékben változik, ez bizonyos nyugtalanságot vált ki az érdekelt ház- és telektulajdonosok sorában. Kérdeznem kell, hogy mi lehet ennek a sem a törvényjavaslat, sem az, indokolás által kifejezésre nem jutott hátsó célja, illetőleg a motiválása 1 ? Talán nem tévedek, ha abból indulok ki, hogy az érték felvétele azt a célt szolgálja, (hogy a telek értékét megállapítva, ezzel fixírozást nyer az, hogy milyen értéket képviselt az a telek a városrendezési törvényben megállapított műveletek végrehajtása előtt és ennekfolytán a városrendezési törvényben meghatározott műveletek végrehajtásával elért értékemelkedés már az egyes műveletek végrehajtása során nem tekinthető olyan értéknek, amely a telektulajdonos számára a kártalanítás alapjául szolgálhat. Kétségtelen dolog, hogy ez a tulajdonjogot omegint csak érkitá és hátrányosan befolyásolja, mert hiszen a törvényjavaslat egy többletértéket von el a telektulajdonostól. Ha azonban abból indulunk ki, hogy a törvényjavaslat egyes rendelkezéseinek alkalmazásából áll elő értékemelkedés, akkor a 23*
