Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-178

Az országgyűlés képviselőházának 178. zéseáiben seim. eshíetik (komoly üdfogáe alá, nem számol a szükséges anyagi előfeltételek előké­szítésével és előteremtésével. Ügy veszem észre, hogy ez a, törvényjavas­lat még imás tekintetben sem támaszkodik kellő előkészületre. A törvényjavaslat megadja a (mi­niszternek azt a jogot, hogy a várost valamely közmű egész tervének bemutatására kötelezheti, nem végezték azonban még el az ezzel kapcso­latos előkészítő munkálatokat. Meg kell álla­pítanom, hogy a villany- és gázgazdálkodás tekintetében elég kedvező és tiszta helyzet ala­kult ki, amennyiben a Villanyművek Országos Szövetsége, nemkülönben a Gázművek Orszá­gos Szövetsége az adatokat az egész országban összegyűjtötte, e tekintetben tehát mind a kor­mánynak, mind az egyes városoknak a szüksé­ges adatok rendelkezésükre állanak. A legfon­tosabb városi közművek és üzemek tekinteté­ben azonban, mégpedig a vízellátás és a csa­tornaművek tekintetében nincs meg az az adat­gyűjtés, nincs meg az az előkészítés, amely meggyőződésem szerint egy városrendezési tör­vénynek legelső principiális alapja kell, hogy legyen. Amikor jól tudjuk, hogy Magyarorszá­gon nemcsak községek, hanem nagyobb váro­sok is vannak még vízművek, vízvezeték nél­kül, mint például Kecskemét, Hódmezővásár­hely, akkor tisztában kell lennünk azzal, hogy a víznyerésre vonatkozó statisztikai adatok előzetes összegyűjtése szinte egyik legfonto­sabb feladata a városrendezés általános elő­készítésének. Mélyen t. Ház! A tűzrendészeti törvény^ ja­vaslatának tárgyalásánál már voltam bátor rámutatni, hogy az egész tűzrendészet nem ér semimit, ha az ország vízellátását kellőképpen meg nem oldjuk, az ország vízellátásának meg­oldása pedig egyrészt a tűzrendészet szempont­jából, másrészt pedig közegészségügyi szem­pontból elengedhetetlen. A legelemibb szükség­let, mélyen t., Ház, hogy tisztában legyünk azzal, hogy a vízellátást hogyan lehet ren­dezni, mégpedig mind minőség, mint mennyi­ség tekintétében, hogyan lehet e tekintetiben a talajt feltárni és tanulmányozná. Voltam 'bátor rámutatni, hogy e tekintetben a múltban mu­lasztás történt, mert a víznyerés előkészítése elmaradt. Igaz ugyan, hogy az Országos Köz­építésii Tanácsnak van három vízszaértője, ezeket azonban m&g soha össze nem hívták, illetve ezek konkrété nem foglalkoztak ezzel a problémával. A Földtani Társaság hydrologiai szakosztáya elleniben sokat foglakozott ezzel a problémával. Az Országos Vízellátási Tanács felállításában látnám azt a szervet, amey ^ezt a problémát teljes mértékben előkészítené a. megoldásra, az előmunkálatokat elvégezné, mert méltóztassanak meggyőződve lenni arról, hogy a vízellátás, tehát a vízvezetéki közmű­vek tekintetében ezek az előmunkálatok rend­kívül fontosak és ha nincsenek meg, sokszor tölbbe kerülhet egy vízmű létesítése, mintha ezeket az előkészítő munkálatokat elvégezve létesítik a vízműveket. A Gesundheitsingenieur-hen, ebben a ki­váló német lapban olvastam, hogy egy vízmű létesítése fejenkint 38—500 márkába kerülhet. E minuciózus részletességgel megállapított két határszög, a 38 és 500 márka egymástól való távolsága egymagában meggyőzheti a mélyen t. Házat arról, hogy milyen olcsón és milyen borzasztó drágán lehet ezt a kérdést, a víz­művek kérdését megoldani. Ebben a tekintetben pedig az egyik legfontosabb és leglényegesebb ülése 1937 február b-én, csütörtökön. 163 szerepet a víznyerésnek az egész országra ki­terjedő előzetes tanulmányozása játssza. Ezért tartom szükségesnek az Országos Vízellátási Tanács felállításával ennek a problémának a megoldását mind tüzrendészeti, mind közegész­ségügyi, mind pedig városfejlesztési szempont­ból. A mélyen t. iparügyi miniszter úrnak az or­szágos villamosításról szóló második jelentése meggyőzheti a mélyen t. Házat, de meggyőz­heti az ország egész lakosságát arról, hogy cél­tudatos munkával micsoda hatalmas eredmé­nyeket lehet elérni., Ez a második jelentés 85Ü község villamosításáról számol be. Ha tehát az iparügyi miniszter úr ugyanazzal az energiá­val, amellyel a villamosítás kérdését tanulmá­nyozza, a villamosítás ügyét fejleszti, ugyan­azzal az energiával, amellyel a gyáriparban a legalaosanyabb munkabér és a munkaidő kér­dését tanulmányozza és szabályozza, fog hozzá a víznyerés és a vízellátás kérdésének tanul­mányozásához, akkor meggyőződésem, hogy rendkívül nagy mértékben előmozdítja a vá­rosrendezési törvényjavaslat gyakorlati megva­lósítását, de egyszersmind a városoknak és a köz­ségeknek azzal kapcsolatos kiadásait is nagyon lecsökkenti, mert hiszen ezektől az előmunká­latoktól függ az, hogy 38—500 márkáiba, illető­leg ennek megfelelő pengőbe kerül-e a víz­művek létesítése a városokban és ezzel egy­szersmind a törvényben megállapított kötele­zettségeknek is a városok részéről való telje­sítése. A törvényjavaslat egyes rendelkezései kö­zül különösen kiemelték előttem szólott t. kép­viselőtársaim a teleknyilvántartást, és felve­tették azt a kérdést, hogy a teleknyilvántartás­ban mi értelme van a forgalmi érték meg­állapításának. Szerény véleményem az, hogy a teleknyilvántartás a törvényben megállapított célokat igen helyesen szolgálja, egészen bizo­nyos azonban, hogy az értéknek a teleknyilván­tartásba való felvétele a változott gazdasági viszonyok mellett különösebb gyakorlati jelen­tőséggel nem bír. Minthogy azonban sem a tör­vényjavaslatban, sem az indokolásban nincsen meg a magyarázata annak, hogy miért kell a teleknyilvántartásba felvenni a forgalmi ér­téket is, amely különféle tényezők összetétele és a gazdasági viszonyok változása folytán rendkívüli mértékben változik, ez bizonyos nyugtalanságot vált ki az érdekelt ház- és telektulajdonosok sorában. Kérdeznem kell, hogy mi lehet ennek a sem a törvényjavaslat, sem az, indokolás által ki­fejezésre nem jutott hátsó célja, illetőleg a motiválása 1 ? Talán nem tévedek, ha abból in­dulok ki, hogy az érték felvétele azt a célt szolgálja, (hogy a telek értékét megállapítva, ezzel fixírozást nyer az, hogy milyen értéket képviselt az a telek a városrendezési törvény­ben megállapított műveletek végrehajtása előtt és ennekfolytán a városrendezési törvényben meghatározott műveletek végrehajtásával elért értékemelkedés már az egyes műveletek végre­hajtása során nem tekinthető olyan értéknek, amely a telektulajdonos számára a kártalaní­tás alapjául szolgálhat. Kétségtelen dolog, hogy ez a tulajdonjogot omegint csak érkitá és hátrányosan befolyásolja, mert hiszen a tör­vényjavaslat egy többletértéket von el a telek­tulajdonostól. Ha azonban abból indulunk ki, hogy a törvényjavaslat egyes rendelkezéseinek alkalmazásából áll elő értékemelkedés, akkor a 23*

Next

/
Thumbnails
Contents