Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-178

Az országgyűlés képviselőházának 178. adtuk ezt a képviselőtestületnek, akikor sokkal egyszerűbb és sokkal simább dolog az, ha azt mondjuk, hogy az építésügyi hatóság jelöli ki azt a területet, amelyen a városrendezés folyik., Ez egyszerű dolog, mindnyájan megértjük, inig ha azt mondjuk, hogy az autonómia számára biztosítani akarjuk azt a jogot, hogy ő állapítsa meg, hol legyen városrendezés, ugyanakkor pedig az építésügyi hatóságot feljogosítjuk arra, hogy ő azért további területet is vehessen igénybe, vagy pedig a területet megszűkíthesse, ez szerény véleményem szerint a hatáskör kijátszásához, illetőleg túllépéséhez vezethet. Helytelennek tartom a törvényjavaslatban azt, hogy még mündig henné vannak ilyen kifejezések, mint »egyéb okból«. Ha taxatív felsorolást csinálunk egy törvényben és megmondjuk az okokat sorban, mint 1., 2., 3., 4. és 5. okot, aikkor azt hiszi az ember, hogy ezzel az öt okkal elmondotta, hogy melyek azok a feltételek, amelyek .mellett kisajátítás vagy pedig igénybevétel történhetik és akkor hatodiknak ott szerepel az is, hogy »egyéb, okból«. Nos, ha már ott van ez, hogy »egyéb okból«, akkor felesleges volt az első öt pont felsorolása. Ez pleonazmus, mert ez csak arra jó, hogy megtévessze azt, aki ezt a törvényt majd kézbeveszi és azt hiszi, milyen szépen, milyen pontosan precizározva vannak ezek az esetek és mennyire nyugodt lehetek én állampolgár a saját vagyonomban, nem fognak háborgatni, mert hisze megnézem ezeket az okokat és tisztán látom, hogy van-e lehetőség arra, hogy hozzám nyúljanak, vagy nincs« Igen ám, de ha tovább olvas szegény, ott van az »egyéb ok« kifejezés, tehát egész nyugalma nyilvánvalóan elvész. T. Képviselőház! Veszedelmesnek tartoon ezt a törvényjavaslatot még azért is, mert amikor a törvény erejénél fogva lehetetlenné válik majd az, hogy a városnak, vagy — mondjuk^— falunak bizonyos részén építkezés történjék, ugyanakkor nem gondoskodik majd ez a törvény arról, ihogy a kijelölt területen a telek- vagy lakásuzsora fel ne üsse a fejét. •Nem passzióból tették az emberek régebben azt, hogy kimentek a város szélére és ott építettek maguknak egy kis lakást, vagy kimentek a falu szélére és ott laktak, nem azért tették ezt, mert szerettek minden nap egy nagyot gyalogolni, amíg beértek a munkahelyükre, hanem rávitte őket a kényszerűség, mert ott olcsóbb volt a telek, olcsóbb volt a megélhetés, vagyis — imagyarán mondva — a szegénység űzte ki őket a város határán kívülre. (Ügy van! balfelől) A jövőben pedig mii lesz a helyzet? A jövőben az lesz a helyzet, hogy a szegény ember nem tud kimenni a város határába azért, mert a törvény nem engedi meg majd, hogy a város határában egy kis épületecskét szerkesszen magának,^ kénytelen lesz bent maradni a városban, kénytelen lesz ott maradni azon a helyen,, amelyet a törvény, mint lakási terület jelölt meg. Ez esetben azonban vigyáznunk kell arra és gondoskodnunk kell arról, hogy ezek az emiberek ne essenek a lakbér- és telekuzsorások kezébe, akik nagyon jól tudják azt, hogy: nincsen menekvés tőlem, rám vagy kényszerítve, nem mehetsz el, mert a törvény nem teszi lehetővé. En tehát szükségesnek tartan ám&. hogy ennek a rendelkezésnek pandan tjakéntezt a másik rendelkezést szintén valamniülése 1937 február k-én, csütörtökön. 155 képpen beleszövegezzék ebbe a törvényjavaslatba, T. Képviselőház! Van még azután egy másik rész, ahol a hites mérnökökről beszél a törvényjavaslat. Itt megint sajnálattal kell megállapítanom, hogy a törvényjavaslat szövegezése csak azt mondja, hogy rendszeresíthet a miniszter hites mérnöki állást. Itt megint imperatívuszt kellene használni, hogy ne lehetőségről, hanem parancsról legyen szó, hogy rendszeresíteni kell hites mérnöki állást. Mert hiszen végeredményben én nagyon jól tudom, bogy ezek a mérnökök azért fogadják olyan nagy hozsannával és szeretettel ezt a törvényjavaslatot, mert abban rengeteg munkaalkalmat látnak. Különböző felmérések lesznek, lesz vízszintfelmérés, hosszfelmérés, városrendezési terv, építkezés, útépítés, ebben .mind hites mérnökök szerepelnek. A szegény mérnökök tehát, akik^ •— valljuk meg őszintén — a szellemi munkások proletárjai voltak eddig, mert hiszen munkaterültetük alig akadt valahol, azt várják, hogy valóságos eldorádó lesz a mai viszonyokhoz képest ez a törvény, ezért tehát örömmiel, vesszük tudomásul ezt a rendelkezést és a törvényjavaslatnak az a legszebb oldala, hogy munkaalkalmat ad, mert szerény véleményem szerint minden törvény legfőbb célja az kell, hogy legyen, hogy egy csomó embert hozzásegítsen a megélhetéshez. Minden intézmény, minden a világon csak az, ember kedvéért van, ha tehát ez a törvény majd gondoskodik arról a hites mérnöki állás felállításával, hogy ennek a törvénynek végrehajtásánál hites mérnökök lépjenek majd sorompóba, akkoir necsak mint lehetőséget méltóztassanak megadni, hanem imperatívuszként méltóztassanak elrendelni, hogy fel kell állítani ilyen intézetet. (Helyeslés <a baloldalon,), mert ne feledjük el, hogy ez sepciális tudomány, hiszen ha valaki mérnök, az nem jelenti azt, hogy az építkezéshez értsen, aminthogy ha valaki jogász, az sem jelenti azt, hogy például az úrbéri ügyekhez értsen. Lehet valaki kiváló bün tető jogász és- esetleg neim ért a telekkönyvhöz (Mozgás a jobboldalon), mert manapság ezek a tudományágaik mind specializálódnak és ez a szótbanforgó mérnöki miunka is speoialtizálit mérnöki tudományt igényel, gondoskodjék tehát, az igen tisztelt iparügyi miniszter úr arról, ^iiogy ilyen továbbképző tanfolyam rendeztessék a (mérnökök részére, hoery ismereteiket megfelelő módon bővíthessék. Talán laiz egyetem tanrendjeibe kellene már most fokozatosan beiktatni (Helyeslés a baloldalon.) és különösen alá kellené húzni, hogy a városrendezés és építésügy a megfelelő tanszékeken nagyobb intenzitással és a tanrendben általában nagyobb súllyal szerepeljen. Az ifjúság figyelmét pedig fel kell erre hívni, úgyhogy 5—6 év múlva, anniire ebből a törvényjavaslatiból nemcsak törvény, hanem valóságos élő jogszabály lesz, addigra megfelelően képzett, tanult mérnöki (kar its álljon rendelke-zésre mert azzal nem érünk semimát, hogy ha a mérnökök, akiket majd annak Idején kineveznek akkoir kezdenék majd szétnézni és egyes könyvekben utánalapozgatni, hogy tulajdonképpen mi is az a városrendezés. Azt hiszem, hogy az iparügyi miniszter úr bölcs gondoskodással majd intézkedni fog ebben az irányban. T. Képviselőház! Legyen szabad még végül rámutatnom! .arra, hogy szintén jogászi isaemszögiből helytelennek tartam, hogy ahol etbben 22*