Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-177

Az országgyűlés képviselőházának 177. ülése 1937. évi február hó 3-án, szerdán, Kornis Gyula és vitéz Bobory György elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. - A városrendezésről és az építésügyről szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak: Malasits Géza, Schandl Károly, Meizler*Károly. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása! — Interpellációk : Rakovszky Tibor — a pénzügyminiszterhez — a lisztforgalmi adóváltság eltörlése tárgyában. — Matolcsy Mátyás — a földmívelésügyi miniszterhez — a mezőgazdasági munkabér rendezése tárgyában. A földmívelésügyi miniszter válasza. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen voltak : Darányi Kálmán, Bornemisza Géza, Fabinyi Tihamér. (Az ülés kezdődött d. e. 10 óra 2 perckor.) (Az elnöki széket Kornis Gyula foglalja el.) Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. A jegyzőkönyv vezetésére Esztergályos Já­nos, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére vitéz Miskolczy Hugó, a javaslatok ellen fel­szólalók jegyzésére pedig Szeder János jegyző urakat kérem fel. Bemutatom a t. Háznak a felsőház elnöké­nek átiratát, amelyben tudatja, hogy a felső­ház az ügyvédi rendtartásról szóló törvény­javaslatot a képviselőház szövegezésében vál­toztatás nélkül elfogadta. A bejelentést a Ház tudomásul veszi. Az ily módon létrejött törvényt további alkotmá.­nyos eljárás céljából a miniszterelnök úrhoz fogom áttenni. Bemutatom a t. Háznak a függőben lévő indítványok és interpellációk jegyzékét. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Napirend szerint következik a városrendezésről és az építésügy­ről szóló törvényjavaslat (írom. 302., 349. sz.) vitájának folytatása. Szólásra következik Malasits Géza képvi­selő úr. Malasits Géza: T. Ház! A Ház pénteki ülé­sének legutolsó szónoka Ember Sándor t. kép­viselőtársam volt. akit nagy élvezettel hallgat­tam, de őszintén szólva nem tudom optimizmu­sát osztani, amellyel ezt a törvényjavaslatot bí­rálta. Sokkal többet vár t. képviselőtársam et­től a törvényjavaslattól, mint amennyit ez va­laha is meg fog valósítani. . Azóta,' hogy Emher Sándor t. képviselőtár­samat meghallgattam, még kétszer átolvastam a törvényjavaslatot, úgy az eredetit, mint azt, amelyet a bizottságban letárgyaltunk, de sem­mi nyomát nem találom benne annak, amit a képviselő úr a törvényjavaslatnak imputait, hogy t. i ez a javaslat alkalmas lehet egyfelől arra. hogy a városrendezés és a lakásépítésügy KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XI. kérdését előbbre vigye, másfelől pedig arra, hogy véget vessen a sokszor felháborító vissza­éléseknek; amelyek a parcellázás nyomán kelet­keznek. Ember Sándor t. képviselőtársam be­szédének substratuma végül az, hogy ez a tör­vénytervezet alkalmas lesz arra, hogy megaka­dályozza a telek- és lakásuzsorát. Erre is csak azt mondhatom, hogy a törvényjavaslatot, miint már mondottam, figyelmesen átolvastam és én is csak arra a megállapításra jutottam, amelyet Petrovácz igen t. képviselőtársam is hangozta­tott, hogy t. i. a javaslat nem hoz általános érvényű szabályozást és nem oldja meg azokat a problémákat, amelyek megoldására pedig cí­ménél fogva hivatott lenne. Legnagyobb hibája a törrvényjavaslatnak az, hogy kerettörvény jellegű és így a város­szabályozás és az ezzel kapcsolatos építésügy legégetőbb kérdéseit megoldatlanul hagyja, il­letőleg azok megoldását felhatalmazás formá­jában átutalja a belügyminiszterhez. Ezzel az intézkedéssel az anélkül is vérszegény és való­jában csak névleges autonómia még inkább el­sorvad és összeszűkül. En vidéki várost képviselek és így köteles­ségemnek tartom az előttünk fekvő javaslatot a vidéki városok szempontjából bírálni. Mind­járt elöljáróban meg kell említenem, hogy a javaslatnak a városok pénzügyei szempontjá­ból igen nagy jelentősége van, sokkal ^nagyobb jelentősége, mint amilyennek azt általában előttem szólott t. képviselőtársaim tekintették. Itt van mindenekelőtt az a körülmény, hogy a kormánynak joga van ráparancsolni a váro­sokra, hogy készítsenek városrendezési tervet s ott van a többi: hogy bizonyos területeket, ^amelyek eredetileg nem szerepeltek a városren­dezési tervben, vonjanak be a városrendezési tervbe, lássanak el közművekkel^ készíttessenek hozzá utakat, hozzanak egyáltalában olyan ál­lapotba, mint a kormány kívánja. Megkövetel­heti a kormány, hogy a városok azokat az in­tézkedéseket, amelyeknek elvégzését a belügyi kormány elrendeli, záros határidőn belül vég­rehajtsák. Ezekkel az intézkedésekkel a váro­sokra olyan terheket rónak és a városok veze­17

Next

/
Thumbnails
Contents