Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-176

Àz országgyűlés képviselőházának 17 t rést a város költségére elvégeztetheti.« A 3. § b) és e) pontjai mondják ezt ki. Ugyanakkor aizonban az 1. § ezeket mondja: (olvassa) »a felmérés alapján meg kell állapítaná az általános és részletes íranidezési tervet.« (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Tovább is tessék olvasni!) Ha tehát a város nem csinálja meg a részletes rendezési tervet, akkor a kormánynak megvan az a törvényben biztosított joga, hogy azt helyette elvégezheti. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Csinálja meg a város!) Ez az intézkedés alkotmányjogi szempontból rendkívül aggályos. (Rupert Rezső: Pénzt is adjon hozzá a kormány. — Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Csinálja uieg a viáros és iákkor meni kell kötelezni rá.) Törvényeinkiben le van fektetve a kormánynak az a joga és kötelessége, hogy a törvényekre felügyeljen A közigazgatás rendezéséről szóló 1929. évi XXX. t. c. életbenhagyta a régi törvényhatósági törvénynek azt a rendelkezését, amely szerint a kormány minden törvényellenes határozatot megsemmisíthet. Ezen törvény alapján módja van tehát a kormánynak ilyen ügyekben is a maga hatáskörében eljárni. Ebben a javaslatban azonban a kormány oly jogosítványokat ad magának, melyek az autonómiát teljesen megsemmisítik. Az 1886:XXI. t. c. 10. § a következőket mondja (olvassa): »A kormány a hozzá felterjesztett, ágyszintén a törvényhatóságok közgyűlési jegyzőkönyveiben foglalt, avagy az elintézések rendes folyamában hivatalból észlelt illetéktelen vagy törvénybe ütköző határozatokat megsemmisítheti és amennyiben intézkedés tétele szükséges, új eljárást rendelhet el, s ha ez célra nem vezetne, amennyiben törvények vagy törvényes rendeleteik szerint intézkedni szükséges, közérdekű ügyekben határozhat.« Ez alapon a t. kormány hozzányúlhat minden törvényhatósági határozathoz, megváltoztathat minden olyan határozatot, mely a törvényekkel ellenkezik és így nem szükséges itt egészen különleges felhatalmazásokat kérnie. Azt kell mondanom, hogy ez alkotmányjogilag az autonómiáknak teljes, semmibevevését. teljes lenézését jelenti. Én objektív akarok lenni, igen t. miniszter úr. Egy esetben helyeslem és belátom, hogy a kormány intézkedésére van szükség. Abban az esetben tudniillik, ha nincsenek megfelelő közegek ezeknél a hatóságoknál. Például ki van terjesztve a városrendezés a községekre. Ott nagyon helyes, hogy a kormánynak megvan a teljes joga, mert hiszen a községekben nincsenek megfelelő műszaki közegek; tehát ahol nincsenek műszaki közegek, ott természetesen előtérbe lép a kormánynak a joga. (Gaál Olivér: A községekben el lehet szedni az ingatlanokat.) Az általános városrendezés ki van terjesztve a kis- és nagyközségekre a törvényjavaslat 19. §-ában (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Kiterjeszthető.), ott, ahol a kormány ezt szükségesnek látja. Nem szólok ellene semmit, ezt helyesnek tartom. Ahol a kormány felismeri egy kisközségben azt a helyzetet, hogy rendezés szükséges, ott megvan erre a joga és kötelezettsége is. Nem szólok ellene semmit, mert objektíve megállapítom, — ki fogok térni rá, — hogy a faluban nincsenek megfelelő közegek. (Rassay Károly: Budapesttől 10 kilométerre abesszinai falvak vannak. — Br. Vay Miklós: Szerencsére. Faluból lesz a város.) A műszaki kérdésekkel hamarosan rendbejöttem volna, csak a jogi krédésekkel nem, ütése 19 Ë7 január 29-én, penieken. 101 amelyekért nem felel a miniszter úr, mert nem jogász. Itt vannak nézeteltérések közöttünk; a magánjogi kérdésekben is, amelyeket igen t. képviselőtársaim már felhoztak. Nem csak ott van a baj, hogy bizonyos obkejtumokat kártalanítás nélkül lehet elvenni. Egy másik baj van az igazságszolgáltatás szempontjából, tudniillik sok helyen bíróság helyett a közigazgatás csinálja a feladványt, sok helyen pedig, még ott is, ahol a javaslat a biróeágra bízza a döntést, a telekkönyvi hatóságot jelöli ki, amely perenkívüli intézmény, amely tehát nem rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel az igazságszolgáltatás. A fellebbezési jogot azonban itt is visszaszorítja, mort a telekkönyvi hatóság végzése ellen csak egyfokú felfolyamodásnak van helye, míg a birtokbíróságnál van rendes appelle ta, három bírói fórummal. Hatáskör szempontjából is nagyon súlyos a helyzet. Én azt mondottam volna és azt hittem volna, hogy ez a javaslat azt a devizát tartja szem előtt: az autonómia határoz, a közigazgatás végrehajt, a bíróság ítél. Ez rendben lett volna, ez a hatáskörök széjjelválasztása, elkülönülése. De így, mikor a közigazgatási hatóság veszi át a bírói hatáskört és amikor a bírói hatáskör is egyoldalúan kis keretben mozog, nem is látom be a szükségét ennek, mert egy városrendezésnél, telekátalakításnál, határrendezésnél az autonómia határozata alapján . . . (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Ez nem bírósági feladat!) Ez közigazgatási feladat. Éppen azt akarom mondani: a közigazgatás feladata maga a határrendezés, közigazgatási feladat a felosztás, de az ebből eredő magánjogi igények elbírálása bírói útra tartozik. (Rupert Rezső: Ez igaz! — Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Hátha lehet megegyezést teremteni? — Rassay Károly: Hátha nem lehet? — Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Akkor bírói eljárásra kerül sor.) Itt is azt a bírói eljárást választották, amely a legrövidebb és nem engedi meg az igazságszolgáltatás rendes menetét. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Az is rendes menete az igazságszolgáltatásnak.) Én nem tudok a miniszter úrral vitatkozni, nem vagyunk egyenlő ellenfelek. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Miért?) Én tudniillik ehhez a kérdéshez értek. (Élénk derültség.) Br. Vay Miklós: Egyoldalú megállapítás! A zűrzavart keresik, ahhoz értenek! — Zaj.) A miniszter úrtól nem kívánom, hogy jogi kérdésekhez értsen. Ha pedig én a technikai kérdésekbon valami ügyetlenséget csinálok, akkor felkérem, hogy (méltóztassék engem rendreutasítani. (Derültség.) Én lehetőleg nem beszélek olyan dolgokról, amiket nem tanultam meg eléggé. (Br. Vay Miklós: A perek szaporítása! — Zaj half elől. — Rassay Károly: A kormánypárti ügyvéd uraktól tessék számonkérni! Rendikívül tekintélyes ügyvéd urak vannak ott, akik százezreket keresnek. — Nagy zaj. — Elnök csenget. — Rassay Károly: Ne lapul janalki ai kormánypárti ügyvéd urak ilyenkor! — Rupert Rezső: Mit szólsz hozzá, Tóth András? — vitéz Tóth András: En ilyen pereket nem is láttam! — Br. Vay Miklós: Az agytröszt ott dolgozik! — Nagy zaj a balodalon. — Rassay Károly: Miért dolgoznak diplomáért? Miért nem örökölnek 5000 hold földet? Sokkal egyszerűbb. Akkor majd megvédi az állam! — Zaj. — Elnök csenget.) Képviselőtársam közbeszólt, hogy: perek szaporítása! Ha