Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-176

102 Az országgyűlés képviselőházának 1Ï rám méltóztatott érteni (Vay (Miklós: ? — Nem! Altalánoisisiájgiban imondtaan.), ia magáin részéről nem fagiadihatom. el, mert aki hozzám fordul, azt én lehetőleg lebesizélem a pereikről, én olyan ügyvéd vagyok. (Élénk derültség a baloldalon. — Rassay Károly: Es elküldi a kor­mánypárti kép viselőkhöz!) Én lebeszélem a per­ről az emlbiereket, ímert lisimerem azt a kálváriát, amelyet végig (kell jármi a perek labirintusában. (Zaj.) Engedelmet kérek, ne tessék így általá­nosítani. Nekem, ez a gondolatomban sem for­dult meg, mert én itt önzetlenül, közérdekű dol­got képviselek. A magánügyeik elintézése en­gem csak annyiban érdekel, amennyiben köte­lességem megvédeni a magánjogokat ott, ahol azokat megsértik. (Br. Vay Miklós: Ez nagyon helyes, de akkor ne .tessék imitnt képviselők, pereket vállalni! — Nagy zaj a baloldalon.) Hogy lehet ilyet mondani? (Dinnyés Lajos: Ez analfabetizmus, kérem. Hát mit csináljanak az ügyvédek? Zabszemet hegyezzenek? — Nagy zaj. — Elnök csenget.) A perek vitele minden­kinek a magánügye, az összeférfietlenslégii kér­dés intézéséig. Tessék megcsinálni az össze­férhetlenségi 'törvényt'a legSEiigorúibíban. (Élénk helyeslés a báloldalon.) Igenis, mi követeljük ezt. {Folytonos nagy zaj. — Rassay Károly: Ne tessék 60.000 pengős jövedelmekkel állami in­tézményekben ülni! — Zaj. — Elnök csenget. — Rassay Károly: Nem lehet ezt a gőgöt eltűrni a munkával szemben! — vitéz Tóth András: Mintha az ügyvédség nem éppen olyan tisztes foglalkozás volna, mint akármimás!—Br. Vay Miklós: Meg kell válogatni az ügyeket! — vitéz Tóth András: Az a mi feladatunk és mi vagyunk olyan etikai magaslaton, hogy min­dig meg tudjuk válogatni, mit csináljunk. — Igaz! ügy van! a baloldalon. — Br. Vay Miklós: Semmi kioktatásra nincs szüktségem! —Nagy zaj a jobb- és a baloldalon. — Elnök csenget. — vitéz Tóth András: Ez nem ellenzékieskedés, de ami igaz> az mindig igaz, ott is, meg itt is. — Élénk helyeslés és taps a baloldalon. —Rassay Károly: Az egész kérdést az elnöki tanács elé! — vitéz Tóth András: Olyan fórum nincs! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Tessék folytatni kép­viselő úr! Bródy Ernő: Szerintem minden képviselő tisztességes foglalkozást űzhet, sőt kell is, hogy űzzön. Nagyon sajnálom azt, akinek nincs fog­lalkozása, mert az könnyebben hajlamos az el­hajlásokra. (Nagy zaj.) Elnök: Kérem képviselő úr, méltóztassék a tárgyra térni. Bródy Ernő: Engedjék meg a közbeszólók! {Derültség és zaj. — Dinnyés Lajos: Az előadó is ügyvéd! — vitéz Tóth András: Ugy van! Éljen az előadó!) Elnök: Kérem, Dinnyes képviselő úr. mél­tóztassék csendben maradni. (Dinnyés Lajos: Kossuth is ügyvéd volt! — Br. Vay Miklós: Meg kell válogatni a pereket, nem kell minden pert vállalni és valutasíbereket képviselni!) Vay képviselő urat másodszor kérem, hogy méltóztassék csendben maradni. Bródy Ernő: Kérem szépen az elnök urat, legyen szabad 1 befejeznem az összeférhetlen­séggel kapcsolatban kezdett mondatomat. (De­rültség.) Azt mondom, minden tisztességes fog­lalkozást szabad űzni, de nem szabad panamá­kat csinálni és nem szabad összeférhetlenségi eljárást csinálni és a minisztereket teljesíthe­tetlen panamisztikus követelésekkel ostromolni. Ezt tessék megtartani. {Zajos helyeslés a bal­oldalon,. — Rassay Károly: Például perenkívüli 6. ülése 1937 január 29-én, péntekéit. egyességre szorítani a minisztereket...! — Zaj a jobboldalon. — Rassay Károly: Választott bíróságok elé vinni az ügyeket és hasonló dol­gokat ...) Elnök: Kérem a képviselő urat, folytassa beszédét. Bródy Ernő: Ha megengedik a közbeszólók, szívesen. Elnök: Tessék kihasználni a helyzetet. Bródy Ernő: A magánjogokat súlyosan sérti ez a javaslat. A kormánypárt egyik t. szónoka, Bud János képviselő úr is megemlí­tette, hogy a telek egyharmadrészét bizonyos esetben kártalanítás nélkül el lehet venni. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Most többet is elvesz a főváros!) Ezt az intézkedést nem lehet kritika néilkül hagyni, mert lehetsé­ges, hogy annak az egyharmad résznek elvétele a telektulajdonost súlyos helyzetbe hozza. Ha értékemelkedésről van szó, rendben van a do­log, mert helyes, hogy senki vagyona a köz munkája folytán ne gyarapodjék. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Most mi £, helyzet?) Viszont azt mondhatom, ha nem ez a helyzet, ha nem áll be telekértékemelkedés, hanem csök­kenés, ne legyen kimondva a kielégítés nélküli elvétel, hanem igenis a bíróság feladata eldön­teni, hogy milyen esetről van szó. Mindig kényelmetlenségnek érzem, hogy ezt a miniszter úrral szemben keli vitat­nom . . . (Bornemisza Géza iparügyi minisz­ter: Csak egészen bátran!) . . ., mert az igaz­ságügymíniszter úrnak és az igazságügyi bi­zottságnak a dolga, hogy ebben a kérdésben véiemenyt mondjon. Ezért a magam részéről határozati javaslatot terjesztek be, amely a következőképpen szól. {Halljuk! Haltjuk! — Felolvassa.) »Miután a városrendezésről és az építés­ügyről szóló 302. számú törvényjavaslat al­kotmányjogi, magánjogi, hatásköri és igazság­szolgáltatási szempontból számos intézkedést tartalmaz, amelyek nem nélkülözhetik az erre hivatott szakbizottság véleményét, indítvá­nyozom, hogy a képviselőház e javaslatot adja ki előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a képviselőház igazságügyi bizottságának is.« (Helyeslés a baloldalon.) Ajánlom ezt a javaslatot elfogadásra, mert sem a közlekedésügyi bizottság, sem a közigazgatási bizottság nem hivatott ennek megítélésére, ennek megbírálására az igazság­ügyi bizottság hivatott, ahol jogászok ülnek és ahol mindezeket a vitás kérdéseket elimi­nálni lehet. (Bornemisza Géza iparügyi mi­niszter: A Ház adta ki ezeknek a bizottságok­nak!) A Ház adja ki pótlólag még ennek is. (Rupert Rezső: A miniszter úr annakidején nem indítványozta! — Rassay Károly: Nem tudtuk, mi van a javaslatban, amikor bead­ták!) Amikor a miniszter úr benyújtotta a javaslatot és indítványozta, hogy ezeknek és ezeknek a bizottságoknak adják ki, mi még meni ismertük a javaslatot, csak később jöt­tünk rá azokra a veszedelmekre, amelyek a jogos magánérdekeket érintik. Mert nem pár­tolom, hogy valaki magánjogi címen nyerész­kedjék és uzsoráskodjék, de viszont vannak jogos magánérdekek. A jogos magánérdeke­ket a magyar törvényhozásnak meg kell véde­nie és ezeknek elbírálása és megvitatása szempontjából kerüljön a javaslat az igazság­ügyi bizottság elé, az pedig mondja meg a maga véleményét. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents