Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.
Ülésnapok - 1935-176
98 Az országgyűlés képviselőházának 1 felosztásra, a telekátalakításra és a telekhatárrendezésre vonatkozó rendelkezések: olyan intézkedések, amelyeket nem lehet eléggé üdvözölni. Aki városi kérdésekkel foglalkozik, az nagyon jól tudja, hogy sokszor áthidalhatatlan nehézségek támadtak, ha telékátalakításról, telekhatárrendezésről volt szó. Evekig tartó viták folytak a legkisebb érdekelt is képes volt megakadályozni a legszebb városfejlesztési tervet. A város maga kénytelen volt gyakran, — amint már említettem, — szinte erőszakkal belenyúlni a túlzottan védett magánérdekekbe, kitenni magát pereknek — költséges pereknek is — csak azért, hogy fontos városfejlesztési és városrendezési terveket megvalósítson, hogy városi értékeknek esetleges lerontását megelőzze. Nem tehetek róla, de meg kell állapítanom azt is, hogy a városi vezetőségek, a városi helyi hatóságok igyekeztek sok helyütt az építések tekintetében szigorúságot alkalmazni, az építési engedélyeket szigorú feltételekhez kötötték. gondjuk volt a művészeti, a szépészeti kiképzésre is, ez a törekvés azonban a múltban a kormányok más felfogása miatt gyakran hajótörést szenvedett. Akárhányszor az ilyen ügyek a jogorvoslatok során az illetékes körök elé felkerültek, a városi érdekek, a városkép rová,sára rendszerint a magánérdek érvényesült. Az építtetők kívánsága teljesült a legfelsőbb helyen. Ma, hála Istennek, ott vagyunk, hogy a kormány ezzel a javaslattal bizonyságát szolgáltatta annak, hogy a mai kormányzat ezzel a régi gyakorlattal teljesen ellentétesen. a városi érdekekkel kongruens állásponton van. A törvényre, amint mondottam már, nemcsak szükség, hanem sürgős szükség is van, hogy ott, ahol van még valami menthető, azt meg is menthessék és egyáltalában városaink. számára megállapítsuk a fejlődési irányt és azokat a módokat, amelyeken ezt a fejlődést el is lehet érni. Ne felejtsük el, hogy a városépítés terén minden hiba olyan, hogy azt rendszerint már nem lehet helyrehozni. Csak üdvözölni tudom a törvényjavaslat rendelkezéseit, amelyek észszerű korlátokat emelnek a telkek túlságos^ kihasználása, az egészségtelen és dísztelen építések, a minden közszempqntot figyelmen kívül hagyó lakásuzsora és lelketlen telekspekuláció elé. Legyen már vége a világosságot, a napfényt és a levegőt elzáró, csak a profitot néző pocsék építkezéseknek. • •> A törvényjavaslat szerintem alkalmas arra, hogy a helytelen fejlődést megakassza, intézkedései alkalmasak arra, hogy a helyes fejlődésnek útját egyengessék. Segítségére lesz ez a megalkotandó törvény a városi hatóságoknak abbeli törekvésükben, hogy a városok gazdasági szükségletüknek a kulturális, szociális és esztétikus szempontoknak megfelelőleg fejlődjenek, és a korszerű építésügyi szabályozás alapjait lerakván, a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy létrejöjjön egy egységes építési kódex is, ameyrle szintén szükség van. A törvényjavaslat nagyon helyesen számol azzal, hogy minden városrendezés tökéletlen volna, ha nem kapcsolódnék össze az építésüggyel, . mert nemcsak hogy' neem lehet városrendezést az építésügy megfelelő szabályozása nélkül elképzelni, hanem nyugodtan mondhatjuk^ azt is, hogy tulajdonképpen a városrendezésnek koronája a helyes és célszerű, jó építésügyi szabályzat. A kormány figyelme azonban kell, hogy kiterjedjen arra is, hogy neosak a maga hatáskörében szabályozza az építésügyi 6. ülése 1937 január 29-én } pénteken. kérdéseket, hanem arra is legyen gondja, hogy a városok is megfeleljenek az építésügy tekintetében fennálló szabályozási kötelességeiknek és éljenek azzal a joggal és szabadsággal, amelyet a törvényjavaslat a városok számára e tekintetben biztosít. (Malasits Géza: Eléggé megnyomorították a városokat!) Szükséges továbbá, hogy a kormányhatóság a városok által szigorúan betartandó építésügyi szabályokat ugyancsak szigorúan kezelje és a jogorvoslat során a városok... (Esztergályos János: Ha majd fedezi az ezzel járó költségeket! Ha a költségeket fedezi, akkor kényszerítheti! — Malasits Géza: Csajkával elvenni a várostól és gyűszűvel visszaadni?! Hol vagyunk?! — Esztergályos János: A városokat anyagilag már úgyis agyonnyomarította a kormány! — Egy hang a jobboldalon; Mikori) Egyszóval szükséges, hogy a kormánynak arra is legyen gondja, hogy a városok építésügyi szabályzatai még akkor is érvényesüljenek, ha az ügyek felülbírálásra a kormány : hatóság elé kerülnek. Ne ismétlődjenek m&p: az olyan esetek, amilyenek a múltban voltak, hogy mindig a város rovására kerestek a ma : gánosok. Tisztelt Képviselőház! A városrendezési üggyel kapcsolatban még egy dolgot kell felemlítenem, ami talán nem is speciálisan helyi érdekű, mert hiszen máshol is fennállanak ezek a körülmények, de hozzám különösen közel áll ez a dolog. Ha a kormánynak gondja van arra, hogy a városrendezést, ha majd ez a javaslat törvényerőre emelkedik, helyes mederbe terelje, akkor kérnem kell a t. kormánytól, hogy a maga hatáskörében, illetőleg ott. ahol az államra bizonyos városrendezési és épí 1 tésügyi feladatok megoldása vár, az állam is tegye meg a maga kötelességét. Igen sok városban és az én városomban, Sopronban: is jelentkezik egy olyan mizéria, amely óriási mértékben megakasztja a város kiépítését; tudniillik az a körülmény, hogy két vasúti vonal is átszalad a • város' r kellős közepén, egymástól 50—100 méter távolságban. Sopron város, amelynek belseje igazán szép képet mutat és sok tekintetben iskolapéldája lehetne a városias jellegnek és képnek és amely város kifele is igazán szép városrésszel gyarapodott, kény 7 telén nézni, hogy az Államvasutak és a GyőrSopron—Ebenfurti vasút jóvoltából a város közepe nem tud rendeződni, nem tud fejlődni. Tiszteletteljes kérésem az iparügyi miniszter úrhoz, illetőleg inkább mint a kereskedelemügyi tárca vezetőjéhez az volna, hogy ezt a soproni mizériát méltóztassék Winchkler volt miniszter úrhoz hasonlóan megállapítani es méltóztassék valamit tenni, hogy az állam részéről is megteremtessék Sopronban az a helyzet, amely mellett a törvényjavaslatnak megfelelő további rendezést meg tudjuk csinálni. Egészen röviden óhajtanék néhány szóval a magam véleményének kifejezést adni azokkal a kifogásokkal szemben, amelyeket a_ törvényjavaslatra vonatkozóan hallottom; Mindenek előtt hallottam azt, hogy ebben a javaslatban is van politikum, hogy bele lehet vinni politikát. Ez a kifogás rendszerint visszavissza szokott térni. Ha azonban valahol ez nincs helyén, ha valahol még csak gyanúja sem lehet annak, hogy a kormány politikumot vihetne valamely törvény, végrehajtásába, akkor azt hiszem, ez a törvényjavaslat az. Üjból és újból elolvastam a javaslatot, de nem találi tam olyan pontot, amely ; alkalmas volna
