Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.
Ülésnapok - 1935-176
Az országgyűlés képviselőházának 17 6. ülése 1937 január 29-én f pénteken. 99 vagy érdemes volna arra, hogy belőle a kormány valamiképpen politikai előnyt akarjon kicsikarni. Hallottam azt a kifogást, hogy a törvény nem szabályoz sok mindenféle olyan kérdést, amelyek ebbe a tárgykörbe tartoznak. Előttem szólott Müller Antal igen t. képviselőtársam is nehezményezte ezt és sok olyan kérdéssel foglalkozott, amelyek szerinte ennek • a javaslatnak a keretében lettek volna szabályozandók. Én, t. Képviselőház, amint már kifejtettem, tulajdonképpen a javaslat előnyét látom abban, hogy sok kérdésben osak keretet nyújt és ezeken a kereteken belül engedi a helyi viszonyokat, a helyi hatóságok rendelkezéseit, szabályrendeleteit érvényesülni. Kifejtettem, hogy az ellenkező eljárás sem a célszerűségnek, sem a gyakorlatiasságnak nem felel meg. Hallottam azt is, hogy ez a javaslat az autonómiákra ás sérelmes. Merem állítani, hogy azok közé tartozom, akik tudják értékelni az autonómiákban rejlő erőt, akik tudják értékelni, mit jelent az, ha a polgárság az autonómiákban, közszemlémben nevelkedik, ha ott szívj a magába a közérdek szolgálatának szükségességét és ha a közérdek szolgálata az autonóm élet keretében második természetévé válik, Tudom értékelni, mit jelent az, ha az autonómiák az egyetemes közélet 'Szempontjából is értékes erőket nevelnek a nemzetnek. Hiszen tudom, hogy az autonómiák kiegészítő részei az ember természetes jogának: saját ügyei szabad intézésének. (Malasits Géza: Ebben nincs nagv szabadság!) Ha tegnap Shvoy igen t. (képviselőtársam azt mondotta, hogy van bátorísása ezekből a padokból is hangoztatni a kritikát és megmondani a véleményét, én is meg merem mondani ezekből a padokból, hogy az autonómiába való indokolatlan belenvulást az (autonómiák indokolatlan sérelmét ezekből a nadokból sem szavaznám meg. (Elénk helyeslés a .jobboldalon.) Mivel az autonómiára nagyon féltékeny vagyok, az autonómia sérelmének (kifogását külön is szemügyre vettem és ismételten kerestem azokat a paragrafusoikat, amelyekkel az autonómia sértve volna. Vannak rendelkezések, amelyekben a minisztérium intézkedési joga fenn van tartva, az önkormányzati jog indokolatlan érintését azonban megállapítani nem tudtam. Meg kellett állapítanom, hogy a törvényjavaslat szigorúan tartja mását ahhoz, hogy csalk ott nyúljon be szabályozólag, ahpl azt egyetemes, magasabb közérdekű szempontok megkövetelik és ott, ahol a;z autonómia tulajdonképpen nem is tudna vagy nem is hivatott intézkedni. Én éppen ellenkezőleg, azt láttam, hogy ez a javaslat tekintettel. van az öntkormányzatra, az önkormányzati jogokra és számos kérdést, illetőleg minden olyan kérdést, amelvet nem kell vagv nem lehet központilag szabályozni, az autonómiák hatáskörében meghagy, illetőleg oda utal. . Végül röviden foglalkozni akarok azzal á kifoarással, hogy ez a törvényjavaslat belenyúlik a tulajdonjogba, magánjogokat és egyéb vagyonjogokat sért. Bocsánatot kérek, az természetes, hogy ez a törvényjavaslat érinti a magántulajdont, a magánjo,gi érdekei. Szeretném látni azt a csodaembert, aki városrendezést, városfejlesztést és építést megcsinál anélkül, hogy egyéni jogokhoz nem nyúl, vagy azokat nem érinti. De hogyan állunk ezzel á törvényjavaslattal? .Sérti, ez, a törvényjavaslat a magánjogokat? Nem, Nem akarom untatni at. Képviselőházat azzal, hogy erre a kérdésre részletesebben kiterjeszkedjem, bár szakaszonkint kijegyeztem magamnak azokat az eseteket, amelyekben magánjogok érintetnek, vagy amelyekben magántulajdonhoz nyúl a törvényjavaslat, de mondom, ezt mellőzni akarom és csak általánosságban akarom megállapítani, hogy ennek a javaslatnak az az alapelve, hogy mindenért, ami elvesz, kártalanítást nyújt. (Malasits Géza: Milyen nagyszerű ez a javaslat!) Igen t. képviselőtársam, ez a javaslat mindenért, amit elvesz, kárpótlást ad. Ez az elvi alap. Vannak esetek, — és itt nem új jogokat, nem új csapást jelent a törvényjavaslat, mert az élet már megelőzte a törvényjavaslatot s az élet után megy a törvényjavaslat — amikor ingyenes leadásokat ír elő. Ez az ingyenesség azonban csak látszólagos, mert meg lehet állapítani, hogy a városrendezések kapcsán nemcsak adnak, hanem nyernek, is a polgárok. Ott, ahol többet veszít az érdekelt, mint amennyit nyer, a törvényjavaslat szerint a diffeneciát is megkapja. Ha így áll a dolog, akkor tisztára egyéni önzésből, egyéni nyakaskodásból, akadékoskodásból, nem- lehet eltekinteni attól, hogy kényszerrel is elvegyük azt, amire • a köznek szüksége van, viszont a kényszer ellenében megadván azt, ami jo,gosan megilleti az érékeiteket. A javaslatban olvasom továbbá mindenhol, hogy, a kárpótlások megállapítása a telekkönyvi érdekeltek meghallgatásával történik. Itt sincs magán jogsértés, így állván a helyzet, hogy a jogos igények jogos határok között kielégíttetnek, azt hiszem, nem lehet ráfogni a törvényjavaslatra» hogy indokolatlanul nyúlna magánjogokhoz; vagy érdemlegesen sértene magánjogokat. Ez a javaslat még odáig sem megy, ameddig az általános magánjog szerint a szomszédjog szempontjából elmehetne. (Esztergályos János: A képviselő úrra nem bíznám az én birtokháborítási ügyemet.) En régebben rendezek várost, mint a képviselő úr és sokkal több praxisom van ebben. Nézze meg azt a várost, amelyben én is hozzászóltam a rendezéshez; (Rupert RezsŐ: Azért kell városrendezési törvény, mert rosszul rendezték. Ha jól rendezték, minek a városrendezési törvény? — Mozgás a szélsőbaloldalon. — Br. Vay Miklós: 1918-ban maguk jól rendezték!) Mondom, ínég a szomszédjogot is úgy kezeli ez a törvényjavaslat, hogy ez ellen a részleteknél lesz is észrevételem. A szomszédjog is megkövetel és megenged bizonyos behatásokat a szomszéd területére. Amikor a javaslat különösen is ikiemeli ezeknek megengedhetőségét, ugyanakkor a szomszédot érhető kár tekintetében is megfelelő intézkedéseket tesz. így állván a dolog, a ikifogáspkaj; vagy nem tartom helytállóknak, vagy legalább is részben f olyanoknak tartom, hogy azokat ama nagy érdekeik mellett, amelyeket ez a törvényjavaslat szem előtt tart és amelyeknek érvényt akar szerezni, egyáltalában nem honorálhatom, mert ezefk inkább éi> zelmi, mint értelmi kifogások. T. Képviselőház! A magam részéről csak szigorúan általánoságban akartam foglalkozni a törvényjavaslattal. A részleteknél lesznek észrevételeim, amelyek ugyan nem érintik a javaslat elveit, de mégis bizonyos tapasztalati tényelken alapuló korrekciókat tartanak szem előtt. A részleteknél fogom tehát ezeket a további észrevételeimet elmondani. Itt csak azt 1 szögezem le, hogy ez a törvényjavaslat sze15*
