Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-176

92 Az országgyűlés képviselőházának. 1 nem tudott kiépülni, mert nem volt meg a végleges szabályozási terv. Nagyon fontos pedig nemcsak az ott lévő telektulajdonosok érdekében is, hanem a lakosság érdekében is, hogy a városhoz közelebb fekvő területen történjenek építkezések és ne menjenek ki tíztizenöt kilométerre, mint például Érdre, ahol vagy húszezer telket parcelláztak és .azokat a szerencsétlen embereket kivitták 25—30 kilométerre a fővárostól akkor, amikor sóikkal közelebb fekvő területeken is éppen úgy vehettek volna telkeket. Ugyanígy van az Erzsébet-sugarút régen húzódó szabályozási terve is. Ez nem volt eddig jóváhagyva, pedig eddig talán jobb módban voltaik a telektulajdonosok is és a főváros is jobban megcsinálhatta volna a sugárutat, de a szabályozási terv hiányában nem tudtuk a fővárosnak a szívében fekvő ezt a gettót IkeIresztülvágni, pedig ott nagykiterjedésű telkek vannak, amelyeket nagyszerűen lehetett volna értékesíteni és így egy szép széles utat tudtunk volna nyitni. Eddig mindez nem történhetett meg azért, mert hiányzott a végleges szabályozási terv, de mihelyt ez megvan, akkor magától értetődik, hogy — remélem a közeljövőben — megindul az építkezés. T. Ház! A törvényjavaslat benyújtása előtt sokat panaszkodtak az érdekeltek,' hogy azt nem tárgyalták le velük, (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Nyolc éve tárgyalják!) Még a kereskedelmi és iparkamarával sem tárgyaltaik és nem tárgyalták a székesfővárossal sem, pedig a székesfőváros van annyira érdekelt, hogy ha egy ilyen, városiszabályozási tervet akarnak benyújtani, akkor azt megelőzőleg nemcsak a székesfőváros hivatalos közegével, hanem az autonómia szerveivel is letárgyalják, mert vannak ott szakértők, alkik talán évtizedek óta foglalikoznak városszabályozási kérdésekkel és a miniszter úrnak talán olyan ideákat és olyan tanácsokat tudtak volna adni, amelyeket jó lett volna a törvényben lerögzíteni. T. Ház! Azt mondotta a tegnapi napon Farkas Elemér képviselőtársam, hogy ő helyesnek látja azt, ha a vidéki városokban is bizonyos központok létesülnek. Mi, fővárosiak, már régen azt mondjuk, hogy nem helyes az,, ha minden központ a főváros felé irányul, hogy a főváros az egyedüli centruma a magyar kultúrának és a gazdasági életnek. Nagyon egészséges az az idea, mely immár egy évtizedes múltra tekinthet vissza és amely azt célozza, hogy végre létesüljenek az ország nagyobb városaiban is gazdasági és kulturális központok, amelyek felé az illető városok, egész környékéneik lakossága gravitálhatna, és ne kelljen az embereknek Budapestre jönniök, a fővárost megterhelniök. Tisztelt Ház! Sajnos, vidéki városaink tervszerűtlenül és túlnagy területeken épültek. A higiénie kívánalmainak, a közegészségügy követelményeinek talán már emiatt sem tudnak minden tekintetben megfelelni. A tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat egyik feladata, hogy a vidéki városokat ebben a tekintetben is a helyes útra vezesse. A városfejlesztés tervszerűsége vidéki városaink vezetőit remélhetőleg sarkalni fogja, hogy a közérdeknek megefelelő szükséges intézkedéseket ezen a téren is megtegyék. À vidéki városoknak és községeknek azon

: ban megfelelő műszaki irányítást is kell adni a városrendezéssel kapcsolatban. A helyzet ma az, hogy a községekben a jegyző vagy az elöljáróság az egyéni érdekeket, a lokális szempon6. ülése 19S7 január 29-én, pénteken. tokát tartja szem előtt. Ezért tartom fontosnak, hogy törvény gondoskodjék róla, hogy a községeknek legyen megfelelő műszaki irányítása. A mérnöki kamara megállapítása szerint ma 45 megyei város közül csak 42 városnak van rendszeresített mérnöki állása. Az országban 59 olyan község van, melynek lakossága meghaladja a 10.000 lélekszámot, de ezen 59 község közül mindössze 6 községben van mérnök. Kérdezem, lehet-e a műszaki tudást és a műszaki irányítást annyira elhanyagolni, hogy még a 10.000-nél nagyobb lakossággal bíró községek is teljesen műszaki irányítás nélkül álljanak? Hiszen tudjuk, hogy mennyi sok jogász talál megélhetést a vidéken. Miért ne lehetne műszaki embereknek, mérnököknek is megélhetést adni? Én már a javaslat bizottsági tárgyalásán is mondottam, hogy nagyon helyes volna minden járásbíróság székhelyén egy-egy műszaki állást létesíteni. Ezzel is sok mérnöknek tudnánk kenyeret adni. A tárgyalás alatt álló törvényjavaslat bevezetni kívánja a hites mérnöki intézményt. Ez nagy lépést jelent előre, 'mert a javaslat törvényerőre emelkedése után nem lesz az országnak egyetlen olyan vidéki centruma sem, amlcyben ne lehetne majd a hites mérnökhöz műszaki tanácsért fordulni. Képviselőtársaim között is vannak mérnökemberek. Közülük éppen Friedrich István t, (képviselőtársam kérdezte azt, hogy miért ne lehetne mindenkinek lehetővé tenni, hogy letegye a hites mérnöki vizsgát. En nagyon fontosnak tartanám, ha mindem telekkönyvi hatóság székhelyén szintén létesítenének egy hites mérnöki állást, akihez az emberek műszaki tanácsért és műszaki irányításért fordulhatnának. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Nem mindenki hites törvényszéki szakértő!) T. Ház! Vannak az országban olyan részek is, ahol gondot fordítottak az újonnan épült telepekre és láthatjuk, hogy milyen szépek azok a telepek, ahol tervszerűség mutatkozik, ahová szakszerűséget tudtak helevinni., Milyen helyes lett volna, ha ez a törvényjavaslat már 10, vagy 15 esztendővel ezelőtt törvénnyé válva irányt adott volna abban az időben, amikor, amint az előbb is említettem, tízezer számra épültek új házak. Köztudomású dolog, hogy a városból, főleg a fővárosból az emberek a város szélére iparkodnak menni és ott telepednek • le. Ennek egyik oka a fővárosban az, hogy szabadulni akarnak a drága lakbértől. Tény, hogy ma különösen a közalkalmazottak azzal az összeggel, amelyet itt benn a fővárosban lakbérre költenek, ha ezt a felépítendő há,z törlesztésére fordítják, elérik azt, hogy egy bizonyos i'dő múlva saját házzal rendelkeznek és nem került nekik nagyobb megterhelésibe, mint ha a fővárosban lakbért fizettek volna. Az olcsóbb megélhetés is vonza. a perifériákra az emíbereket, de vonza a saját ház, a saját ingatlan utáni vágy is. T, Ház! Köztudomású, hogy a magyar nép milyen földéhes és örülünk neki, hogy a magyar nép annyira ragaszkodik a röghöz, hogy, mindent elkövet, sokszor talán túlzottan is, csak azért, hogy földhöz jusson. Álmagyar nép ragaszkodik földjéhez és ezért hálát kell adnunk Istennek, mert a magyar népnek ez a természete biztosította, hogy a magyar föld nagyrésze nem került még idegen kezekbe. T. Ház! A városi nép is ilyen. A városi ember saját házra törekszik és azt az embert, akinek már van bizlnyos kis ingatlana, aki-