Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-176

92 Az országgyűlés képviselőházának. 1 nem tudott kiépülni, mert nem volt meg a végleges szabályozási terv. Nagyon fontos pe­dig nemcsak az ott lévő telektulajdonosok ér­dekében is, hanem a lakosság érdekében is, hogy a városhoz közelebb fekvő területen tör­ténjenek építkezések és ne menjenek ki tíz­tizenöt kilométerre, mint például Érdre, ahol vagy húszezer telket parcelláztak és .azokat a szerencsétlen embereket kivitták 25—30 kilo­méterre a fővárostól akkor, amikor sóikkal kö­zelebb fekvő területeken is éppen úgy vehettek volna telkeket. Ugyanígy van az Erzsébet-sugarút régen húzódó szabályozási terve is. Ez nem volt ed­dig jóváhagyva, pedig eddig talán jobb mód­ban voltaik a telektulajdonosok is és a főváros is jobban megcsinálhatta volna a sugárutat, de a szabályozási terv hiányában nem tudtuk a fővárosnak a szívében fekvő ezt a gettót Ike­Iresztülvágni, pedig ott nagykiterjedésű telkek vannak, amelyeket nagyszerűen lehetett volna értékesíteni és így egy szép széles utat tud­tunk volna nyitni. Eddig mindez nem történ­hetett meg azért, mert hiányzott a végleges szabályozási terv, de mihelyt ez megvan, ak­kor magától értetődik, hogy — remélem a kö­zeljövőben — megindul az építkezés. T. Ház! A törvényjavaslat benyújtása előtt sokat panaszkodtak az érdekeltek,' hogy azt nem tárgyalták le velük, (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Nyolc éve tárgyalják!) Még a keres­kedelmi és iparkamarával sem tárgyaltaik és nem tárgyalták a székesfővárossal sem, pedig a székesfőváros van annyira érdekelt, hogy ha egy ilyen, városiszabályozási tervet akarnak be­nyújtani, akkor azt megelőzőleg nemcsak a székesfőváros hivatalos közegével, hanem az autonómia szerveivel is letárgyalják, mert vannak ott szakértők, alkik talán évtizedek óta foglalikoznak városszabályozási kérdésekkel és a miniszter úrnak talán olyan ideákat és olyan tanácsokat tudtak volna adni, amelyeket jó lett volna a törvényben lerögzíteni. T. Ház! Azt mondotta a tegnapi napon Farkas Elemér képviselőtársam, hogy ő helyes­nek látja azt, ha a vidéki városokban is bizo­nyos központok létesülnek. Mi, fővárosiak, már régen azt mondjuk, hogy nem helyes az,, ha minden központ a főváros felé irányul, hogy a főváros az egyedüli centruma a magyar kultúrának és a gazdasági életnek. Nagyon egészséges az az idea, mely immár egy évtize­des múltra tekinthet vissza és amely azt cé­lozza, hogy végre létesüljenek az ország na­gyobb városaiban is gazdasági és kulturális központok, amelyek felé az illető városok, egész környékéneik lakossága gravitálhatna, és ne kelljen az embereknek Budapestre jönniök, a fővárost megterhelniök. Tisztelt Ház! Sajnos, vidéki városaink terv­szerűtlenül és túlnagy területeken épültek. A higiénie kívánalmainak, a közegészségügy kö­vetelményeinek talán már emiatt sem tudnak minden tekintetben megfelelni. A tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat egyik feladata, hogy a vidéki városokat ebben a tekintetben is a helyes útra vezesse. A városfejlesztés tervszerű­sége vidéki városaink vezetőit remélhetőleg sarkalni fogja, hogy a közérdeknek megefelelő szükséges intézkedéseket ezen a téren is meg­tegyék. À vidéki városoknak és községeknek azon : ban megfelelő műszaki irányítást is kell adni a városrendezéssel kapcsolatban. A helyzet ma az, hogy a községekben a jegyző vagy az elöl­járóság az egyéni érdekeket, a lokális szempon­6. ülése 19S7 január 29-én, pénteken. tokát tartja szem előtt. Ezért tartom fontos­nak, hogy törvény gondoskodjék róla, hogy a községeknek legyen megfelelő műszaki irányí­tása. A mérnöki kamara megállapítása szerint ma 45 megyei város közül csak 42 városnak van rendszeresített mérnöki állása. Az ország­ban 59 olyan község van, melynek lakossága meghaladja a 10.000 lélekszámot, de ezen 59 község közül mindössze 6 községben van mér­nök. Kérdezem, lehet-e a műszaki tudást és a műszaki irányítást annyira elhanyagolni, hogy még a 10.000-nél nagyobb lakossággal bíró köz­ségek is teljesen műszaki irányítás nélkül áll­janak? Hiszen tudjuk, hogy mennyi sok jo­gász talál megélhetést a vidéken. Miért ne le­hetne műszaki embereknek, mérnököknek is megélhetést adni? Én már a javaslat bizott­sági tárgyalásán is mondottam, hogy nagyon helyes volna minden járásbíróság székhelyén egy-egy műszaki állást létesíteni. Ezzel is sok mérnöknek tudnánk kenyeret adni. A tárgya­lás alatt álló törvényjavaslat bevezetni kí­vánja a hites mérnöki intézményt. Ez nagy lé­pést jelent előre, 'mert a javaslat törvényerőre emelkedése után nem lesz az országnak egyet­len olyan vidéki centruma sem, amlcyben ne lehetne majd a hites mérnökhöz műszaki ta­nácsért fordulni. Képviselőtársaim között is vannak mérnökemberek. Közülük éppen Fried­rich István t, (képviselőtársam kérdezte azt, hogy miért ne lehetne mindenkinek lehetővé tenni, hogy letegye a hites mérnöki vizsgát. En nagyon fontosnak tartanám, ha mindem telekkönyvi hatóság székhelyén szintén létesí­tenének egy hites mérnöki állást, akihez az emberek műszaki tanácsért és műszaki irányí­tásért fordulhatnának. (Bornemisza Géza ipar­ügyi miniszter: Nem mindenki hites törvény­széki szakértő!) T. Ház! Vannak az országban olyan részek is, ahol gondot fordítottak az újonnan épült telepekre és láthatjuk, hogy milyen szépek azok a telepek, ahol tervszerűség mutatkozik, ahová szakszerűséget tudtak helevinni., Milyen helyes lett volna, ha ez a törvényjavaslat már 10, vagy 15 esztendővel ezelőtt törvénnyé válva irányt adott volna abban az időben, amikor, amint az előbb is említettem, tízezer számra épültek új házak. Köztudomású dolog, hogy a városból, főleg a fővárosból az emberek a vá­ros szélére iparkodnak menni és ott telepednek • le. Ennek egyik oka a fővárosban az, hogy szabadulni akarnak a drága lakbértől. Tény, hogy ma különösen a közalkalmazottak azzal az összeggel, amelyet itt benn a fővárosban lakbérre költenek, ha ezt a felépítendő há,z tör­lesztésére fordítják, elérik azt, hogy egy bizo­nyos i'dő múlva saját házzal rendelkeznek és nem került nekik nagyobb megterhelésibe, mint ha a fővárosban lakbért fizettek volna. Az olcsóbb megélhetés is vonza. a perifériákra az emíbereket, de vonza a saját ház, a saját in­gatlan utáni vágy is. T, Ház! Köztudomású, hogy a magyar nép milyen földéhes és örülünk neki, hogy a magyar nép annyira ragaszkodik a röghöz, hogy, mindent elkövet, sokszor talán túlzottan is, csak azért, hogy földhöz jusson. Álmagyar nép ragaszkodik földjéhez és ezért hálát kell adnunk Istennek, mert a magyar népnek ez a természete biztosította, hogy a magyar föld nagyrésze nem került még idegen kezekbe. T. Ház! A városi nép is ilyen. A városi ember saját házra törekszik és azt az embert, akinek már van bizlnyos kis ingatlana, aki-

Next

/
Thumbnails
Contents