Képviselőházi napló, 1935. X. kötet • 1936. október 20. - 1936. december 18.
Ülésnapok - 1935-157
Az országgyűlés képviselőházának 157. tam, nekünk ezt a javaslatot örömmel kellene fogadnunk, de sajnos, nem tudjuk örömmel fogadni, mert hiszen lehetetlen megállapítani, hogy ez szolgálja-e azt a célt, amelyet szolgálni kívánunk. Ismétlem, csak egy kis réteg céljait szolgálja. Tessék nekem megengedni, hogy rátérjek megint arra, hogy ez megint olyan rendszer, amely a nagybirtoknak úgynevezett nemzeti szempontjait képviseli. Sokat szoktak itt hivatkozni arra, hogy a történelmi osztályok milyen nagy szerepet töltöttek be, hogy a magyar nagybirtok milyen nemzetalkotó, mennyire a nemzet egységének szempontjait képviseli. Mindig szoktak erre hivatkozni és azt látjuk, hogy ha a szociális vonatkozásokat vesszük figyelembe, ez a nagybirtok nem teljesített szolgálatot. Az előadó lír is megállapította, hogy valamikor régen, amikor a Monarchia még fennállott, amikor a mezőgazdasági termelés még nem volt annyira fejlett, kultúra 1 1, mint ma, akkor a mezőgazdaságban még szabadon lehetett gazdálkodni és akkor a gazdatisztek még élhettek azzal a jogukkal, hogy annyit vihettek el a birtokból, amennyit jónak láttak... (Haám Artúr előadó: Ez sohasem volt! Tisztességes emberek voltak!) A papi birtokokon mind meggazdagodtak a tisztek. (Haám Artúr előadó: Ami járt nekik, azt kivették!) A jószágkormányzók mind meggazdagodtak! (Gr. Festetics Domonkos: Beszéljen a zsidó birtokokról is! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Farkas István: Csak azt akarom megállapítani, hogy ennek az osztálynaik kiváltságai voltak. Az áldozatokat, amelyeket valamikor még meghozott ez a társadalmi osztály, átvette az állam, ma az állam teljesíti ezeket, de a nagybirtoknak továbbra is megmaradt a kiváltság és megvan ma is* De maradjunk osak a mai állapotoknál. Emlékeznek az urak arra, hogy mit kaptak a nagybirtokosok Magyarországon? {Felkiáltások a jobboldalon: No! Mit?) Emlékeznek a tyúkikölcsönre, a bolettára, a gazdaadósságok rendezésére? Éppen a Házban állapította meg Kállay Miklós volt földmívelésügyi miniszter úr, hogy egy év alatt százmillió pengőt kaptak az államon keresztül a magyar nagybirtokok. (Gr. Festetics Domotaíkos: Tévedés!) Nem tévedés. (Gr. Festetics Domonkos: Hány zsidót akasztottak fel Spanyolországban? — Zaj.) Megírta a Bethlen István vezetése alatti lap. a »Magyar Szemle«. hogy a ^mezőgazdasági munkások milyen silányan táplálkoznak és hogy azért viszik ki az országból az élelmiszert, hogy itt drágán fizessük meg azt, amit el tudnánk fogyasztani. De nem tudjuk megvenni. Mondják meg nz urak. mit kaptak a mező'arazdaisági munkások, a kisbirtokosok, a napszámosok és a kubikosok? Hol támogatta őket az állam? Mit adott a számúikra? Sehol semmit! Ezek nem kaptak semmit, csak a nagybirtokosok kaptak, néhány ezer ember az a, nyolcmillióból, akit a mezőgazdaság táplál, aki nagy jövedelmet élvez, az. állam részéről i s-ellenben mi erre mindannyian ráfizetünk. (Zaj és ellentmondások a jdhboldalon és a közéven.) A Faksz.-kölcsÖnt nem szállították le. a földíhözjuttatottak terheit nem szállították le csak imitt-amott. Vándorolnak az emberek az egyik helyről a másikra. Ezekre a szegény emberekre a gazdaadósságok rendezésénél nem gondolt senki, mert szegény emberek. Nem gondol rájuk az állam sem. A munkások nem kaptak semmit, a nagybirtok élvezi mindazokat az KÉPVISELŐHÁZÉ NAPLÓ. X. ülése 1936' november lí-én, .szerdán. 59 előnyökét, amelyek megvannak, és amelyek fontosak a számára, de amely előnyök megdrágítják az élet tartalmát, megdrágítják a városi lakosság életét. Hatmillió ember élete drágább az országban azért,, hogy néhány ezer nagybirtokos óriási előnyöket kap a mezőgazdaság támogatása címén. T. Képviselőház! Engedjék meg, hogy egy gyakorlati példával is igazoljam állításomat. Emlékeznek az urak, olvashatták a lapokból, hogy tegnap vagy tegnapelőtt törvényszéki tárgyalás volt. Az Esti Kurir ellen indíttatott eljárást egy úr, aki tejet szokott szállítani. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ki lehet az?) Ea a per roppant érdekes. Érdekes először is azért, mert biztosításról, szociálpolitikai teherviselésről van szó. Ez a birtokos úr igen nagy szere pet visz a magyar politika és a magyar közélet területén. Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék a tárgyhoz szólni. Farkas István: Csak egy gyakorlati példát akarok felemlíteni. Elnök: Akkor nagyon tág tér áll rendelke zésére a képviselő úrnak. (Derültség.) Farkas István: Csak egyetlenegy adatot említek. Megállapítást nyert az, hogy ennek az úrnak van egy úgynevezett modern középbirtoka, ahol tejgazdaságot vezet. Kitűnt, hogy ennek a tejüzemnek központi vezetőjét az Oti. hn mint tejkifutót jelentették be. (Br. Vay Miklós: Lefejő tehenészet?) A gazdatisztet jelentették be, mint kifutót, hogy kevesebbet kelljen érte fizetni. (Zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék a tárgyhoz szólni. Farkas István: Kérem, én csak megállapítok egy tényt, amely köztudott dolog szociálpolitikai szempontból; hiszen ezt tárgyaljuk. Az illető gazdatiszt volt, aki ezt a tejgazdaságot vezette és mint kifutó jelentették be. Elnök: Kérem, ennek semmi köze a törvényjavaslathoz. Farkas István: Ha ennek semmi köze, akkor nem tudom, hogy kinek mi köze van anho2, ha FIZ £1 gazda nem hajtja végre a törvényt. Elnök: A képviselő urat figyelmeztetem, ne szálljon vitába az elnökkel. Méltóztassék a tárgyhoz beszélni. Farkas István: Én nem vitatkozom, az elnök úr vitatkozik én velem. Én nem vitatko zom az elnök úrral, én egy tényt említek fel, amely a gazdasági életben köztudott dolog, hogy tudniillik miképpen alkalmo.zzák a szociális szempontokat a különböző birtokokon. Bocsánatot kérek, ez nem ellenszegülés, hiszen nem akarok én ellenszegülni az elnök úrnak. Gyakorlati tény, köztudott dolog, hogy egy gazdatisztet mint kifutófiú?; jelentettek be • Ez bizonyítéka annak, hogy nem hajtják végre a törvényt, bizonyítéka annak, hogyan képviselik a birtokokon a szociális szempontokat. En ezt csak fel akartam említeni, pedig lehetne erről sokat beszélni. Becsapta tehát az államot ez a tejgazdaság, holott fontos szempont az, hogy végre legyen szociálpolitika, legyen olyan törvényalkotás, legyen törvény, amelyet végrehajtanak, hogy kényszerítve legyenek azok az urak, aikik a törvényt nem akarják végrehajtani. Hiszen, engedelmet kérek, ebből az esetből is láthatunk eleget, de maga az előadó úr is kifejezte aggodalmait aibban a tekintetben, hogy a gazdák majd nem fogják megtenni azt, ami szükséges, hiszen itt egy nagytekintélyű férfiúról van szó, aki nem hajtja végre 10
