Képviselőházi napló, 1935. X. kötet • 1936. október 20. - 1936. december 18.

Ülésnapok - 1935-155

Az országgyűlés képviselőházának 155. vér szivárog ki. Egy reális gazdasági és szociális politikát kell megvalósítani, azt, ami lehetséges és ami feltétlenül szükséges. Meg kell tartani, meg kell menteni és_ meg kell izmosítani mindenekelőtt azt, ami van. Ne nyissunk új ezredéveket addig, amíg a mának kapuját nem feszítettük fel. (Ügy van! Ügy van! balfelől.) Előttem szólott igen t. képviselőtársaim is felsorolták a feltétlenül szükséges reformokat, illetőleg javításokat a magyar szociális és gazdasági életben. Ilyenek: egy egészséges árpolitika, egy egészséges hitelás adópolitika, a földref ormosok kegyetlen kérdésének egy méltányos, igazságos és végre gyökeres elintézést?. (Ügy van! Ügy van! balfelől. — Csoór Lajos: Egy szót sem hallottunk róla!) Azután mindaz, ami voltaképpen arra irányul, hogy ennek a földnek termőképességét és hozamát emelje, tehát a mezőgazd-isági szaktudásnak és kultúrának fejlesztése, ami minden gazdaságpolitikai kérdés elején áll; hiszen ebből az áldott magyar földből nekünk többet kell kikényszerítenünk. Ez voltaképpen a családvédelem gazdasági megalapozása, s ez voltaképppen bizonyos mértékben a telepítés kérdésének is a megoldása. Azután komoly, határozott, egészséges családvédelem^ amely nem lehet a családi etikának megjavítása nélkül, ez megint csak nem lehetséges a házasságjognak és a válási törvénynek reformja nélkül. S van azután egy igazán vérbe és húsba vágó kérdés: az állástalan diplomások kérdése. Előttem szólott t. képviselőtársaim beszédéből kicsendült ennek a kérdésnek szociális és etikai vetülete. Talán szabad nekem ennek a kérdésnek nemzeti szempontból való beállítását itt megrajzolnom. A természet nem képes nélkülözni a tavasz friss, pompás erőit. Egy társadalom sem képes nélkülözni azokat a friss és egészséges, pompás erőket, amelyek a fiatal lelkekben vannak. Hiszen ez a társadalom elvénhedésére, egy társadalmi marazmusra és szenilitásra vezetne. Ezt a kérdést mindenekfelett a legnagyobb áldozatok árán is meg kell oldani, mert pericúhim in mora. Erre kell lenni pénznek, akárhonnan szerzik is. (Rassay Károly: A sajtómilliók nagyon jók volnának erre!) Szóval, igen t. Ház, nem elég a keresztény gondolat alapján állni, hanem a keresztény gondolatnak és különösen a keresztényszociális gondolatnak útján el is kell iudulni. Ezek nem nagyhangú reformfrázisok; ezek csendes. áldott segítségek, amelyektől azonban mégis csak talpraáll a magyar élet, kiegyenesedik és megtelik hittel, bizalommal és reménységgel. Bátorság, akárhányszor könyörtelenség és radikalizmus kell! Miért van az, hogy csak a rossz radikális? Legyen a jó is radikális! A problémákkal szembe kell nézni, nem megkerülni őket, hanem megoldani, mert minden meg nem oldott probléma fertőző góccá válik. Vannak egészen biztosan, akik erre a két gondolatra, amelyekre én egész politikai meggyőződésemet felépítem; — az ezeréves magyar alkotmányra és a keresztény gondolatra — azt mondják, hogy ez már anakronizmus, hogy ez már túlhaladott álláspont, hogy új erők emelkedtek ki, új életformák sürgetnek és új eszmék és gondolatok ragyognuk fel. Én, mélyen t. Ház, ezt a kérdést nem egy epizódnak, nem egy átmeneti jelenségnek távlatából, hanem a keresztény gondolat kétezerlése 1936 október 22-én, cM J^J 39 esztendős és a magyar gondo^; ezeresztendős és az igazság örök távlatából nézem. i\íi előttünk már felsorakoztak hatalmas erők, el mondhatjuk, hogy jam alios vidi Véűtös; láttunk felrakétázni gyönyörű Ós nagyigényű gondolatokat, amelyek át akarták formálni, át akarták alakítani az életet és az egész világot, és ezek az erők megtorpantak, szétfolytak, ezek a gondolatok és' eszmék ellobbantak és a mi erőink még most is vihartálló erők és a mi gondolataink és igazságaink még most is izzanak és hintik fényüket és melegségüket mindenhova. (Ügy van! Úgy van!) Itt állunk a parlament halpartján, de ha a kormányzat a maga munkásságát ezen a két pilléren íveli fel, ha abba a munkaprogrammba, amelyet az igen t. miniszterelnök úr kifejtett és amely munkaprogrammal szemben a legteljesebb elismeréssel és bizalommal vagyunk; tartalmat is önt, akkor mi e törekvéseiben a kormányt segíteni fogjuk. Ennek a bizalomnak voltaképpeni motívuma a miniszterelnök úr egyéniségében van, aki az ezeréves nagy Magyarország gondolat lelki- és szellemi világában nőtt fel, nagy államférfiak mellett tanulta meg az államvezetés nagy művészetét, lelkében hordja ennek a nemzetnek ezeréves^ kincseit, erőit és értékeit. Meg vagyok róla győződve, hogy ezeket meg fogja védeni, meg fog ja óvni és ezeket' fejleszteni fogja és a magyar nemzet szuverenitását minden vonatkozásban, tehát az alkotmányjogi vonatkozásban is el fogja majd a világ előtt ismertetni. Mondom, ha ebben a programmban, amelynek garanciát a miniszterelnök úr nemes egyénisége ad, helyet fog foglalni, helyet és megbecsülést kap ez a két gondolat, a magyar ezeréves alkotmány s a keresztény, a szociálisan, az erőteljesen, az aktívan szociális keresztény gondolat, akkor mi, ha itt is állunk, de teljes készséggel ott vagyunk, annak a becsületes, nemes magyar munkának tiszteletreméltó rendjében. (Elénk éljenzés és taps. — A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Rakovszky Tibor jegyző: Vázsouyi János! Vázsonyi János: T. Képviselőházi Annak a pártnak a nevében, amely 1931. óta tradicionálisan szól hozzá minden egyes parlamentárisán bemutatkozó kormány programmjához, elveihez való ragaszkodással és változatlan célkitűzéssel, a nemzeti demokrata párt nevében, amelynek ezidőszerint pillanatnyilag az országgyűlés képviselőházában egyedüli képviselője vagyok, kívánok néhány rövid megjegyzéssel a tegnapi kormányprogrammhoz hozzászólani. Amikor magam is el kell hogy ismerjem, hogy a t. miniszterelnök úr tegnapi bemutatkozó beszéde, ugyanúgy, mint a felsőházban ma elmondott beszéde, minden tekintetben a frázismentességnek, az általános tetszetősségnek jelét viselte magán, ugyanakkor meg kell állapítanom azt is, hogy az a rendszer, amelyre támaszkodik, az a rendszer, amelyet beszédének első mondataiban, mint főtámászát jelölt meg, azonos azzal a rendszerrel, amellyel a legutóbbi 16 esztendőn keresztül szembenállót^ tünk ezen az oldalon és szembenállunk elvi alapon ma is. Ez az oka annak, hogy nem követhetem ezen az oldalon ülő azoknak a képviselőtársaimnak a példáját, akik már előre bizalmat szavaznak a miniszterelnök úr programmjának, hanem várakozással : kell tekintenem a szép, tetszetős és frázismentes programm után