Képviselőházi napló, 1935. X. kötet • 1936. október 20. - 1936. december 18.

Ülésnapok - 1935-170

Az országgyűlCs képviselőházának 170. pontja értelmében felhatalmazásra hivatalból üldözendő, a m

1

. ktir. államrendőrség tagjai sérelmére elkövetett rágalmazás vétségének jelenségeit látszik feltüntetni. ' A m. kir. államrendőrség budapesti főkapitánya a bűnvádi eljárás lefolytatásához szükséges felhatalmazást 1936. évi január hó 28. napján 683/1—1936. fk. eln. fegy. szám alatt megadta. A .szóbanforgó hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg és a cikk kéziratát nem szolgáltatta be. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Esztergályos János országgyűlési képviselő felelős szerkesztőt terheli a sajtójogi felelősség a St. 35. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett 'bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogát éhben az ügyben függessze fel. Elnök: Szólásra következik Farkas István képviselő úr. Farkas István: T. Ház! A szóbanforgó cikk. egy tényleg megtörtént esetet mond el, amelynek adatai igazolva vannak. Egészen sajátságos dolog, hogy anélkül, hogy megvárnák a vizsgálat eredményét, anélkül, hogy a vizsgálat megállapítaná azt, hogy a cikkben említett tényálladék megfelel-e a valóságnak vagy sem, a Ház kiadja a szerkesztőt. Bocsánatot kérek, ez egészen furcsa eljárás. Azért megfordított és furcsa eljárás, mert a vizsgálatot megindították éppen a cikk nyomán, megindította a kórház jelentése alapján a rendőrség, de nem várták meg a vizsgálatot, nem hozták nyilvánosságra annak eredményét, a pert ellenben azonnal megindítják. Nyilvánvaló, hogy ez zaklatás jellegével bír, aminek nem volna szabad a Háznak felülnie és arra az álláspontra helyezkednie, hogy a vizsgálat befejezése és a vizsgálat eredményének ismerete nélkül kiadja, az illető szerkesztőt. Kénytelen vagyok ezt a cikket a maga egészében ismertetni, mert abbóls ahogyan a t. előadó úr itt elmondotta, nem tűnik ki a tényálladék, mert csak egyes dolgokat ragadott ki a cikkből. A cikk a következőképpen szol, (olvassa): »Hérics Lipót mázolómunkás súlyos szívbajban szenved és szerdán éjszaka, amikor hazafelé tartott Öbudán lévő lakására, rohamot kapott és csak támolyogva tudott tovább haladni. A fiatal munkásemberre figyelmes lett az őrszemes rendőr és előállították a III. kerületi kapitányságra, ahol az őrizetes cellába helyezték el. Hajnal tájban észrevették, hogy eszméletét vesztette. Értesítették a mentőket, akik a III. kerületi kapitányságról a Kókuskórházba szállították. Ott kiderült, hogy luminállal megmérgezte magát. Hérics Lipót, amikor jobban lett, a kórházban elmondotta, hogy a luminált szívbaja miatt kapta az egyik Oti.rendelőben. A mérget állandóan magánál hordja. A kapitányságra azért állították elő, mert a rendőrök részegnek hitték. Hiába akarta bizonyítani, hogy szívrohamot kapott az utcán. A kapitányságon Héricset a rendőrök ütlegelték és efeletti elkeseredésében mérgezte , meg magát. A bántalmazott munkás vallomásáról a Rókus-kórház értesítette a főkapitányságot, ülése 1936 december 11-én, pénteken. 459 ahol vizsgálatot rendeltek el annak megállapítására, hogy kik voltak azok a rendőrök. akik a súlyosan beteg munkásembert minden ok nélkül bántalmazták.« Itt tényleges esettel állunk szemben. A munkás annyira beteg, hogy a munkásbiztosítónál kapott orvosi rendelésre használ luminált. Amikor rosszul lett az utcán, — mert szívbajos,, — _akkor a rendőr részegnek hitte. Ezt a kórházban állapították meg az orvosok., Megállapították azt is, hogy kellett használnia laminált. Ennek ellenére a rendőr részegnek inősítette. A munkás erre azt mondta, hogy nem részeg és ezért az őrszobán megverték. Ez a tényálladék. Előfordul a rendőrségen, hogy valakit a legsúlyosabban bántalmaznak, nem szabad tehát arra az álláspontra helyezkedni, hogy ilyenféle megkereséseknél minden toivábbi nélkül kiadják a szerkesztőt., A helyes álláspont az lett volna, hogy tessék visszaküldeni az aktát, a vizsgálatot le kell folytatni és annak eredményéről értesítsék a képviselőházat. Ez volna a helyes eljárás és a helyes módszer, nem pedig az, hogy a sajtót ilyen tények ismerete esetén megfélemlítsék és lehetetlenné tegyék számára, hogy az ilyen botrányos dolgokat megírja. Kérem a t. Házat, hogy Esztergályos János képviselőtársunk; mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Az előadó úr kíván szólni. Huszovszky Lajos előadó: T. Képviselőház! A mentelmi bizottság, gyakorlata szerint, abban az esetben, ha a megkeresés nyomozati iratokkal van ellátva, ós az összefüggés a képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között megvan, foglalkozni szokott az üggyel és perfektnek tekinti a megkeresést. (Farkas István: Nem elég a lélek üdvösségéhez!) A jelen esetben megtörtént a nyomozás, számos tanút hallgattak ki, nem lehet tehát azt mondani, hogy egyszerű megkeresésre adták ki. A nyomozás befejezést nyert, úgyhogy a mentelmi bizottság ezen az alapon helyezkedett erre az álláspontra. (Farkas István: De az eredményt nem tudja!) Ezt nem is lehet tudni. Ha a megkeresés nem megfelelő alapon történt, vagyis az eljárás alaptalanul indult meg, módja van a képviselő árnak magát az eljárás folyamán a vád alól mentesíteni. De amennyiben a nyomozati iratok jelen vannak, a bizottság gyakorlata szerint nem tekinthető zaklatásnak a megkeresés. (Kéthly Anna: A rendőri vizsgálat ezek ellen a bántalmazók ellen nincs befejezve, és a végén ki fog sülni, hogy vétkesek és a képviselőt ennek ellenére kiadták. (Zaj.) Elnök: Kíván-e még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság 247. számú jelentésében foglalt javaslatot magáévá tenni, igen, vagy nem? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát magáévá tette és Esztergályos János képviselő úr mentelmi jogát ez ügyben felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság 250. számú jelentése ifj. Balogh István országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Kérem az előadó urat, hogy a mentelmi bizottság jelentését Ismertetni szíveskedjék. Huszovszky Lajos előadó: Tisztelt Képviselőház! A debreceni kir. főügyészség 782/1936. f. ü. szám alatt ifj. Balogh István országgyű! lési képviselő mentelmi jogának felfüggeszté-