Képviselőházi napló, 1935. X. kötet • 1936. október 20. - 1936. december 18.
Ülésnapok - 1935-170
Az országgyűlés képviselőházának 170. gyan lettünk volna képesek megszerezni azokat a fizetési eszközöket, amelyek egy szabad, vagy szabadabb készáru behozatalt szükségessé tettek volna. (Farkasfalvi Farkas Géza: Terményeinkkel!) Erre is leszek bátor kitérni. T. Ház! Éber Antal t. képviselő úr azt mondotta, és ez a probléma már tegnap is szóbakerült a bizottságban, hogy az ipar támogatása a mezőgazdaság rovására történt, és hogy a mezőgazdasági cikkek külföldi értékesítése sínylette azt meg, hogy Magyarországba nem engedtünk be kész árut. (Rassay Károly: A tavalyi választásoknál mindig ezt hirdették!) Mi, t. képviselőtársam? (Rassay Károly: Hogy a kartelek elhatalmasodtak és e miatt van az egész válság. — Baross Endre: De most neim a kar telekről van szó. — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Bornemisza Géza, a kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium vezetésével megbízott iparügyi miniszter: T. Ház! Eltekintve attól, hogy egy ország gazdasági életét nem lehet olyan eshetőségekre felépíteni, hogy jó termés áll-e a nemzet rendelkezésére az egyik évben, a másik esztendőben pedig rossz, a gazdasági élet bizonyos stabilitást kíván, ami sajnos, a ani [mezőgazdasági termelésünkben nincs meg, meg kell azonban jegyeznem, hogy bár a magyar mezőgazdasági termelés meglehetősen nagy kilengéseket mutat, eddig még nem volt év, az utóbbi négy-öt évben, amikor a magyar mezőgazdaság feleslegeit a konmány emelkedő árak mellett ne tudta volna külföldön elhelyezni. (Éber Antal: Emelkedett az árszínvonal az egész vonalon!) Ami az árszínvonalat illeti, méltóztassék tisztában lenni azzal, — (hiszen Éber képviselő úr a kereslet és kínálat prófétája — hogy az árszínvonalat a mi kis mezőgazdasági feleslegünkkel a világpiacon befolyásolni nem tudjuk. Ugy-e, méltóztatik ezt konoedálni? (Éber Antal: Emelkedett az árszínvonal az egész világon!) Ugy van^ de valami mesterséges emelés is volt; méltóztassék csak a római paktumra visszagondolni, amelynek áldásait éveken keresztül élveztük, amely ilyen alacsony világpiaci árak mellett biztosította búzánk és egyéb mezőgazdasági cikkeink jóval magasabb árát a világpiaci ár felett. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Végeredményben azonban a helyzet az, hogy mezőgazdasági feleslegeinket mindig olyan árakon értékesítettük a külföldön, amelyek az utóbbi években emelkedő irányzatot mutattak ós sohasem a világpiaci ár alatt, hanem mindenkor, amikor csak lehetett, amikor különleges megállapodást lehetett elérni, a világpiaci ár felett. Most kérdem Éber képviselő urat, aki a kereslet ós kínálat törvényét jól ismeri: nem tudom, milyen más módon lehetett volna nagyobb elhelyezési lehetőséget a nyugati ipari államokban termékeinknek biztosítani és hogy' tudtuk volna áttörni a kereslet és kínálat törvényét, aotnedynek^ állapján a mleaőgazdasági cikkeik elhelyezésénél a világparitásos ár érvényesült. Azt, amit lehetett, megtette a kormány, ia velünk barátságos, államokkal igyekezett olyan kereskedelmi megállapodásokat létesíteni, amelyek biztosították a külön támogatást az ilyen mezőgazdasági cikkek kivitelére. T. Ház! Méltóztassék tudomásul venni, hogy Magyarországon nemcsak rossz pamutszöveteket, rossz gyapjúszöveteket, rossz textilárukat gyártanak, ha akad is még gyártmány, KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. X. ülése 1936 december 11-én, pénteken. 455 amely rosszminőségű, mert a magyar textilipar gyártmányai általában világviszonylatban is megállják helyüket, amit talán éppen Éber Antal képviselő úr is tudomásul vehet. A magyar textilipar gyártmányait nemcsak Londonban, hanem Párizsban is vásárolják és elhelyezik. (Farkasfalvi Farkas Géza: Csak drágák!) Nem lehet a gyáripar jelentőségét a gyáriparban elhelyezett munkások számának változásával mérni, mert hiszen a gyáripar jelentősége a kisiparral és a mezőgazdasággal szemben elsősorban abban rejlik, hogy aránylag igen sok intelligens embernek ad kenyeret és a gyáripar igen sok kereskedelmi ós ipari végzettséggel bíró intelligens embernek adva kenyeret, kétségkívül az ország középosztályának megerősödését szolgálja. Az ipari munkabérek csökkenésére méltóztatott adatokat felsorolni. Ezeket az adatokat én is jól ismerem. Kár, hogy nem méltóztatott akár a közalkalmazásban, akár a magánalkai. mázasban lévő tisztviselők keresetének csökké nósére vonatkozó adatokat is a Ház elé hozni, mert hiszen azokból meg kell állapítani, hogy gazdasági válságot elsősorban a tisztviselőréteg sínylette meg a legjobban és ha a munkásság számára ez a gazdasági válság járt is bizonyos keresetredukcióval, az azóta bekövetkezett intézkedések ezeknek a Jkeresetred akcióknak jórészét már visszaadták. (Rassay Károly: Azt a különadót töröljék már el!) Méltóztassék a pénzügyminiszter úrral beszélni. (Rassay Károly: Közelebb van a miniszter úr hozzá, mint én, talán jobban hallgat reá, mint reám. — Derültség.) Méltóztatott itt Fellner egyetemi tanár úr néhány adatát felsorolni. Legyen szabad azonban megállapítani azt, hogy ez az adatfelsorolás csonka volt. Sajnálom, ihogy nem méltóztatott ugyanilyen csoportosításibam a mezőgazdaságot terhelő adótételeket is felsorakoztatni és úgy szembeállítani akár iái mezőgazdaságban s a kisiparban fekvő tőkeértékekkel, akár a kereseti viszonyokkal. Egyet azonban ne méltóztassék elfeledni: a kereseti viszonyokat tulajdonképpen nem lehet generálisan nézni, illetőleg az egyes iparos keresete más ugyanolyan forgalom mellett egy kisipari üzemben és más egy riagyipari üzemben. Éber képviselő úr is tudja, hogy a kisipari bevételben sokkal nagyobb a munkahányad, ami kétségkívül kereset jellegével bír, mint a nagyipari üzemekben, bár meg kell jegyeznem, hogy azok az adatok, amelyeket Éber képviselő úr felsorolt, szintén hamisak, amikor megállapította azt, ihogy a textilgyárakban a gyártmányokra számított mintegy 15% a munkások kereeste. Ezeket a statisztikai adatokat ne méltóztassék kritika nélkül elfogadni. (Éber Antal: A Statisztikai Hivatal mondja !)^ A Statisztikai Hivatal ibeszerzi a gyárak ibevételi és kiadási adatait és ezeket összeadva állapítja meg ezeket a számokat, de egy közgazdasági szakembernek a számok mögé is kell tekintenie. Mint méltóztatik tudni, például a textiliparban a forgalmi volumen nem egyenrangú gyárak forgalmi volumenjéből adódik, vannak olyan gyárak, amelyek vertikálisan vannak (megszervezve, de a vertikálisan meg nem szervezett gyáraknál a gyártmányérték — például a fonal ára a szövőgyáraknál — mint külső beszerzés vagy nyersanyag lesz elszámolva ós így a munkabérek összegét az összes végproduktujmok érteikére értik. Ez a beállítás teljes mértékben hamis és én azt hiszem, elvárhatom Éber képviselő úrtól, aki nem egyszerűen számok alap68
