Képviselőházi napló, 1935. X. kötet • 1936. október 20. - 1936. december 18.

Ülésnapok - 1935-170

Az országgyűlés képviselőházának 170. kar tel bizottsági tag volt jelen, akik a fölött vitatkoztak, hogy másfél év óta, vagy egy és háromnegyed év óta nem hívták össze őket. (Derültség.) A kartelekkel, vagy kartelizált árakkal könnyen lehetne végezni. Hanem mire valók ezek, mire való ez az árvizsgálás, mire való ez az árvizsgálás! üldözési Szabad kérnem negyedórás meghosszabbí­tást? (Felkiáltások: Megadjuk!) Elnök: Méltóztatnák a kért meghosszabbí­tást megadni? (Igen!) A- Ház a negyedóra meghosszabbítást megadja. Éber Antal: Hiszen évekig mást sem hal­lottunk, minthogy az országnak egy érdeke van: az, hogy az árszínvonal emelkedjék. A nagykereskedelmi árindex még távol van a száztól, a megélhetési árindex a százon áll, s máris olvassuk, hogy a kormány nagy ak­cióra indul az árdrágítás ellen. Eemélem, hogy ez nem abban fog kime­rülni, mint a néhány évvel ezelőtt lefolytatott ilyen akciónál, amelynek során emlékszem, hogy egy pincért, aki a feketekávét négy fil­lérrel drágábban fizettette meg, valóban be is csuktak. A múltkor az egyik külföldi újság­ban egy krokit olvastam erről a kérdésről s azt hiszem, hogy a kérdésnek ilyen humqrisz tikus beállítása sokkal jobban megvilágítja az egész helyzetet, mint ahogy azt komoly ér­vekkel megvilágítani lehetne. Igyekszem tehát ezt rekonstruálni és elmondani azért, mert végtelenül sajnálnám, ha a kormány valóban erre a teljesen meddő útra térne. Ez a kroki úgy szól, hogy egy miniszter elfoglalja a hivatalát, behivatja a titkárát és azt mondja: kérem, ezentúl mi egészen más gazdasági politikát fogunk követni. (Rassay Károly: Szóval, reformpolitikát!) Eddig az volt a hiba, hogy ha a kereslet emelkedett, akkor emelkedtek az árak s akkor panaszkod­tak a fogyasztók. Ha a kínálat emelkedett, akkor csökkentek az árak és panaszkodtak a termelők. Most egy rendeletet fogunk kiadni, hogy ha a kereslet emelkedik, akkor csökken­jenek az árak s ha a kínálat emelkedik, akkor emelkedjenek az árak. (Friedrich István: Mit szólt ehhez a titkár?) A titkár elmegy, pár nap múlva visszajön és azt mondja: megbe­széltem ezt a szakértőkkel, akik azt mondják, hogy ez lehetetlen, mert hiszen éppúgy, mint ahogy a víz a 0 foknál fagy meg és 100 fok­nál forr fel s nem lehet azt rendelettel meg­csinálni, hogy 100 foknál fagyjon meg és 0 fok­nál forrjon, ugyanúgy az sem lehetséges, amit ön kíván rendelettel életbeléptetni. Erre a miniszter azt mondta: kérem, amit ön mond, azt én is tudom. Nem is arról van szó, hogy a víz 100 foknál fagyjon cmjeig és 0 foknál farr­jion fel, naii ostak .rendeletet akarunk kiadni errol, mert ha ezt a írendeletet kiadjuk, iákkor jönűnejk az árvizsgáló 'biaottságok, az á^dopágításá.bíróisá­gok, a közönség végül a kereskedelemnek tá­mad és az ekörüli zavarban mi úgy fogunk itt állni, mint akik meghoztuk a megfelelő rendeleteket -és a közvélemény teljesen meg lesz nyugtatva. (Derültség. — Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Jó tipp! — Rassay Károly: A 33-as bizottság!) Attól félek, való­ban ez lesz a konzekvenciája annak, ha az igen t. kormány az éveken át folytatott poli­tikájától eltérőleg most erre az útra akar térni. Nincs még életbeléptetve a miniszter úr által megalkotott ipari novella 28. §-a, amely árrombolási bíróságokat állít fel. Most szeret­ném tudni, hogy egyidŐben fog-e működni az ülése 1936 december 11-én, pénteken. 453 árrombolási és árdrágítás! bizottság? Hatás­köri összeütközés esetén ki fog elvi jelentő­ségű határoizatot hozni? Ki fogja az embere­ket megmenteni attól, hogy egyik nap az egyik, másik nap a másik bíróság előtt kelljen megjelenni? T,, Képviselőház! Befejezem felszólaláso­mat. Ismételten végtelen sajnálatomnak adok kifejezést, hogy ilyen módon adat felhatalma­zást magának az új kormány, amely abban az időben ^vette át az ország gazdasági ügyeinek intézését, amikor már valóban nem pusztán elméleti meggondolásokkal, hanem gyakorlati megfigyelésekkel is megállapítható volt az az igazság, hogy ez a kereskedelempolitika, ez a vámpolitika, ez az egyoldalú restrietionizmus és protekcionizmus nem folytatható tovább az ország nagy érdekeinek sérelme nélkül. (Az elnöki széket Sztranyavszky Sándor foglalja el.) A tegnapi bizottsági ülésen elhangzott az, hogy tovább fogják folytatni mindezt, sőt az eddigi jeleket látva, attól kell tartanom, hogy még fokozódni fog ez a gazdaságpolitika, amely elméletileg nem indokolható, meg sem védhető, gyakorlatilag teljesen elhibázott, szo ciális szempontból a legnagyobb igazságtalan­I ságokat tartalmazza. (Ügy van! a baloldalon.) Hogy miért kell nekünk ennek az ellenkezőjére törekedni, azt Sir William Beveridge, a leg­nagyobb _ angol közgazdászok egyike, a vámok­ról megjelent könyvében a következőképpen indokolja (olvassa): »Szabadkereskedő ország­ban az ipar fejlődését üzletemiberek irányít­ják. Protekciós országban az ipar fejlődését politikusok, ivagy politikusokká vedlett üzlet­emberek vezetik, olyan üzletemberek, akik az ujsághadjáratot szervezik, akik a parlament folyosóit látogatják, vagy akiknek a parla­mentben titkos képviselőik vannak. Ez a leg­rosszabb és kikerülhetetlen hatás, _ ha elhagy­juk a szabadkereskedelem politikáját. A vám­tarifát az üzletemberek irodáikból és gyáraik­ból, a politikában vezetik.« (Ügy van! a bal­oldalon.) Ez angol megállapítás. Nem akarom ezt a magyar viszonyokra applikálni, de sze­retném, ha nálunk nem következnék be. Éppen azért, hogy ez a gazdaságpolitika be ne követ­kezzék, a törvényjavaslatot nem fogadom el. (Helyeslés a baloldalon.) * Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nemi) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Az iparügyi miniszter úr kíván szólni., Bornemisza Géza, a kereskedelem- és köz­lekedésügyi minisztérium vezetésével megbí­zott iparügyi miniszter: T. Képviselőház! Mél­tóztassék megengedni, hogy Éber Antal képvi­selő úr felszólalására csak egészen rövidén reflektáljak és pedig azért, mert hiszen Éber képviselő úr jóformán teljes egészében felso­rakoztatta már mindezeket az indokokat teg­napi felszólalásában, a bizottságban. Tegnap í az volt a konklúziója, hogy legyen bár a^szabad­! kereskedelemnek, vagy a kötött gazdálkodás­! nak híve az ember, kétségtelen, hogy egy kor­j mány felhatalmazás nélkül gazdasági termé­szetű tárgyalásokat nem folytathat, gazdasági | természetű megállapodásokat nem köthet és j ezért a törvényjavaslatot a tegnapi napon a bizottsági tárgyalás alkalmával elfogadta. 1 (Éber Antal: Megmagyaráztam!) Nem hiszem,

Next

/
Thumbnails
Contents