Képviselőházi napló, 1935. X. kötet • 1936. október 20. - 1936. december 18.
Ülésnapok - 1935-170
Az országgyűlés képviselőházának 170. kar tel bizottsági tag volt jelen, akik a fölött vitatkoztak, hogy másfél év óta, vagy egy és háromnegyed év óta nem hívták össze őket. (Derültség.) A kartelekkel, vagy kartelizált árakkal könnyen lehetne végezni. Hanem mire valók ezek, mire való ez az árvizsgálás, mire való ez az árvizsgálás! üldözési Szabad kérnem negyedórás meghosszabbítást? (Felkiáltások: Megadjuk!) Elnök: Méltóztatnák a kért meghosszabbítást megadni? (Igen!) A- Ház a negyedóra meghosszabbítást megadja. Éber Antal: Hiszen évekig mást sem hallottunk, minthogy az országnak egy érdeke van: az, hogy az árszínvonal emelkedjék. A nagykereskedelmi árindex még távol van a száztól, a megélhetési árindex a százon áll, s máris olvassuk, hogy a kormány nagy akcióra indul az árdrágítás ellen. Eemélem, hogy ez nem abban fog kimerülni, mint a néhány évvel ezelőtt lefolytatott ilyen akciónál, amelynek során emlékszem, hogy egy pincért, aki a feketekávét négy fillérrel drágábban fizettette meg, valóban be is csuktak. A múltkor az egyik külföldi újságban egy krokit olvastam erről a kérdésről s azt hiszem, hogy a kérdésnek ilyen humqrisz tikus beállítása sokkal jobban megvilágítja az egész helyzetet, mint ahogy azt komoly érvekkel megvilágítani lehetne. Igyekszem tehát ezt rekonstruálni és elmondani azért, mert végtelenül sajnálnám, ha a kormány valóban erre a teljesen meddő útra térne. Ez a kroki úgy szól, hogy egy miniszter elfoglalja a hivatalát, behivatja a titkárát és azt mondja: kérem, ezentúl mi egészen más gazdasági politikát fogunk követni. (Rassay Károly: Szóval, reformpolitikát!) Eddig az volt a hiba, hogy ha a kereslet emelkedett, akkor emelkedtek az árak s akkor panaszkodtak a fogyasztók. Ha a kínálat emelkedett, akkor csökkentek az árak és panaszkodtak a termelők. Most egy rendeletet fogunk kiadni, hogy ha a kereslet emelkedik, akkor csökkenjenek az árak s ha a kínálat emelkedik, akkor emelkedjenek az árak. (Friedrich István: Mit szólt ehhez a titkár?) A titkár elmegy, pár nap múlva visszajön és azt mondja: megbeszéltem ezt a szakértőkkel, akik azt mondják, hogy ez lehetetlen, mert hiszen éppúgy, mint ahogy a víz a 0 foknál fagy meg és 100 foknál forr fel s nem lehet azt rendelettel megcsinálni, hogy 100 foknál fagyjon meg és 0 foknál forrjon, ugyanúgy az sem lehetséges, amit ön kíván rendelettel életbeléptetni. Erre a miniszter azt mondta: kérem, amit ön mond, azt én is tudom. Nem is arról van szó, hogy a víz 100 foknál fagyjon cmjeig és 0 foknál farrjion fel, naii ostak .rendeletet akarunk kiadni errol, mert ha ezt a írendeletet kiadjuk, iákkor jönűnejk az árvizsgáló 'biaottságok, az á^dopágításá.bíróiságok, a közönség végül a kereskedelemnek támad és az ekörüli zavarban mi úgy fogunk itt állni, mint akik meghoztuk a megfelelő rendeleteket -és a közvélemény teljesen meg lesz nyugtatva. (Derültség. — Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Jó tipp! — Rassay Károly: A 33-as bizottság!) Attól félek, valóban ez lesz a konzekvenciája annak, ha az igen t. kormány az éveken át folytatott politikájától eltérőleg most erre az útra akar térni. Nincs még életbeléptetve a miniszter úr által megalkotott ipari novella 28. §-a, amely árrombolási bíróságokat állít fel. Most szeretném tudni, hogy egyidŐben fog-e működni az ülése 1936 december 11-én, pénteken. 453 árrombolási és árdrágítás! bizottság? Hatásköri összeütközés esetén ki fog elvi jelentőségű határoizatot hozni? Ki fogja az embereket megmenteni attól, hogy egyik nap az egyik, másik nap a másik bíróság előtt kelljen megjelenni? T,, Képviselőház! Befejezem felszólalásomat. Ismételten végtelen sajnálatomnak adok kifejezést, hogy ilyen módon adat felhatalmazást magának az új kormány, amely abban az időben ^vette át az ország gazdasági ügyeinek intézését, amikor már valóban nem pusztán elméleti meggondolásokkal, hanem gyakorlati megfigyelésekkel is megállapítható volt az az igazság, hogy ez a kereskedelempolitika, ez a vámpolitika, ez az egyoldalú restrietionizmus és protekcionizmus nem folytatható tovább az ország nagy érdekeinek sérelme nélkül. (Az elnöki széket Sztranyavszky Sándor foglalja el.) A tegnapi bizottsági ülésen elhangzott az, hogy tovább fogják folytatni mindezt, sőt az eddigi jeleket látva, attól kell tartanom, hogy még fokozódni fog ez a gazdaságpolitika, amely elméletileg nem indokolható, meg sem védhető, gyakorlatilag teljesen elhibázott, szo ciális szempontból a legnagyobb igazságtalanI ságokat tartalmazza. (Ügy van! a baloldalon.) Hogy miért kell nekünk ennek az ellenkezőjére törekedni, azt Sir William Beveridge, a legnagyobb _ angol közgazdászok egyike, a vámokról megjelent könyvében a következőképpen indokolja (olvassa): »Szabadkereskedő országban az ipar fejlődését üzletemiberek irányítják. Protekciós országban az ipar fejlődését politikusok, ivagy politikusokká vedlett üzletemberek vezetik, olyan üzletemberek, akik az ujsághadjáratot szervezik, akik a parlament folyosóit látogatják, vagy akiknek a parlamentben titkos képviselőik vannak. Ez a legrosszabb és kikerülhetetlen hatás, _ ha elhagyjuk a szabadkereskedelem politikáját. A vámtarifát az üzletemberek irodáikból és gyáraikból, a politikában vezetik.« (Ügy van! a baloldalon.) Ez angol megállapítás. Nem akarom ezt a magyar viszonyokra applikálni, de szeretném, ha nálunk nem következnék be. Éppen azért, hogy ez a gazdaságpolitika be ne következzék, a törvényjavaslatot nem fogadom el. (Helyeslés a baloldalon.) * Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nemi) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Az iparügyi miniszter úr kíván szólni., Bornemisza Géza, a kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium vezetésével megbízott iparügyi miniszter: T. Képviselőház! Méltóztassék megengedni, hogy Éber Antal képviselő úr felszólalására csak egészen rövidén reflektáljak és pedig azért, mert hiszen Éber képviselő úr jóformán teljes egészében felsorakoztatta már mindezeket az indokokat tegnapi felszólalásában, a bizottságban. Tegnap í az volt a konklúziója, hogy legyen bár a^szabad! kereskedelemnek, vagy a kötött gazdálkodás! nak híve az ember, kétségtelen, hogy egy korj mány felhatalmazás nélkül gazdasági természetű tárgyalásokat nem folytathat, gazdasági | természetű megállapodásokat nem köthet és j ezért a törvényjavaslatot a tegnapi napon a bizottsági tárgyalás alkalmával elfogadta. 1 (Éber Antal: Megmagyaráztam!) Nem hiszem,