Képviselőházi napló, 1935. X. kötet • 1936. október 20. - 1936. december 18.
Ülésnapok - 1935-170
446 Az országgyűlés képviselőházának 170. illése 1936 december 11-én, pénteken. hogy helyi bizottságokat nevezzenek ki, amelyek saját felelősségükre ellenőrzik, hogy mindenki -benne van-e a névjegyzékben és kit kell utólag felvenni 1 ? Igaza van t. képviselőtársamnak, hogy törődjék mindenki a maga dolgával. Ez nagyon szép dolog elméletben, méltóztassék azonban a vidékre gondolni, ahol az emberek nincsenek tisztában a jogszabályokkal, hiszen még magamnak is utána kellett néznem, hogyan ós miként kell fellebbezni. Ilyen spórolást egyáltalában nem tartök 'Célszerűnek és eredményesnek s igaza van előttem szólott képviselőtársamnak, hogy máshol is lehetne takarékoskodni. Amikor a falun olyan nagy ellentétek vannak éppen politikai oknál fogva s amikor a választójogi konferencia után egy tisztultabb és csendesebb légkör van, akkor nem tartom célirányosnak, , hogy ilyen törvényjavaslattal jöjjünk s a meglévő állapotokat továbbra is állandósítsuk. Egyáltalában nem tartom eredményesnek és céravezetőnek ezt a törvényjavaslatot, nem tartom kielégítőnek az említett oknál fogva s éppem ezért nem fogadom, el. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom 1 . A belügyminiszter urat helyettesítő igazságügyminiszter úr óhajt szólni. Lázár Andor, a belügyminiszter helyettesítésével megbízott igazságügyminisztert: T. Képviselőház! A külföldön lévő belügyminiszter úr helyetteseként óhajtok ehhez a törvényjavaslathoz néhány szót szólni. Kétségtelen, hogy az ország mai gazdasági helyzetében ennek az országnak minden fillér felesleges kiadástól tartózkodnia kell. Ez volt az indoka annak, hogy az 1932 : III. ta-ben az összeírási eljárást egyszerűsítették s ez évenkint 170.0Q0 pengőt meghaladó összegű megtakarítást jelentett. Ennék a törvénynek a hatálya most lejiáir és most a következő évre egy drága ejárás mellett kellene újabb összeírást végezni,...ha az 1932:111. tc.-nek hatályát erre nz évre meg nem hosszabbítanok. Erről van szó és sieiminii másáról, (Farkas- István: Es az ellenőrzés kikapcsolásáról!) Egy körülményt vagyok bátor még kiemelni. Farkas István igen t. képviselőtársam azt mondja, hogy imáért alkair itt takarékoskodni az állam. (Farkas István: Éppen ezen a területen! Amikor semmit -sem fizetett a törvényhatóságoknak ! — Halljuk! Halljuk! jobbfelöl), amikor ezek a kiadások a törvényhatóságokat terhelik. Ez a legveszedelmesebb felfogás. Annak az adózó polgárnak tökéletesen mindegy, hogy az államnál vagy a törvényhatóságnál kell-e befizetnie a maga adófilléreit. (Farkas István: Ez igaz, de ezzel szemben joga is legyen!) Ezzel kapcsolatosan ne tüntessük fel a dolgokat úgy, mintha a törvényhatóságokra háríthatnánk a kiadásokat, mert minden fillér kiadás nem a törvényhatóságokat, nem az államot, hanem az adózó polgárokat terheli. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon. — Zaj a szélsőbaloldalon!) Erről van szó és semmi másról. Ezt akarom elérni ezzel a javaslattal, amelynek elfogadását tisztelettel kérem. (Helyeslés a jobboldalon. — Farkas István: Nem arról van szó, hanem a polgárok választójogáról van szó. Arról van szó, hogy ne lehessen elkobozni a polgárok választójogát. — Zaj.) Elnök: Csendet kérek. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az imént tárgyalt törvényjavaslatot a bizottság szövegezésében általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nemi (Igen! Nem!) Kérem, álljanak fel azok a t. képviselő urak, akik elfogadják. (Megtörténik.) Többség. A Ház a törvényjavaslatot a bizottság szövegezésében általánosságban a részletes 1 tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás;.^ Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Esztergályos János jegyző: (olvassa a törvén javaslat címét és 1. és 2. §-át, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad.) Elnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta. Annak harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatomnál fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Napirend szerint (következik az egyes külállamoikkal való kereskedelmi és forgalmi viszonyok rendezéséről isizóló törvényjavaslat tárgyalása. (írom. 348, 350.) Zsindely Ferenc előadó urat illeti a szo. Zsindely Ferenc előadó: T. Képviselőház! Az egyes külállamokkal való kereskedelmi ós forgalmi viszonyaink rendezéséről szóló törvényjavaslatot a külügyminiszter úr nyújtotta be annak a gyakorlatnak megfelelően, amelyet az 1932 : XX. te. és az 1934 : XXV. te. tör : vényhozási tárgyalása alkalmával az akkori kormányok követtek. A javaslatban felhatalmazást kér a kormány a törvényhozástól arra. hogy az egyes külállamokkal való külkereskedelmi és forgalmi viszonyaink szabályozásának céljából megállapodásokat köthessen ós ezeket a megállapodásokat rendeleti úton hajthassa végre. A javaslat tehát külkereskedelmi vonatkozású és éppen azért a külügyi bizottságon kívül azzal a közlekedésügyi és közgazdasági bizottság is foglalkozott. r A javaslat benyújtását az a körülmény tette szükségessé, hogy az 1934: XXV. tc.-ben a kormánynak adott hasonló tartalmú es tárgyú felhatalmazást a folyó évi december hónap végével lejár. Miután pedig köztudomású — és azt hiszem, ebben a t. Ház valamennyi tagja egyétért, — hogy ezidőszerint is változatlanul fennállanak még világszerte a gazdasági autarkiára való törekvésnek azok a sajnálatos tuneteti, amelyek az 1934 : XXV. te. törvénybe iktatását szükségessé tették, a kormány nagyon helyesen járt el, amikor idejében ker a torvényhozástól felhatalmazást olyan rugalmas gazdaságpolitika irányításához, amely az egyes külállamoknak napról-napra változó külkereskedelmi politikai törekvéseihez alkalmazkodni tud. A világszerte fennálló gazdasági autarkia rendszerével szemben a kicsiny és gazdaságilag gyenge Magyarország nem helyezkedhetik szembe. Azt hiszem, ebben a tényben valamennyien egyetértünk. Éppen ezért talán telesleges részletesebben foglalkoznom azokkal az előnyökkel, amelyeket a régi, hosszabb ideig tartó külkereskedelmi szerződéseken alapuló stabil gazdaságpolitika jelent, a mostani folytonosan változó és a kormány állandó tevékenységét szükségessé tevő allapotokicai ^ 7 PTTVO'PTT A preferenciáiig és addicionális szerződéseknek rendszere, a clearing- és a kompenzációs megállapodások korszaka elengedhetetlenül
