Képviselőházi napló, 1935. X. kötet • 1936. október 20. - 1936. december 18.

Ülésnapok - 1935-170

Az országgyűlés képviselőházának 170. te. 65. §-a még mindig élő törvény, és ezt onnan vette át, amint már bátor voltam kifejteni a kérdést. Minden szigorló jogász, aki foglalkozott már büntetőjoggal, megállapítja, hogy igenis, a 65. § nem volt érvényben. Ez különben is egy lex imperfecta volt, mert előbb még kint az életben a szokásjogban meghatározó deliktnmokat kellett a bírónak elfogadnia, megállapítania és a 65. §-nak azt az intézkedését, amely az ügyvédet az ügyvédségtől elmozdítja, csak akkor lehetett alkalmaznia. Éppen azért, mert ez egy lex imperfecta volt, rendezte ezeket a kérdéseket az 1874. évi XXXIV. teikk. Ezért kérem at igazságügyminiszter urat, méltóztassék módosító indítványomat elfogadni, méltóztassék törölni ezt a szakaszt ós ezzel megszüntetni a. nyugtalanságnak ezt az okát. Hiszen ilyen rendelkezést nem méltóztattak felvenni sem az orvosi rendtartásba, sem a bírói fegyelmi törvénybe, sem pedig a mérnöki kamarai törvénybe, és egyáltalán sehová sem. Ez csak egyedül itt jutott eszükbe, mert véletlenségből átmásolták bizonyos változtatással a régi rendtartásból. Nem esik a törvényjavaslaton semmi csorba, ha ezt kihagyjuk, hanem csak javára válik a törvénynek. Mert méltóztatik tudni, hogy elméletileg mit lehet éhből kihozni? Előfordulhat, mondjuk, hogy elítélik az ügyvédet azért, mert megvesztegették, mert az ellenféllel összejátszott, és kap ezért, mondjuk, három évi börtönt. Mivel ennek a szakasznak a tényálladéka fennforog, hogy tudniillik ő a kötelességét azzal a célzattal szegte meg, hogy kárt tegyen, és kétévi börtönnel büntetendő bűncselekményt követett el, ezt még külön vétségnek miinősítilk. Ez iá rendelikezés elméletileg módot és lehetőséget iád 'erre. T. Képviselőház! Ezzel én a javaslattal szemben vívott küzidelrnieiimiet bevégezteim. •(Felkiáltások jobbfelől: Éljen!) Elnök: Méltóztassék akkor helyet foglalni. (Derültség.) Rupert Rezső: Tisztelettel kérek öt perc meghosszabbítást. (Gr. Festetics Domonkos: Beszéltél eleget! Még tudsz beszélni?) Elnök: Méltóztatnak a kért meghosszabbítást megadni? (Felkiáltások: Megadjuk!) A Ház a meghosszabbításhoz hozzájárul. Rupert Rezső: Méltóztassanak megengedni, hogy a sok kritika után a búcsúzásnál utoljára néhány dicséretet is mondjak. Elismerem, hogy ez tehetséges kodifikációs munka. Elismerem azt is, hogy az igazságügyminiszter úr jót akart és jót akar, de sajnálattal kell megállapítanom, hogy a tények mások, mint az ebben a törvényjavaslatban lefektetett intézkedések. Van ennek a javaslatnak még egy igen nagy érdeme és ez az, hogy olyan rossznak fog bizonyulni az életben és olyan sok szomorú szenvedéssel és viszahatással^ fog járni, hogy előbbutóbb a megváltoztatására kerül majd a sor. Ez a legnagyobb érdeme ennek a törvényjavaslatnak: hála Istennek, túlrossz ahhoz, hogy soká'<r élien. (Ügy van! Ügy van! balfelől.) Elnök: Kíván még valaki a 158. Vhoz 'hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. Az igazságügyminiszter úr kíván szólani. Lázár Andor igazságügyminiszter: T. Ház! A 158. 4 megfelel a mostani ügyvédi rendtartás 65. i-ának. Rupert Rezső igen t. képviselőtársam afelett folytatott itt vitát, hogy a ma érvényben lévő ügyvédi rendtartás 65. §-a életben van-e vagy sem, En ezt a vitát nem ülése 1936 december 11-én, pénteken. 443 óhajtom vele folytatni, mivel hajlandó vagyok konoedálni, hogy ez a 65. § nincs életben, ellenben szükség van rá, mert a büntető törvénykönyv rendelkezései nem merítik ki azokat az eseteket, amelyeknek a szabályozása kívánatos. Ezért vettem át ebbe a javaslatba bizonyos változtatással a 65. § rendelkezéseit és ezért kérem az eredeti szöveg elfogadását. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A tanácskoizást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal.. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a 158. %-t eredeti szövegében elfogadni, szemben Rupert Rezső képviselő úr indítványával? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik a szakaszt eredeti szövegében fogadják el, méltóztassanak felállani! (Megtörténik.) Többség! A Ház a 158. \-i eredeti szövégiéiben fogadta el. Következik a 159. ^. Kérem annak felolvasását. Szeder János jegyző (felolvassa a 159—161. §-okat, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad). Elnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta. Annak harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatomnál fogok a t. Háznak javaslatot tenni. A törvényjavaslattal egyidejűleg elintézést nyert a Femministák Egyesületének Apponyi György gróf képviselő úr által benyújtott és ellenjegyzett kérvénye is. Napirend szerint következik az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékének kiigazításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása, (írom. 300, 345.) Ángyán Béla előiadó urat illeti a szó. Ángyán Béla előadó: T., Ház! Egy rövid kétszakaszos törvényjavaslat előterjesztésével, illetőleg annak indokolásával járulok a t. Ház elé. Ebben a törvényjavaslatban arról van szó, hogy az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékének kiegészítése újabb törvényhozási intézkedésig ne a választójogi törvényben meghatározott komplikált és kissé költséges eljárással történjék, hanem az 1932 : III. tc.-ben szabályozott eljárás alapján. (Dinnyés Lajos: Olcsóbban hagyják ki az ellenzéki választópolgárokat! Kevesebb költséggel!) Az 1932:111. tc.-ket t. i. annak idején azért hozták meg, mert az 1925:

XXVI. tc.-ben, tehát a. választójogi törvényben szabályozott eljárás olyan költségesnek bizonyult, hogy ezeknek a választói névjegyzékeknek a kiigazítása az 1932—1935. esztendőkben összesen 692.000 pengőbe került volna, ennek a kiadásnak az. elmaradása pedig ilyen megtakarítást jelentett a költségvetés szempontjából. Minthogy azonban az 1932:111. te. hatálya lejárt, amennyiben csupán az 1932—1935. évekre bírt érvénnyel, ez 'a törvényjavaslat azt célozza, hogy ennek a törvénynek a hatálya, tekintettel arra, hogy az államháztartás helyzete imost is éppen olyan súlyos, mint volt, továbbra is fenntartássék. A bizottság egy módosító javaslatot fogadott el e törvényjavaslat kapcsán. A választójogi törvény szerint ugyanis, illetőleg az 1930 :XLV. te. értelméiben az úgynevezett népszámlálási adatokra támaszkodva kellene ezeket a kiigazításokat végrehajtani, minthogy azonban népszámlálás tudvalevőleg csak tíz évenkint van, a módosítás arra irányul, hogy az 1925:XXVI. te. 28. §;ának 2. bekezdése értelmében végzett összeírási adatok alapján lehessen akkor, amikor a népszámlálási adatok