Képviselőházi napló, 1935. X. kötet • 1936. október 20. - 1936. december 18.
Ülésnapok - 1935-170
Az országgyűlés képviselőházának 170. ülése 1936. évi december hó 11-én, pénteken, Sztranyavszky Sándor és Kornis Gyula elnöklete alatt. Tárgyai: Elnöki előterjesztések. — Az ügyvédi rendtartásról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása és megszaavazása. Felszólaltak : Pinezich István előadó, Györki Imre, Rupert KezsŐ, Lázár Andor igazságügyminiszter. — Az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékének kiigazításáról szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak : Ángyán Béla előadó, Farkas István, Dinnyés Lajos, Lázár Andor igazságügyminiszter. — Az egyes külállamokkal való kereskedelmi és forgalmi viszonyaink rendezéséről szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak: Zsindely Ferenc előadó, Éber Antal, Bornemisza Géza iparügyi miniszter. — A mentelmi bizottság jelentését ismertették: Esztergályos János (többrendbeli), ifj. Balogh István, Milotay István, gr. Takách-Tolvay József, vitéz Martsekényi Imre, vitéz Bánsághy György, Györki Imre, Payr Hugó, Rupert Eezső (kétrendbeli) és Mojzes János ügyében Huszovszky Lajos; Esztergályos János (kétrendbeli) ügyében Krüger Aladár. Hozzászóltak: Esztergályos János 247. számú ügyéhez: Farkas István; Esztergályos János 321. számú ügyéhez: Kéthly Anna, Zsindely Ferenc, Krüger Aladár előadó. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az interpellációs könyv felolvasása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen voltak: Bornemisza Géza, Kánya Kálmán, Lázár Andor. (Az ülés kezdődött délután á óra 02 perckor.) (Az elnöki széket Kornis Gyula foglalja el.) Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére Szeder János, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Esztergályos János, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig vitéz Miákolczy Hugó jegyző urakat kérem fel. Napirend szerint következik az ügyvédi rendtartásról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása. (írom. 285, 298.) Soron van ia 153. §. Kénem ia jegyző urat, iszíveslkedjéik felolrvasnü. Szeder János jegyző (olvassa a 153. §-t). Elnök: Az előadó úr óhajt szólni. Pinezich István előadó: T. Képviselőház! Tisztelettel indítványozom, hogy méltóztassék a 153. | utolsóelőtti bekezdése helyébe a (következő két bekezdést beiktatni (olvassa): •»A bíróság vagy a közigazgatási hatóság bírságot kiszabó határozatát közli azzal az ügyvédi kamarával, amelynek tagjai közé az ügyvéd be van jegyezve; közölnie kell továbbá a bíróságnak vagy a közigazgatási hatóságnak a kamarával az ügyvéd olyan beadványának másolatát, amelyben az ügyvéd a hatóságot, tagját vagy közegét sértő kifejezést használ.« A második bekezdés a következő volna: »Az, hogy a bíróság vagy a közigazgatási hatóság a jelen paragrafus alapján rendbüntetésül bírságot szabott ki, nem érinti az ügyvédnek az általános szabályok szerint fennálló esetleges fegyelmi vagy büntetőjogi felelősségét, ügyvéddel szemben azonban az 1879 :XL. te. 46. "§>-ában meghatározott kihágás miatt eljárásnak nincs helye.« KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. X. T. Képviselőház! A 153. § első bekezdésének első és második pontja esetében a hatóság, illetőleg a bíróság az ügyvéddel szemben rendbírságot alkalmazhat, ha az ügyvéd az ülésen vagy tárgyaláson sértő kifejezést használ, vagy pedig olyan magaviseletet tanúsít, amely a rend és tisztesség követelményeinek nem felel meg. Már most, t. Képviselőház, nagyon természetes, hogy ezzel a rendbírsággal az eset nem lehet elintézve jakkor, ha az ügyvéd magatartása bűncselekmény tényálladékát meríti ki, vagy fegyelmi vétséget képez, ahogyan rendszerint is az ilyen magatartás a fegyelani vétség tényálladékát kimeríti. Hogy az ügyvédi kamara az esetet fegyelmi szempontból elbírálhassa, nagyon természetes, hogy az ügyvédi kamarának a rendbírság alkalmazásáról és a tényállásról értesülnie kell. Azért kell a rendbírságot kiszabó határozatot és ha beadványban történt a sértés, a beadvány másolatát az ügyvédi kamarával közölni. Ez az egyik indoka az új bekezdés felvételének. Ami az új második bekezdést illeti, itt pedig szükségesnek mutatkozott annak a külön kiemelése, hogy akkor, amikor a bíróság, vagy a hatóság már rendbírságot alkalmazott, nincs külön eljárásnak helye a kihágási büntetőtörvénykönyv 46. $-a alapján, mert hiszen ennek a szakasznak tényálladéka egybeesik, illetőleg összevág a rendbírságra okot szolgáltató magatartással, illetőleg ezen szakasz tényálladékával. Hogy tehát az ügyvéd ugyanazon cselekményért, illetőleg ugyanazon tényálladéki elemek mellett ismételten büntetésnek és eljárásnak ne legyen kitéve, azért javaslom ennek az új, második bekezdésnek felvételét is. Elnök: Eupert Eezső képviselő urat illeti a szó. Rupert Rezső: T. Képviselőház! Ez a mó66
