Képviselőházi napló, 1935. X. kötet • 1936. október 20. - 1936. december 18.

Ülésnapok - 1935-166

332 Az országgyűlés képviselőházának 166. szükséges. Ezt a hiányosságot kellett pótolnia ennek a törvényjavaslatnak — és pótolja is — amikor egyrészről ezt a központi szervet az országos bizottság formájában megvalósítja felfelé, másrészről pedig megvalósítja lefelé való tagozódásban a helyi bizottságokat. A magyar kamarai jogrendszert vizsgálva, szükséges és célszerű volt, hogy ez a törvény javaslat benyujtassék, mert ezzel a törvényja vaslattal idomítottuk hozzá, az ügyvédi kama­rai rendszert a már a jogrendszerünkben létező és működő egyéb kamarai rendszerekhez és az élethez. A mezőgazdasági kamaráknál 1920. óta élénken tapasztalhattuk, hogy ez az önkor­mányzati szerv, a kamara vele tud haladni az élettel s közel áll ahhoz a társadalmi osztály hoz, amelynek életéért van s amelynek érde­kében működik, ;s ezért a mezőgazdasági kama ráknál láttuk azt, hogy hasznos szolgálatot tudnak tenni azok a helyi bizottságok, amelye ket ott járási és községi mezőgazdasági bizott­ságoknak nevez a törvény és amelyek legalsó tagozatát képezik a kamarának. Ott láttuk, hogy a legalsó tagozaton is szűrődnek át véle­mények, jönnek panaszok a felsőbb tagozat felé és ha az első rostán, az első szűrőn, a leg alsó tagozaton keresztül mennek ezek a javas latok, vélemények és panaszok, hogy tisztul­tabban kerüljenek a felsőbb tagozatokhoz, ak­kor ez nem felesleges és nem hiábavaló mun­ka, hanem nagyon célszerű és szükséges. És ha a mezőgazdaság foglalkoztatásánál egy ilyen csúcsszervezet a vidéki kamarákon és az országos kamarákon túl létesült és azt a ' gyakorlati tapasztalatot. lehetett meríteni a mezőgazdasági kamarák működéséből, hogy hasznos és átfogó ez a tevékenység, amely a szervezésnek ilyen módján történt, akkor le kellett vonni azt a konzekvenciát, hogy az ügyvédi kamarákat is átalakítsuk az élő jo­gunkban meglévő többi kamara rendszerére. (Helyeslés jobbfelöl.} Nagyon helyes úton járt tehát az igazságügyminiszter úr és az igazság­ügyi kormányzat, amikor ezzel a törvény­javaslattal ilyen hézagot pótol és a többi ka­mara rendszeréhez hozzáigazítja az ügyvédi kamarák működését, szervezetét is. Az orvoskamarai javaslatnál még az is, aki elvileg ellenezte az autonómia tisztelete miatt a kamarai rendszert — ha jól emlék­szem, Rákovszky Tibor t. képviselőtársam volt az — megjegyezte, hogy kell eey ilyen orszá­gos szervezet minden testületnél, minden ka­maránál, mert országosan átfogó kérdéseket, — akár_ tanügyiek, akár egészségügyiek ezek — csak ilyen központi szerv tud alaposan és az egész országra átfogóan megvitatni, kidol­gozni és a kormányzat elé úgy terjeszteni, mint egy egész országos szervezetnek vélemé­nyét. Tehát az is, aki az autonómiának állás­pontján áll, helyeselte, hogy csúcsszervezetet létesíthessenek a kamarák, tehát nem lehet azt mondani, mintha az autonómiát sértené és az autonómikus elvbe ütköznék egy ilyen csúcsszervezet megvalósítása bármelyik kama ránál is és téves az én igénytelen felfogásom szerint az a felfogás is, amely azt vitatja, hogy mert egy csúcsszervezet létesült, ennél­fogva a vidéki és a középső fokon lévő mező­gazdasági kamarák vagy ügyvédi kamarák az ő autonómiájukban sértve lennének. Hiszen éppen ezek az ügyvédi kamarák, orvosi kerü­leti kamarák és mezőgazdasági kerületi ka marák véleményén és erején múlik az, hogy csúcsszervezet mint működik és csak a vidéki kamarák hathatós közreműködése mel­ülése 1936 december 3-án, csütörtökön. lett jöhet létre a csúosszervezetben is véle meny. Ezért Örömmel üdvözlöm ezt a javaslatot, t. Ház', mert hozzáilleszkedik, hozzá alkalmaz kodik az élő jogunkban lévő kamarák rend­szeréhez. És ha álláspont érvényesülne, amelyet különösen újabban a szociáldemo­krata párt részéről hallunk, hogy az önkéntes társulás valódibb és igazibb, mint a kényszer társulás, akkor erre csak azt lehetne felelni, hogy ez a felfogás már csak azért sem helyt­álló, mert ha visszatekintünk a kamarák léte sítésének idejére és azokra a küzdelmekre, amelyeknek eredményeképpen a kamarák léte sültek, azt kell megállapítanunk, hogy éppen ennek az önkéntes társulásnak alapján létre­jött egyesületek kívánták a kamarák meg valósítását, például az orvosoknál az Orvosi­szövetség vagy például a mérnököknél a Ma gyár Mérnök- és Építészegylet, amely nagy súlyú önkéntes társulás alapján létrejött egye sülés maga kívánta, hogy ezen az önkéntes társuláson kívül álló kamara is létesíttessék. Ugyanígy voltak a gazdasági egyesületek is. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület nem ellenezte a mezőgazdasági kamarák léte sítését, — sőt támogatta ezt az óhajt — és azt kívánták a szabad társulás alapján álló egye sületek maguk is, hogy a rendnek, a karnak kebelében tömörült összesúg egy ilyen kény­szertársulás formájában igenis kamarákban tömöri ttessék, mert csak egy ilyen kény szer­társulás alapján összefogott és minden egyes tagot magában foglaló kamara tudja a kar­nak és rendnek átfogó érdekeit alaposan- meg­vitatni és képviselni. Tehát már csak ezért sem helytálló az a felfogás, hogy az önkéntes társulás t alapján létező testületek talán igazibb érdekképviseleti szervek lennének. De ezenkívül azért sem helytálló ez a felfogás, mert azt látjuk, hogy ahol kamarák létesültek — mint az ügyvédi, I orvosi, mezőgazdasági és mérnöki kamarák — | ott ezek a szabad társuláson alapuló egyesü­• letek is mindig fenntartották életüket és^ mű­j ködésüket: Annak ellenére, hogy kamarák lé­| tesültek, megmaradt és működik továbbra is a Magyar Mérnök- és Építészegylet, és meg ! maradt és működik az Országos Magyar Gaz­I dasági Egyesület is. És ha most már az ügy védeket nézzük, azt látjuk, hogy az 1874. év­ben megalakult kamara ellenére az Ügyvéd­szövetség nagyon szépen folytatja működését, immár hosszú évtizedeken keresztül és hat­hatósan tud közreműködni az ügyvédi kama­rák' mellett is az ügyvédség' érdekében. _ Sőt nemcsak, hogy ez működik közre hathatósan, hanem még mellette új szabad társuláson alapuló egyesületek is keletkeznek folytono­san. Itt esiak arra utalok, hogy az Ügyvéd­szövetség mellett nem régen alakult meg sza bad társulás alapján a Magyar Ügyvédek Nemzeti Szövetsége. Ha tehát azt az elvi felfogást nézzük, amely már 1874-ben is megnyilatkozott, hogy t. i. kamarára nincs szükség és hogy ^áppen azért kell ezt ellenezni, mert az kényszerrel jár, ezzel szemben az általam felhozott két indokot is méltóztassanak figyelembe venni, különösen abban a tekintetben, hogy az össze­ségnék, a kamarába mondjuk belekényszerített — használjuk ezt a kifejezést — összes tagok­nak érdekeit átfogóan és egyetemesen csak olyan társulás, olyan egyesülés viheti, illető­leg képviselheti, ahol kényszeren alapszik ez az egyesülés.

Next

/
Thumbnails
Contents